Aki tavaly ártól függetlenül a legjobb plazmatévét szerette volna magának megvásárolni, annak gondolkodás nélkül a Panasonic VT50-es sorozatát (illetve a sorozatba tartozó tévéket) ajánlottuk volna. Idén a helyzet annyiban módosult, hogy a Panasonic termékpalettáján már nem a VT60-as sorozat jelenti az abszolút csúcsot, hanem a kézzel szerelt, egyedileg kalibrált (és egyébként limitált darabszámban gyártott) ZT60-asok. Vagyis mostani teszünk alanya, a TX-P55VT60E nem az abszolút csúcsot képviseli – de, ahogyan az rövidesen kiderül, biztos, hogy nagyon közel áll ehhez. Lássuk a részleteket!
Külső
A Panasonic, most már azt mondhatjuk, hogy folyamatosan bizonyítja, hogy a plazma technológia alkalmazása nem jelenti azt, hogy a dizáj terén kompromisszumot kellene kötni. Bár az továbbra is igaz, hogy egy plazmatévé vastagabb, mint egy oldalsó LED-es LCD, a különbség nem túl nagy – és legfeljebb csak akkor vehető észre, ha a tévét a falra szereljük fel. A japán vállalat az idei ST és a GT sorozatú modelleket hasonló külsőbe burkolta, a VT60-as sorozat viszont ránézésre is más látványt nyújt. Keret nélküli kialakítása eleganciát tükröz, és egyben jelzi a készülék csúcskategóriás voltát is. Bár a látvány összességében nagyon jó, a teljességhez az sajnos hozzátartozik, hogy az extra üveglap miatt a készülék jobban tükröződik, mint az alsóbb kategóriában szereplő modellek. Ez a nappali tévézést, ha el nem is lehetetleníti, mindenképpen kényelmetlenebbé teszi (muszáj ugyanis besötétítenünk valamennyire), ráadásul a tévé elhelyezése is nehezebb, mert nem tehetjük sem ablakkal sem más fényforrással szembe.
A tévének nincs külön kerete, de az üveglap alatt természetesen van káva. Ez a 65 colos képátlót figyelembe véve sem mondható éppen vékonynak, de ezért részben a hangszórók is „felelőssé tehetők”, amelyek nem lefelé, oldalra vagy hátra sugároznak, hanem előre néznek, és a tévé kávájának bal és jobb oldalán helyezkednek el. Bár a mintából az következik, hogy a hangszórók a panel teljes magasságában sorakoznak egymás felett, valójában kevesebb speaker dolgozik bent. A tévét egy akril (áttetsző) sáv foglalja keretbe, amely lent, kissé balra a visszajelző LED-et és az érzékelőket is tartalmazza. A keret nélküli kialakítás ellenére egyébként egyértelmű, hogy hol ér véget a káva, és hol kezdődik a panel. Bár a VT60-as sorozat minden példánya Infinite Black Ultra szűrőt is kap (a nappali tévézés elősegítésére), egy plazma panel biztos, hogy sosem lesz tökéletesen fekete.
A tévé stílusosan V alakú nyakat kapott, amely króm színű. Ezzel önmagában talán még nem is volna gond, azonban az összképet kicsit rontja, hogy a nyak és a talp színben nem harmonizálnak – utóbbi a kategóriához sokkal jobban passzoló, szálcsiszolt fémbevonatot kapott.
A gombok (szemből nézve a tévét) a hátlap jobb oldalára kerültek. A fémből készült hátsó részen más néznivaló is akad: egyrészt itt találjuk a mélynyomót, másrészt természetesen a csatlakozók is erre vannak. A panel hűtését ventilátorok végzik – szerencsére elég halkan.
Ami a csatlakozókat illeti, a kép a szokásos. HDMI bemenetből hármat kapunk (valamennyi bemenet oldalra néz), és ennyi a rendelkezésre álló USB portok száma is. Ezen kívül a VT60-as tévék digitális hangkimenetet, fülhallgató kimenetet, az SD-kártyaolvasót és egy, a CI-adapter fogadására alkalmas bővítőt is kínálnak itt, míg lefelé a LAN, a tunerek (DVB-T/C és DVB-S külön) bemenete és a komponens szett néznek. A DVB-S csatlakozó 13 és 18 voltos feszültség mellett maximum 0,5 amper leadására is képes, a vezetékes hálózati adaptert pedig kiegészíti a WiFi modul is.
