- 2012. november 13., 12:00
Vajon mire megy a Huawei a felsőkategóriában? Az Ascend P1 papíron ütős, de milyen a gyakorlatban?
Hirdetés

Hardver

A Huawei Ascend P1 a felsőkategóriában indul harcba, processzora így természetesen kétmagos – a négymagos rendszerchipet a Huawei is meghagyta az abszolút csúcsmodellnek, a D1-nek. Ebben a telefonban így a Texas Instruments OMAP 4460 teljesít szolgálatot, amely Cortex-A9 magokra épül. A magok egyenként 1,5 GHz-es frekvencián üzemelnek, nyers erő tekintetében tehát a készüléknek nincs oka szégyenkezni. A processzor mellé 1 Gbájt memóriát kapunk, a kijelzőt pedig egy PowerVR SGX540-es GPU hajtja meg.

Az azért látszik, hogy a Huawei semmiből sem a legjobbat választotta: a lapkakészlet például a 45 nm-es csíkszélesség miatt fogyasztás szempontjából ma már legfeljebb a középmezőnybe sorolható, a GPU pedig nem különösebben izmos. (Ez utóbbi a táblázatos formában összefoglalt mérésekből is szépen kiderül). Ha van a specifikációk között csalódást keltő adat, akkor a belső tárhely mérete mindenképpen az: a Huawei ugyanis azt gondolta, hogy 4 Gbájtnyi ROM elég lesz. Egy felsőkategóriás készüléknél nem az, még akkor sem, ha a microSD-kártyák ára ma már nincs az egekben. A programok és adatok számára egyébként a gyári állapot szerint egyébként 2,2 Gbájt áll rendelkezésre.

AnTuTu 2.8.2 Pontszám
Total score 5874
RAM 899
CPU integer 1342
CPU FP 1353
Grafika 2D 291
Grafika 3D 1267
DB IO 455
SD írás 84
SD olvasás 153
Tesztprogram Pontszám
Quadrant 3319
SmartBench 2012 (p) 2214
SmartBench 2012 (g) 2062
Linpack (single) 44,903
Linpack (multi) 38,177

Ha a belső memória a hardver gyenge pontja, akkor a kijelző egyértelműen a fénypontja a specifikációnak, és ezt akár szó szerint is érhetjük. A Gorilla Glass mögül kikukucskáló, 4,3 colos panel ugyanis AMOLED technológiájú, felbontása pedig 960×540 pixeles felbontású – azaz éppen olyan panel működik az Ascend P1-ben, mint a HTC One S-ben. A panel sajnos nem RGB, hanem Pentile, ezért a részletesség nem annyira jó, mint lehetne – de panaszkodni nincs okunk. Egyébként érdekes módon a Pentile kiosztást nem éreztük annyira problémásnak, mint a HTC One S esetében, de lehet, hogy ennek csak az volt az oka, hogy ezúttal nem volt kéznél jobb összehasonlítási alap.

A kapcsolódási lehetőségek tárháza nem rossz, azonban, ha a Huawei komolyan gondolja, hogy megveti lábát a felsőkategóriában, akkor ennél egy picivel még több kell. Az Ascend P1-ben n-es WiFi (WiFi Direct támogatással), Bluetooth 3.0 és 21/5,76Mbps-os HSPA adapter található, valamint a készülékben természetesen van A-GPS, FM-rádió és többféle szenzor is (gyorsulásmérő, giroszenzorok, közelségérzékelő, digitális iránytű). Az USB port HDMI kimenetként is használható (MHL). A hiányzó adapterek közül az LTE-modemért kevésbé kár, az NFC chipet viszont mindenképpen hiányoljuk a mobilból.

Címkék
Hozzászólások