- 2014. május 22., 12:00
Az Ascend P6-tal a Huawei megérkezett a csúcskategóriába – a kérdés csak az, hogy ott tud-e maradni.
Hirdetés

Hardver

A Huawei saját ARM processzorokat is tervez és gyárt, ezért a vállalat számára presztízskérdés, hogy a csúcsmodellben mindenképpen saját fejlesztésű vas működjék. Az Ascend P7-ben a jelenlegi legújabb lapka teljesít szolgálatot, mégpedig a HiSilicon Kirin 910T. Erről azt kell tudni, hogy Cortex-A9-es magokból tartalmaz négyet, amelyek 1,8 GHz-es frekvencián működnek – ez elvileg garanciát jelent arra, hogy a telefon teljesítményével nem lesz gond, még akkor sem, ha a négy mag ellenére a csúcs Snapdragonokhoz vagy Exynosohoz messze nem mérhető a Kirin 910T teljesítménye. RAM-ból 2 GB-ot kapunk, a GPU pedig az elődben lévő Vivante helyett a sokkal nagyobb névnek számító, és a fejlesztők körében is nagyobb népszerűségnek örvendő (igaz, nem túl friss) Mali-450MP4 lett. A váltást egyébként alighanem az indokolta, hogy nőtt a kijelző felbontása, és a Vivante a Full HD-hez már nagyon kevés lett volna. A belső tárhely 16 GB-os (de van 8 GB-os modell is), amiből alapesetben 11 GB-ot használhatunk. A Huawei a tárhelyet nem bontott partíciókra, így akár a teljes tárhelyet teletölthetjük alkalmazásokkal – ha pedig kevés lenne a hely, akkor microSD-kártyával lehet bővíteni is.

A szintetikus tesztek a várt eredményt adták: a készülék nem szűkölködik erőforrásokban, de az is látszik, hogy egy Snapdragon 800/801-es chiphez képest alapos lemaradásban van. Persze ez nem gond, ha a szoftvert sikerül rendese optimalizálni – az Ascend P7-nél azonban sajnos nem ez a helyzet, de erre a következő oldalon térünk ki egy kicsit részletesebben.

AnTuTu 4.0.1 Pontszám
Total score 25573
UX Multitask 4584
UX Dalvik 1609
CPU Integer 2327
CPU FP 1389
RAM Operation 2896
RAM Speed 2146
Grafika 2D 1607
Grafika 3D 6964
SD írás 1386
SD olvasás 665
Tesztprogram Pontszám
Quadrant 7218
SmartBench 2012 (p) 6380
SmartBench 2012 (g) 2897
Linpack (single) 82,432
Linpack (multi) 249,138

Az Ascend P7 kijelzője 5 colos, felbontása pedig Full HD, azaz 1920×1080 pixel. A Huawei beszállítója (legalábbis ennél a modellnél) továbbra is az LG, IPS-panelt kaptunk tehát, ráadásul olyat, amely az érintésérzékeny felületet integráltan tartalmazza – legnagyobb részben ez teszi lehetővé, hogy a telefon ennyire hihetetlenül vékony legyen. Ha valakit csak a konkrét számadatok dobnak fel, akkor annak elmondjuk, hogy a részletesség 441 PPI, amely bőven túl van azon a határon, amelyet érzékelni tud szemünk, feltéve persze hogy a panelt nem közvetlen közelről, hanem normál távolságról nézzük. A képminőséggel és a betekintési szögekkel semmi gond, és a maximális fényerő (424 cd/m²) is elég nagynak tűnik ahhoz, hogy napsütésben se kelljen hunyorognunk. A kijelzővel kapcsolatban érdekes még, hogy van kesztyűs mód, és nemcsak a fényessége állítható, hanem a fehéregyensúly is – erre pedig szükség is van, mert a gyári beállításokkal a panel túlságosan hideg (7800K-s) színhőmérsékletet ad.

Az Ascend P7-be már LTE adapter is került, így a Huawei kiküszöbölte azt a hibát, amely miatt elődjét a kapcsolódás lehetőségek terén támadni lehetet. A 4G adapter 150 Mbps-os le- és 50 Mbps-os feltöltési sebességre képes, de a HSPA adapter is gyorsult, hiszen 42/5,76 Mbps-os tempót tud felmutatni. További eszközökhöz Bluetooth 4.0, számítógépes hálózatokhoz pedig n-es WiFi segítségével tudunk kapcsolódni. Ezeken túl természetesen kapunk A-GPS-t, NFC-t és FM-rádiót. A közelségérzékelő mellett a készülékház giroszenzort és gyorsulásmérőt rejt, az USB portot pedig hostként (OTG) is lehet használni.

Címkék
Hozzászólások