- 2014. május 8., 12:00
A Samsung megpróbálkozott az okosórák és a fitnesz kiegészítők házasításával; most kiderül, milyenen eredménnyel.

Gear Fit, mint fitnesz kütyü

A készülék, mint minden fitnesz kütyü, akkor tud releváns adatokkal szolgálni, ha ismeri használóját, ennek érdekében az első használat előtt be kell állítanunk nemünket, testmagasságunkat és testtömegünket is. A Gear Fit használatához ezen kívül szükség lesz még a Samsung S Health nevű alkalmazására is, mert a Fit maga csak arra képes, hogy néhány alapadatot kiírjon, a folyamatok nyomon követésére, és fejlődésünk leírására, a kitűzött célok elérésének jelzésére már nem. Sajnos az S Health használata nem lehetőség, hanem kötelesség, mivel a Gear Fit egyelőre nem alkalmas arra, hogy más platformok számára is szolgáltasson adatokat. A Samsung részéről logikus, hogy nem akar más gyártók keze alá dolgozni, ugyanakkor egy ilyen korlátozás szerintünk felesleges, mivel a Samsung a Fit esetében úgyis csak a termék eladásán keres pénzt, a későbbi használaton már nem.

A Gear Fit alapvetően a beépített gyorsulásmérő és a giroszenzorok adatai alapján következtet arra, hogy mi történik, de természetesen edzés közben fontos szerep jut a pulzusmérőnek is. A Samsung adu ásza lehet(ne), hogy a pulzusmérőt a kütyübe építette, ez ugyanis egy olyan funkció, amivel a Gear Fit simán ki tud emelkedni a fitnesz karkötők egyre népesedő táborából. A szenzorok adatait a készülék folyamatosan naplózza, és időnként továbbítja a telefonra, hogy az S Health mindenféle statisztikákat készítsen belőlük. Az edzés módot és a lépésszámlálót mindig külön kell elindítani, ami egyesek szerint kényelmetlen, valójában azonban azt a célt szolgálja, hogy a hétköznapi tevékenység és a sportolás nyomon követése még véletlenül se keveredjék össze.

A lépésszámláló és a pulzusmérő pontossága otthoni környezetben is igen egyszerűen ellenőrizhető volt, csak némi séta illetve egy vérnyomásmérő kellett hozzá; sajnos azt kell, hogy mondjuk, a Samsung kütyüje nem elég pontos. A lépésszámláló akár 30-40 százalékkal is tud többet mérni, de a pulzusmérő is rendszeresen 70 feletti értékekkel szolgált a vérnyomásmérő szerinti 62-es pulzusnál. A Samsung Gear Fit ebből adódóan egyelőre semmiképpen sem ajánlható, ha sportolás közben az elsődleges adatszolgáltatási eszközként számítanánk rá – a pontosságon elvileg lehet javítani szoftveres úton, és a Samsung minden bizonnyal lépni is fog az ügyben.

A testmozgás nyomon követésénél meg kell adnunk, hogy milyen jellegű tevékenységet fogunk végezni; futás, séta, kerékpározás és hegymászás állítható be. Futni és sétálni telefon nélkül is lehet, a másik két dologhoz viszont kell a telefon is, mert az S Health a GPS adatok alapján is dolgozik ilyenkor, méri a megtett távolságot is. Arról korábban már írtunk, hogy minden esetben kézzel kell elindítani a rögzítést, arról viszont még nem, hogy a konkurensek termékeivel ellentétben a Samsung készülékénél a mérést nem lehet szüneteltetni – ez akkor gond, ha megállunk mondjuk pihenni.

A Gear Fit tartalmaz egy alvó módot is, ami természetesen nem a készüléket küldi nyugalmi állapotba, hanem a viselője alvását elemzi. Már amennyire elemzésnek lehet nevezni azt, hogy megmutatja a két „gombnyomás” között eltel időt (merthogy az alvásfigyelést is manuálisan kell ki- és bekapcsolni), valamint azt, hogy alvás közben mennyi időt töltöttünk mozdulatlanul. Ez nem valami sok, ráadásul a Samsung nem is igazán akart kezdeni velük semmit. Ezek az információk ugyanis sosem hagyják el a Fitet, így nem jelennek meg az S Healthben, és a telefon sem képes arra, hogy az alvási ritmusunknak megfelelően, az optimális időpontban ébressze fel viselőjét. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a legtöbbünknek a napi rutin az, hogy a kütyü éjszaka töltődik – ez viszont nem kivitelezhető, amennyiben az adott készülék a csuklónkon van, és az alvásunkat figyeli.

