- 2013. november 22., 11:00
Az LG 6-os sorozatba tartozó okostévéi jó áron kínálnak smart funkciókat és 3D megjelenítést.

Képminőség

Fekete, kontrasztarány

Az LCD-tévéknek megvan az a hátránya a plazmákhoz képest, hogy feketében és kontrasztarányban nem tudnak igazán versenyezni, és a tévékben használatos különféle megoldás közül is az IPS az, amelyik a fekete (és így a kontraszt szempontjából) rendszerint a leggyengébben teljesít. Az LG mégis kitart a technológia mellett, és bevállalja ezt; ami szerintünk nagyon helyes, mert az IPS panellel elérhető színhelyesség, a gyors válaszidő valamint a passzív 3D kárpótolni tud a gyenge fekete miatt. Az LG 47LA660S 0,14 cd/²-es feketéje a paneltípust is figyelembe véve teljesen átlagos, egyébként pedig azt mondhatjuk, hogy a tévét nagy általánosságban nem érezni sokkal világosabbnak másik LCD-vel összevetve, ez csak akkor szembetűnő, ha fej-fej melletti összehasonlítást végzünk. A teljességhez ezúttal is hozzátartozik, hogy az optimális beállítások megkeresésekor a részletességet vettük előbbre, nem pedig a magas kontrasztot.

LCD-k örök dilemmája: ha jó a fekete, nem látszanak a részletek (balra)

Az LG tévéje két olyan megoldást is kínál egyébként, amivel a fekete mélysége növelhető. Az egyik a Micro Pixel Control, vagyis a local dimming. Összesen nyolc zóna van, így túlságosan nagy javulásra nem érdemes számítani, az LG konzervatív megközelítésének ugyanakkor megvan az az előnye is, hogy a technológia bekapcsolása nem okoz olyan ordító anomáliákat, amelyektől a kép egyértelműen rosszabb lenne.

Alacsony fokozatban lehet vele tenni egy próbát, a sötétebb tónusú filmeknél viszont a technológiát mindenképpen ki kell kapcsolni, ha nem szeretnénk a részletességet a kukába dobni. A másik rokon megoldás a dinamikus kontraszt; ennek működése az elmúlt években semmit sem változott; a tévé a fényerő rovására javítja a feketét, de ez összességében mindenképpen a részletesség rovására megy.

Gamma, szürkeárnyalatok

Az LG 47LA660S gammája különösebb állítgatás nélkül sem volt rossz, aki viszont a tökéletesre hajt, annak (feltéve, hogy mérőműszer is van a közelben) ott a 20 pontos kalibráció lehetősége. A jó gamma fél siker, amennyiben ez szükséges (de nem elégséges) feltétele annak, hogy egy tévé a színátmeneteket is jól kezelje. Tesztalanyunknak szerencsére nem okozott gondot mindez, a szürkeárnyalatos tesztben sem nagy lépcsőket sem jelentős elszíneződést nem fedeztünk fel.

Fényerő egyenletessége, betekintési szögek

A LED-es tévéknek kezdetben nagy kihívást okozott, hogy a fényerő elosztása jó, de legalábbis elfogadható legyen. És a helyzet az, hogy ezt a feladatot a mérnökök mind a mai napig nem tudták megoldani tökéletesen a hátsó megvilágítású készülékeknél – éppen ezért szerencse, hogy a 47LA660S-nél a fényforrások oldalra kerültek. A fényerő eloszlása még így sem lett tökéletes, ugyanakkor felhősödés csak minimális mértékben volt megfigyelhető, és szerencsére nem a kép széleihez közel, hanem középen – itt jellemzően mindig van valamilyen tartalom, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy egy 2,35:1-es képarányú film nézése közben mindig lesz egy fehér(es) folt valamelyik sarokban.


A betekintési szög alapján a 47LA660S az IPS-panelnek köszönhetően mindenképpen jobb, mint a VA paneles társak, de oldalról nézve a kép a színtelítettségből és kontrasztosságából is veszít valamennyit. A polarizációs technológiából adódóan 3D-ben viszont megváltozik minden: a függőleges betekintési szög minimális lesz; igaz, nem a színekkel vagy a kontraszttal van a gond, hanem azzal, hogy a bal és a jobb szemnek szánt képeket a szemüveg nem tudja szétválasztani.

Mozgóképfelbontás

Bár sokan nem így gondolják, a válaszidő tekintetében az LCD-k közül az IPS rendelkezik a legjobb mutatókkal – igaz, a különbség leginkább teljes váltások esetén figyelhető meg, és a különböző elektronikai trükköknek hála ma már nem is túlzottan jelentős. Az LG ezzel együtt sem bízta a dolgokat a véletlenre, és a tévébe több mozgásjavító technológiát épített. Az első ezek közül a scanning backlight, amely egyébként ki sem kapcsolható – viszont ez nem gond, mert ez az egyetlen olyan trükkös képjavító, amely biztosan nem ront a képminőségen, mivel magához a tartalomhoz a tévé hozzá sem nyúl. Az elektronika másodpercentként legfeljebb 100 képet számol ki, az LG mégis 400 Hz-es MCI értéket adott meg a specifikációban, mivel a háttérfény folyamatos villogtatásával a képkockákat nem egyben, hanem négy részletben látjuk csak. (A villódzás szabad szemmel egyáltalán nem vehető észre). Mivel a megoldás nem kikapcsolható, azt sajnos nem tudjuk megmondani, hogy ennél a típusnál pontosan mennyit is számít.)

