- 2014. november 19., 12:00
Ezúttal egy olyan monitort kaptunk tesztre, amelynek képességeit elsősorban a játékosok tudják kihasználni.

Képminőség

A jó színhelyesség és a nagy kontraszt még nem minden, és ez főleg igaz akkor, ha TN-panelről van szó. Kezdjünk mindjárt a megjelenített színekkel: habár az árnyalatok pontosak, azért azt meg kell jegyeznünk, hogy a színek egy árnyalatnyit fakóbban annál, mintha IPS vagy VA alapú megoldással lenne dolgunk. A fekete, ahogyan az előző oldalon már említettük, átlagos, megfelel a kategóriának, ami magával hozza azt is, hogy mindez a kontrasztarányra is igaz. Bár a specifikáció szerint ez utóbbi mesterségesen akár 100 millió:1-re is növelhető, ennek nyilván nem érdemes bedőlni. A kontraszt valóban nagyobb lesz, ha bekapcsoljuk az ACM-et a menüben, de cserébe a sötétebb tónusú képeken a maximális fényerő és a részletesség is csökken.


A monitor szépen jeleníti meg a szürkeárnyalatokat is, de sajnos a képet tesztábrával ellenőrizve már rögtön azt is érezni, hogy a betekintési szögek nem az igaziak. De haladjuk szépen sorban. A szürkeárnyalatoknál a monitor jól teljesített, ami azt jelenti, hogy az elektronika szépen oldja meg a rá osztott feladatot, elszíneződések nincsenek, az átmenetek egyenletesek. Viszont mivel a TN-panelek betekintési szögei, így az Acer XB270H-ban lévő panel betekintési szögei sem a legjobbak, ahogyan haladunk felfelé, úgy egyre kisebbnek látjuk a fényerőt. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a tesztábrán az elvileg függőleges csíkokat picit ferdének látjuk. Ez azt eredményezi, hogy bár a panel pontosan jeleníti meg a színeket, a monitor előtt ülő felhasználó csak ott látja tökéletesen pontosnak azokat, ahol merőlegesen néz a felületre. A betekintési szögeket az alábbi képen szemléltetjük: jól látszik, hogy nemcsak a fényerő csökken, hanem a színek is eléggé fakulnak, ha a panelt oldalról nézzük.

Az Acer egyébként megfordította a panelt, és „fejjel lefelé” szerelte be, így a színek nem akkor fordulnak inverzbe, ha lentről nézzük a képet, hanem akkor, ha fentről. Tekintettel arra, hogy a monitort egészen 35 fokos szögig hátra lehet hajtani, ez logikus lépés volt.

A betekintési szögek gyengesége a fényerő eloszlásának egyenletességére is kihat, amely műszeresen mérve egyáltalán nem rossz: a szórás 10 százalék alatti. Nincsen különösebb felhősödés sem, bár teljesen egyenletes eloszlásról azért nem beszélhetünk, és két oldalt és lent beszűrődik némi fény.

Mozgások megjelenítése, 3D

Az LCD technológiának az egyik legnagyobb, mind a mai napig megoldhatatlan problémája, hogy a folyadékkristályok mozgatásához szükséges idő miatt a kép valamennyire mindenképpen elmosódik. Hogy mennyire, az sok mindentől függ, még attól is, hogy milyen színű háttér előtt milyen színű tárgy az, amelyik mozog. Furcsa mód a mozgás sebességétől nem függ, hogy a kép elmosódik-e (bár úgy tűnik, hogy igen, de ez csak abból adódik, hogy a mozgás sebessége azt viszont befolyásolja, hogy magát az elmosódó részleteket látjuk-e vagy sem). Ezen kívül számít a válaszidő, amely az Acer XB270H esetében 1 ms – ennél kisebbel még nem találkoztunk, és valószínűleg nem is fogunk.

