- 2015. február 6., 12:00
Leteszteltük a Samsung Galaxy Note termékcsalád legújabb tagját: már nemcsak a tudás, hanem a dizájn is ütős.

Használat közben

A Samsungra sosem volt jellemző, hogy a csúcskészülékek szoftverét ne tartaná karban, ezért nem meglepő, hogy a Galaxy Note 4 az Android 4.4-gyel került piacra – meg persze a Samsung saját fejlesztésű kezelőfelületével, a TouchWiz UX-szel. A mobilra be van ígérve az Android 5.0 is, amely eredetileg már 2014-ben meg kellett volna, hogy érkezzen, de tesztünk készítésekor sem volt még elérhető.

A TouchWiz UX a Samsung saját fejlesztésű kezelőfelülete, amely töviről hegyire átrajzolja az Android megjelenését. Korábban a Samsungot a felhasználók mellett a Google is bírálta azért, hogy a mérnökök fantáziája túlságosan is szárnyal, ezért a Galaxy S5-tel a fejlesztések új irányt vettek, és a hivalkodó külsőt egy jóval letisztultabb, és a Google tervezési irányelveit többé-kevésbé tiszteletben tartó felület váltotta – ez köszön vissza a Note 4 esetében is. Ami persze még mindig gyökeresen más, mint amit a gyári Android kínál. A Samsung a 4×4-es rácsszerkezetet és a fix ikonsort meghagyta, azonban átrajzolta az ikonokat, és kissé más csoportosítást használ a beállításoknál. A kezdőképernyők mellé (bal oldalt) továbbra is megkapjuk a Flipboard hírgyűjtőt, ami akár még jó is lehetne, ha saját hírforrásokat lehetne megadni – de nem lehet, mert ebben az esetben a dizájn sérülne, és a Samsung tart attól, hogy ez rontaná a felhasználói élményt. Kétségtelen, hogy ebben van valami, azonban még mindig jobb az, ha csúnya felületen lehet releváns híreket olvasni, mintha szép tálalásban olyan információkat kapnánk, amelyek nem túlságosan hoznak lázba. Több funkció került az értesítési panelre is, ahol az üzenetek mellett néhány gyorskapcsoló is feltűnik, de változathatjuk itt a fényerőt, és indíthatunk keresést is az S Keresővel. A lezáró képernyő alapesetben egyszerű simítással oldható fel, de ha akarjuk, akkor a fényképezőt közvetlenül is elindíthatjuk innen.

A feladatkezelő kártyás elrendezésű (éppen úgy, mint az Android 5.0-ban), és az összes futó program bezárására is alkalmas. Ennél is jobb azonban, hogy indításával villámgyorsan kétablakos nézetre válthatunk, és kihelyezhetünk két szoftvert a kijelző alsó illetve felső részére. Ez a párhuzamos használat a TouchWiz UX egyik legjobb képessége, viszont kár, hogy a fícsör továbbra sem működik minden alkalmazással. A programokat nemcsak kétablakos üzemmódban futtathatjuk, hanem lebegő módban is: egy villámgyors jegyzet elkészítéséhez például így nem kell kilépni az éppen futó appból. A lebegő mód a hívások fogadásánál is feltűnik.

A vezérlésre használhatunk gesztusokat is, amelyek a működési környezethez is alkalmazkodnak: ha a mobil előtt végighúzzuk a kezünket például, akkor képnézegetés közben lapozhatunk, bejövő hívásnál felvehetjük azt, ha pedig a fényképező fut, akkor fotót készíthetünk ily módon.

Az interfész a végletekig testreszabható, állítható például a fehéregyensúly, van egy sor biztonsági szolgáltatás, a mobilt védhetjük az ujjlenyomatunkkal, ha pedig az 5,7 colos kijelző nagy lenne, akkor a teljes képet vagy a billentyűzetet is igazíthatjuk úgy, hogy kényelmesebb legyen az egykezes használat. A telefon támogatja a privát üzemmódot is, amelynek beállítása után a szoftver a fotókat és más dokumentumokat úgy tárolja el, hogy csak akkor legyenek elérhetők, ha a telefont az elsődleges azonosítóval oldottuk fel – ha tehát kölcsönadjuk a készüléket valakinek, hogy megnézze, nem kell attól tartani, hogy meglesi a titkos családi fotókat. (Ennél életszerűbb azonban, hogy az ellopott telefonoknál sem lehet az érzékeny adatokhoz hozzáférni.)

Az interfész, a hardverből adódóan villámgyorsan működik, és bár egy-egy apró megtorpanást néha észrevettünk, ez valószínűleg csak optimalizáció kérdése, így remélhetőleg az 5.0-s frissítés meg fogja oldani a dolgot.

S Pen

A Note legjobb tulajdonsága nem a dizájn vagy éppen a brutálisan erős hardver, hanem a hozzá kapcsolódó stylus, vagyis az S Pen. Ez teszi Note-tá a Note-ot, mivel egy sor olyan felhasználási lehetőséget ad a felhasználók kezébe (szó szerint), ami más mobilokkal nem elérhető. A Samsung a beviteli eszközt nem saját maga fejlesztette, hanem a Wacom megoldását használja (egyébként már a Note 2-vel kezdődően). Az persze már alap, hogy az S Pennel a telefon gombjai is megnyomhatók, a kütyü viszont két érdekességgel így is rendelkezik.