Az LG a TruMotion esetében (ez a 100 Hz-es képalkotás fedőneve) nemcsak ki- és bekapcsolást teszi lehetővé, hanem minimális paraméterezés is van. Két szempontot vehetünk figyelembe: a kép folyamatosságát illetve az elmosódás csökkentését. A gyári profilok közül csak a Clear Plus módot érdemes megfontolni, amely minimális szappanopera hatás mellett egészen jól csökkenti az elmosdást – a tévé így akár 900 soros mozgókép-megjelenítésre is képes. Ha kikapcsoljuk a TruMotiont, akkor ez az érték 400 alá esik, ugyanakkor az továbbra is érvényes, hogy a filmek a legtöbb esetben nem teszik próbára az LCD-tévéket, így nagy általánosságban a TruMotion kikapcsolását javasoljuk. Kivéve, ha valaki nagyon sokat néz sportközvetítéseket.

Képminőség – 2D

A normál felbontású tévéadásokkal és DVD-lemezekkel a tévé hozta a kötelezőt, a felskálázott képet úgy sikerült még 47 colos méretben is megjeleníteni, hogy volt valamennyi részletesség, a színek sem tompultak be teljesen és a képélesség is relatív rendben volt. Egy LCD-től ez a legtöbb, amit várhatunk.

Igazán jó képe természetesen az LG 47LA660S-nek is akkor van, ha nagyfelbontású tartalommal látjuk el, legyen szó akár valamilyen játékról, akár Blu-ray filmről vagy HD tévéadásról – esetleg 720p-ben vagy 1080p-ben letöltött tartalomról. Ha leszámítjuk a gyenge feketét és az ebből adódó nem túl acélos kontrasztot (ami egyébként tévézés közben nem érződik, csak akkor, ha sötét tónusú filmet nézünk), akkor a képbe nagyon nehéz belekötni. A színek a helyükön vannak, a részletesség még a sötétebb területeknél is teljesen rendben van, a képélesítés pedig – ezúttal – teljesen kikapcsolható (néhány tévé 0-ra levett képélesítéssel is hozzányúl a képhez, a 47LA660S szerencsére nem ilyen). A mozgóképek megjelenítése is rendben van, és a megfelelő TruMotion beállításokkal még attól sem kell tartanunk, hogy a szappanopera hatás túl erős lenne.

Aki a Blu-ray filmeket részesíti előnyben, annak fontos lehet a 24p támogatás; a tévé 4:4-es pulldown mellett tökéletesen kadenciahelyes képet jelenít meg 2D-ben és 3D-ben egyaránt.

Képminőség – 3D

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon minden három eladott LCD-tévé közül egy 3D-képes, sajnos azonban az is kitűnik, hogy ennek nem a technológia népszerűsége az elsődleges oka, hanem az, hogy a gyártók már a középkategóriás modellek egy részét is felkészíti a térbeli megjelenítésre. A 3D-ről korábban sokat cikkeztünk már, és a technológia néhány év alatt nem fejlődött annyit, hogy az erőviszonyok alapjaiban megváltoztak volna. Vagyis véleményünk szerint 3D-ben a legjobb képminőséget még mindig egy plazmatévével kapjuk, ha viszont csak az LCD-k mezőnyét vizsgáljuk, akkor a passzív technológia egyértelműen az aktív előtt szerepel. Ez nem kis mértékben az LG érdeme, hiszen a koreai vállalat fejlesztette ki az olcsó passzív 3D panelt, és a vállalat azt is elmondhatja magáról, hogy a világ (szinte) összes passzív 3D tévéjéhez ő szállítja a panelt.

Egyébként nagyon úgy tűnik, hogy az LG gyorsan, gyakorlatilag két generáció alatt kihozta a panelből a maximumot, mert a 2013-as tévék sem mutatnak e téren túl nagy előrelépést a 2012-es, sőt, a 2011-es modellekhez képest sem. Illetve ez így nem teljesen igaz, mert a 4K-s panelek már 3D-ben is tudják a Full HD felbontást, ez azonban nem konkrétan a 3D-hez kapcsolódó fejlesztés.

Az LG 47LA660S néhány százalékos crosstalk mellett vibrálásmentes, de a Full HD felbontáshoz képest (szemenként) csak feleannyi képpontból álló képet „vetít”. A mélységérzet kiváló, és a vékony káva hozzájárul ahhoz is, hogy a 3D kép ne olyan legyen, mintha ablakon néznénk, hanem kiugorjon a tévé és a néző közé – az igazi viszont az lenne, ha még ez a vékony káva sem tükröződne.

Az LG a 47LA660S-hez négy 3D szemüveget és két DualPlay szemüveget ad, utóbbi arra jó, hogy többfelhasználós játékoknál mindkét versenyző teljes méretben lássa saját képét.

PC/játékkonzol

Az LG tévéje alapesetben még kikapcsolt képjavítókkal is nagyon magas, 120 ms körüli input laggal rendelkezik, a játék mód kiválasztásával ez azonban 26 ms-ra csökkenthető. (Bár ez arra utal, hogy az elektronika elég sok képjavítást mindenképpen elvégez, ahogyan fentebb már jeleztük, erre a megjelenített képeken semmilyen közvetlen bizonyítékot nem találtunk.) A 16:9-es képarány kiválasztásakor a tévé nagyjából 3 százalékos overscant használ, de ez az Eredeti méret beállítással eltűntethető; így természetesen pixelpontos megjelenítésre is van lehetőség.

Hangminőség

Az LG a 47LA660S 2.1-es hangrendszert tartalmaz, a mélynyomó pedig relatív nagy is. Ez sokat dob a hangzáson, viszont a véleményünket továbbra is fenntartjuk: aki komolyabb moziban gondolkodik, annak érdemes külső hangrendszert is beszereznie.

Címkék
Hozzászólások