- 2012. december 12., 13:36
Nálunk járt az ASUS Windows RT-vel szerelt táblagépe – az OS-t már teszteltünk, most a hardveren volt a sor.

Kezelőfelület – Windows RT

A Windows RT-nek korábban egy teljes cikket szenteltünk, ezért itt most nem fogunk az operációs rendszer minden apró részletére kiterjedő bemutatással jelentkezni – akit érdekelnek a részletek, az ebben a cikkben tud mindennek alaposan utánajárni. Az ASUS amúgy is csak néhány plusz szoftvert telepített a gépre, egyébként az operációs rendszer pontosan ugyanazt tudja, mint mondjuk a Microsoft saját hardvere, a Surface esetében.

Ami viszont nagyon fontos: a Windows RT és a Windows 8 nem ugyanaz az operációs rendszer, a különbségek közül pedig külön kiemelendő az, hogy a Windows RT-t a Microsoft arra tervezte, hogy Metro UI alatt futtassa az alkalmazásokat, hagyományos, asztali gépeken futó szoftvereket nem is lehet a Vivo Tab RT-re telepíteni. A Windows RT és a Windows 8 kezelőfelülete ennek ellenére tökéletesen megegyezik, és ez nemcsak a csempés Metro UI-ra vonatkozik, hanem a Desktop részre is. A Microsoft sajnos nem merte meglépni azt, hogy a klasszikus asztalt teljesen kihúzza az egyenletből. Ezért véleményünk szerint kár, mert a Desktopra igazából nincsen szükség – az Office programot futnak itt például, meg a fájlkezelő, de teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek lehetett volna metrós alternatívát készíteni.

A Windows RT kezelőfelülete gyökeresen eltér az Android OS illetve az iOS kezelőfelületétől, a szó szoros értelmében véve nincsenek például kezdőképernyők. Ehelyett egyetlen nagy, egybefüggő felületet kapunk, amelyre tetszőlegesen helyezhetjük ki a programokat jelképező csempéket. A felületen a csempéket tetszőlegesen csoportosíthatjuk, lehet törölni és újakat is felvenni, tehát rendszer vihető a dologba. A csempék felületet a tartalom függvényében dinamikusan változik: az Email csempe például mutatja, hogy hány olvasatlan levelünk van, a Fényképek csempén pedig fotók váltják egymást. A Microsoft úgy gondolta, hogy ezért nincs is szükség külön értesítési sávra – ez azonban szerintünk hiba volt, mert a csempék nem használhatók annyira jól, mint egy rendezett, egységes felület, amely minden új értesítést időrendben tartalmaz.

Az OS kezelésére a képernyő oldalairól behúzható eszköztárakat használhatjuk: jobbról a Charmok, balról a feladatkezelő (vagy inkább alkalmazásváltó), lentről a helyi menü simítható be, a fentről indított ujjmozdulattal pedig az alkalmazások bezárására van módunk. Emellett sok helyen működik a csíptetős zoom is, a kezdőképernyőn például áttekintő nézetre válthatunk segítségével.



A Windows RT kezelőfelülete személyre szabható: a Metro UI esetében többféle, előre definiált háttér és színséma közül választhatunk, külön beállítható a lezáró képernyő háttere és az, hogy milyen értesítések jelenjenek meg rajta, a klasszikus Desktop felületen pedig minden olyan lehetőség elérhető, ami a klasszikus Windows 8-ban is. A beállítási lehetőségek közül a fontosabbakat a kezdőképernyőről is elérhetjük, de sajnos a Microsoft néhányat a Vezérlőpultba rejtett, ezekhez a Desktop felületen keresztül vezet csak út. A Vivo Tab RT lezárására az OS több módot is kínál: a normál jelszó mellett PIN-kódot és képbe kódolt jelszót is használhatunk.

A Widows RT virtuális billentyűzete első ránézésre kiválónak tűnik – hogy másodjára nézve is az-e, azon már lehet vitatkozni. Mindenképpen pozitívum, hogy a klaviatúrán az ékezetes karakterek külön gombot kaptak, nem az ékezet nélküli megfelelőből kell kibogarásznunk őket, Hiányozhat viszont az, hogy a számgombokat az alap kiosztás esetén csak úgy érhetjük el, ha behívjuk a speciális karaktereket.

A Windows RT multitaskingban jelenleg a legjobb a mobil operációs rendszerek között, mert nemcsak arra van lehetőség, hogy két alkalmazást párhuzamosan futtassunk, hanem arra is, hogy egyszerre mindkettőt lássuk – osztott képernyőn. Más kérdés, hogy az 1366×768 pixeles felbontás és a kötött, kb. 1/4-3/4-es méretarány miatt a többablakos megjelenítés azért nem minden esetben tökéletes. A programok között viszont kényelmesen válthatunk: balról mindig az utoljára használt appot húzatjuk be (tulajdonképpen ez a gesztus a vissza gombnak felel meg), ha pedig csak behúzzuk innen, majd azzal a lendülettel ki is toljuk az ujjunkat, akkor az összes korábban megnyitott (és be nem zárt) program megjelenik.

Desktop

A táblagépre feltelepíthető alkalmazások csak és kizárólag a Metro felületet használhatják, ennek ellenére kapunk egy klasszikus Desktop felületet is, amely megszólalásig hasonlít a Windows 8 Desktopra – csak éppen nem lehet ide egyetlen egy programot sem telepíteni.

Sajnos néhány beállítást csak erről a felületről érünk el, és néhány alkalmazás is itt fut – reméljük, hogy a Microsoft egy következő verzióban meg fogja tudni oldani, hogy a Desktopra egyáltalán ne legyen szükség, mert a felület nem táblagépre való. Ujjal majdnem, hogy kezelhetetlen (hisz nem is erre tervezték), ráadásul a Windows részben ezért is feleslegesen sok, kb. 14 Gbájtnyi helyet foglal el, szemben az iOS és az Android néhány Gbájtos helyigényével.

Működési sebesség

A tablet első indulása és a rendszerfrissítések nem tartoznak a túl gyors műveletek közé, a kezdőképernyő viszont teljesen flottul működik, a Vivo Tab RT az érintésekre azonnal és pontosan reagál. Kár, hogy az alkalmazások indításáról mindet már nem mondhatjuk el; mivel a hardver elég erős, a hiba a Windows RT-ben rejlik, amelyet a Microsoftnak, úgy tűnik, nem sikerült tökéletesen optimalizálni. Az alkalmazások indulása egyértelműen lassabb, mint akár Windows 8, akár iOS, akár Android alatt – viszont ha egy program elindult, akkor már fürgén működik.

Hozzászólások