Az egyik az, hogy nyomásérzékeny, a Galaxy Note 4 ráadásul 2048 szintet képes megkülönböztetni. A másik dolog pedig az, hogy nemcsak akkor működik, ha a hegyét hozzáérintjük a phablethez, az is elég, ha közel visszük hozzá. Ilyenkor a kijelzőn apró karika jelöli a kurzort, az S Penen lévő gombot megnyomva pedig előhívhatjuk a helyi menüt, amivel rögtön kezdhetjük is a kreatív munkát: jegyzetet készíthetünk, akár képernyőmentéssel egybekötve is, fotóknál szerkesztési módba léphetünk, stb. Ez a fícsör egyébként AirView névre hallgat.

Okos megoldás, hogy a tollat a helyéről kivéve szintén felugrik a gyorsmenü, amivel rögtön készíthetünk jegyzeteket, hogy aztán a felhőbe szinkronizáljuk vagy akár megosszuk őket vagy esetleg további információkat keressünk róluk a neten.


A jegyzeteléshez többféle alkalmazás is rendelkezésre áll (S Note, Scrapbook), és mindben számos előre definiált séma várja, hogy használjuk őket. Jegyzetelésnél a készülék a kézírást is felismeri. A toll nemcsak a nyomásérzékeny funkciója miatt használható jól, hanem azért is, mert a Galaxy Note 4 szoftvere többféle íróeszközt tud szimulálni, az egyszerű ceruzával és tollal kezdve a kiemelő filcen át a tust vagy akár ecseteket is. És persze a szín is szabadon választható, és kapunk egy sor szerkesztési segédletet is, mondjuk egyenes vonalak létrehozásához.

Hogy a Note mi mindenre képes, azt a PEN.UP segítségével nézhetjük meg, amely egy közösségi app, és amely a Galaxy Note-okkal létrehozott grafikák megosztására szolgál. Hasznos továbbá, hogy a telefon figyelmeztet, ha a ceruzát elfelejtenénk a helyére tenni.

Szoftverek

A telefonáláshoz köthető alkalmazásokat a Samsung átrajzolta, de alapvető felépítésüket nem változtatta meg. Emellett néhány új funkció is beépítésre került, a telefonkönyvben például ha jobbra vagy balra húzzuk az ujjunkat egy kontakt nevén, akkor rögtön hívhatjuk vagy üzenetet küldhetünk neki. Nyilván nem maradt ez a közösségi oldalakkal való integráció lehetősége sem, ráadásul ezt a feladatot a Samsung Galaxy Note 4 elég ügyesen végzi el, a duplikációkat ugyanis nagy biztonsággal szűri ki. Az SMS-ek, e-mailek és a naptárbejegyzések kezeléséhez szintén megkapjuk az alapszoftvereket; az e-mail kliens helyett viszont természetesen most már a Gmail is használható levelezésre, bármilyen fióktípust is használunk.

Mivel a Google-nek nem tetszett az sem, hogy a Samsung „teleszemetelte” mindenféle alkalmazással a telefonjait, az idei készülékekre sokkal kevesebb szoftver került fel. A Note 4 esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy 41 appot kapunk, amelyben már nemcsak a Google és a Samsung programjai vannak benne, hanem azok az alkalmazásokat is, amelyeket a Telenor telepített fel (Deezer, Telenor MyTV, Mastercard Mobile). Internetezéshez az Internet és a Chrome is használható – utóbbi sokkal gyorsabb, előbbi viszont megtanítható akár a Flash tartalmak betöltésére is.

A kijelző felbontásából adódóan a weboldalak állított helyzetben is elférnek, de persze a kis betűméret miatt nehezen olvashatók. Ezen az újratördelés segíthet, és ezt az opciót az Internet app fel is ajánlja. A böngésző(k) sebességével értelemszerűen nincsen gond, netezésre az egyik legjobb androidos készülék (a telefonok között) vitathatatlanul a Note 4.

Az S Pennel párban használható S Note és Scrapbook szoftverekről már esett szó. A Hangrögzítő elsőre egy unalmas diktafonnak tűnik, azonban képes arra, hogy a beszélgetést akár írásban is rögzítse (ez azonban magyar nyelven nem igazán működik), és a beszélgető feleket is meg tudja különböztetni egymástól, kérésre akár csak az egyik fél mondandóját is vissza tudja játszani. A fájlkezelő Saját fájlok néven fut, a korábbi Samsung telefonokról megismert programokat (és még sok mást is) pedig a Galaxy Apps alkalmazásboltól lehet letölteni – de természetesen van Google Play elérés is.

Az S Voice a Samsung személyi asszisztense, amely magyarul sajnos még mindig nem tud. Az infra portot a Smart Remote-tal tudjuk kihasználni: a Note 4-et meglévő eszközeink távirányítására is használhatjuk. A PEN.UP-ról már írtunk, a Flipboard, a Dropbox, az Evernote, a Facebook, a Messneger, a WhatsApp és az Instagram pedig régi ismerősök, mindenki tudja, hogy mire valók. A programválasztó második oldalára a Google szoftverek kerültek (Chrome, Gmail, Google+, Térkép, Play Zene, Play-filmek, Play Könyvek, Play Újságos, Play Játékok, Drive, YouTube, Fotók, Hangouts, Hangalapú keresés), ezekhez szintén nem szükséges bővebb magyarázatot fűzni.

S Health

A Samsung az egészséges életmódra a Galaxy S5 valamint a Gear Fit bejelentésével kattant rá igazán, a Galaxy Note 4-ben pedig már az S Health kibővített funkciókat kínáló verziója található meg. Az app egy sor tevékenységet képes követni a lépésszámlálójával és a pulzusmérővel, képes figyelni az alvási ciklusokat, hozzá tud szólni étkezési szokásainkhoz, stb. A Note 4-ben UV-szenzor is van, és a vérben lévő oxigén szintjét is meg tudjuk határozni. Emellett az alkalmazás, ha kérjük, figyelmeztet arra is, ha túl sokat ülünk egy helyben.

Címkék
Hozzászólások