Gear Fit, mint okosóra

Ha már mindig kéznél van, és a telefonnal is kommunikál a Gear Fit, akkor értelemszerűen nem lehetett kihagyni belőle az alapvető okstelefon funkciókat sem. A Samsung nem vitte túlzásba a dolgokat, de ez nem is baj szerintünk: a Gear Fit az alapvető feladatokra alkalmas. Látjuk a bejövő hívásokat, elolvashatjuk az SMS-eket és minden olyan üzenet is megjelenik (vagy legalábbis megjelenhet), ami helyet kap az Android értesítési sávjában is. Mi tagadás, ezek elolvasása adott esetben kicsit kényelmetlen is lehet, mert sokat kell görgetni, ráadásul egy sorba kevés szó fér még fektetett nézetben is. Ugyanez vonatkozik pepitában a levelezésre is; egy átlagos e-mail tartalmát el lehet olvasni a Gear Fiten, de valószínűleg kényelmesebb, ha inkább a telefonon ellenőrizzük az üzeneteinket. Főleg, ha sejtjük, hogy válaszolni is kell majd valamit.

Hívást kezdeményezni nem tudunk, viszont a bejövő hívásokat elutasíthatjuk üzenettel, és az SMS-ekre is válaszolhatunk, ha van kéznél olyan előre megírt pársoros, ami éppen illik az adott szituációba. A Gear Fit saját virtuális billentyűzettel nem rendelkezik, és mikrofonja sincsen, így arra sincsen mód, hogy egy üzenet beírjunk vagy bediktáljunk.

A multimédiás panel nagyon hasznos: ha a telefon a zsebünkben van, akkor nagy segítéség, hogy csak azért, hogy számot léptessünk, nem kell kivenni azt a zsebünkből.

Említésre méltó még az eszköz megkeresése funkció: a Gear Fit segítségével meg tudjuk csörgetni a telefont, és vissza, ha esetleg nem találnánk bármelyiket. Mindennek feltétele persze, hogy a két kütyü elég közel legyen ahhoz, hogy Bluetooth segítségével lássák egymást.

Összegzés

Bár nyilván nem teljesen ugyanaz a kategória, elkerülhetetlen, hogy a Gear Fitet a Samsung tavalyi okosórájához, a Galaxy Gearhez hasonlítsuk. A koreai vállalat egészen új irányba indult: új a forma, új a dizájn, Android helyett RTOS az operációs rendszer és más a célcsoport is. Véleményünk szerint, ha a Gear Fitre okosóraként tekintünk, akkor a Samsung jó irányba mozdult. Tavaly azt mondtuk, hogy a Galaxy Gear legnagyobb problémája az, hogy túl sokat akar, a Gear Fit viszont pontosan azt adja, amire szükség lehet, félmegoldások nélkül. Megnézhetjük például az SMS-eket, de mivel (értelmesen) válaszolni úgyis csak a telefonnal tudunk, a Fit nem is erőlteti ezt a képességet.

Jó ötlet volt a vállalat részéről az is, hogy az okosóra funkciók mellé fitnesz alkalmazásokat is épített a Gear Fitbe – azonban a kütyü ezen részét nem érezzük kellőképpen átgondoltnak és kiforrottnak sem. Annyira legalábbis biztosan nem, mint a konkurensek termékeinél. A Samsung egy olyan piacra lépett be ezzel a termékkel, ahol már vannak szereplők, ráadásul a koreai vállalat egy speciális területre merészkedett, ahol nem biztos, hogy erőből le lehet nyomni a vetélytársakat. Gond, hogy a beépített szenzorok nem elég pontosak, de ha azok is lennének, akkor is korlátozó tényező maradna, hogy a Samsung az adatokat nem adja ki a saját kezéből, vagyis csak a saját telefonunkon tudjuk nyomon követni az eredményeinket. Emellett, bár egy okosórából nem hiányzik túlzottan a GPS, egy fitnesz kütyünél nem lenne rossz, ha lenne, mert a telefon nélkül is pontosan nyomon lehetne követni például azt, hogy merre futottunk. Ha ezeket a hibákat javítja a Samsung, akár a Fit, akár egy jövőbeli utódja esetében, akkor viszont a konkurensek elkezdhetnek komolyan aggódni.

A Samsung Gear Fitet a Samsungtól kaptuk kölcsön a tesztelés idejére, a készülék ára kb. 70 ezer forint.

»4 - Gear Fit, mint fitnesz kütyü, Gear fit, mint okosóra, összegzés
Hozzászólások