A további trükkök már érdekesebbek, olyan megoldásokról van (lehet) szó, amelyek valamilyen módon a szemünk hiányosságait igyekeznek kihasználni. A tévéknél megszokott, 100 Hz-es képfrissítés a monitoroknál nem megvalósítható, a scanning backlight viszont igen, és ezt a technológiát mostani teszünk alanya is használja. Egyébként szerintünk ez a technológia az egyetlen, amely komolyabb mellékhatások nélkül képes valóban minőségbeli javulást elérni. Lényege az, hogy a háttérvilágítás nem folyamatos, a LED-ek képfrissítési ciklusonként csupán egy vagy két alkalommal villannak fel. A felvillanás időtartamával lehet szabályozni a fényerőt, de ennél is fontosabb, hogy tökéletes működést feltételezve akkor, amikor a pixelek két állapot között váltanak éppen, nincsen háttérfény. Vagyis nem látjuk az elmosódást előidéző állapotváltozást. A monitor az elmosódás csökkentésére nem használja ezt a rendszert, viszont ahhoz igen, hogy 3D-ben csökkentse a szellemképet (a két jelenség kiváltó oka ugyanaz).

Az Acer XB270H az NVIDIA-féle LightBoost 2 megoldást alkalmazza (NVIDIA grafikus kártya is szükséges használatához), amelynek elvileg az az előnye, hogy nagyobb fényerőt biztosít, mint a konkurens megoldások. Nagy trükk nincs a dologban, csupán arról van szó, hogy a képfrissítési frekvencia és a háttérfény vezérlésének összehangolásával a LED-ek összességében tovább világítanak kicsivel. Viszont fontos, hogy ezzel együtt is, ha a LightBoost 2 engedélyezett, akkor a fényerő biztosan kisebb lesz, mintha kikapcsolva tartanánk ezt a funkciót.

Az Acer XB270H további érdekes képessége, hogy szintén NVIDIA kártya használatával, támogatja a G-Syncet is, vagyis a képfrissítés frekvenciája igazodik a játékok aktuális képfrissítéséhez. Ha az éppen 100 Hz, akkor ahhoz, ha 27, akkor ahhoz. A monitor másodpercenként akár 100 alkalommal is képes a váltásra; a G-Sync előnye pedig az, hogy mivel a monitor képfrissítése pontosan szinkronban van a játékkal, ezért a kép mentes lesz a szinkron hiányából adódó hibáktól, például attól, hogy a gyors mozgásoknál vízszintes csíkok jelenjenek meg rajta.

A monitor input lagja 13 ms, ami nagyon jó értéknek számít – de egy olyan készüléktől, amelyet a gyártója játékra is ajánlj, nem is vártunk mást.

Menü

Az Acer monitorainak menürendszere igen régóta nem változott érdemben: csak apróbb módosításokat figyelhetünk meg. Például azt, hogy a menü meg tud jelenni közvetlenül a gombok feletti részen (valójában a panel jobb alsó részén), ami azért (is) jó, mert a gombok funkciója mindig megjeleníthető szoftveresen. Beállítási lehetőségből túlságosan sok nincsen, a színhelyességet például akkor sem tudjuk nagyon részletesen beállítani, ha egyéni profilra váltunk. Egy monitortól persze ez nem meglepő, hiszen a műszeres kalibrációt sokkal egyszerűbb alkalmazni, mint egy tévénél.



A legfontosabb funkciókhoz gyorselérést kapunk viszont, így a bemenetet, a színprofilt és a hangerőt a menüben való kutakodás nélkül is változtathatjuk.

Összegzés

Az Acer XB270H igazi erőssége az 1 ms-os válaszidő és az, hogy kiválóan tudja megjeleníteni a mozgásokat; a G-Synccel és a LightBoost 2-vel együtt pedig ez azt jelenti, hogy a monitor (3D-s) játékokhoz remek választás. A 27 colos méret még filmnézésre is alkalmassá teszi, igaz, ebben az esetben azért a TN-panel talán már több hátrányt jelent, mint amennyi előnyt. A vállalat tervezői a dizájnnal ezúttal nagyon sokat nem foglalkoztak, viszont a funkcionalitást maximálisan szem előtt tartották; még pivot és magasságállítási funkció is van. A gond csak az, hogy mindezért kb. 130 ezer forintot kell fizetni, vagyis a monitor egy olyan piacra csöppent, ahol a konkurencia hatalmas. Válogathatunk nagyobb, nagyobb felbontású, 21:9-es vagy akár IPS-es megjelenítők közül is (sőt, ezek tetszőleges kombinációjából is); így számunkra teljesen egyértelmű, hogy az Acer XB270H főleg a hardcore játékosok körében lesz népszerű.

Az Acer XB270H-t az Acertől kaptuk kölcsön a tesztelés idejére ára kb. 130 ezer forint.

»2 - Képminőség, menü és összegzés
Címkék
Hozzászólások