Használat közben
A UMi Zero az Android 4.4-es változatával érkezik, különösebb extrák és átalakítások nélkül. Majdnem teljesen a gyári OS fut tehát a készüléken, a vállalat csak olyan apróságokat módosított, mint péládul a háttér vagy a programválasztó ikonja – utóbbi a pöttyök helyett UMi felirattal díszített. Került bele persze néhány extra funkció, de ezek nagyobb része a SIM-kártyák kezeléséhez kapcsolódik. Képernyőmentéseket készíthetünk a szokásos bekapcsoló gomb + hangerő le gombok egyidejű lenyomásával, de ezt helyettesíthetjük úgy is, hogy egyszerre három ujjunkat húzzuk fel a kijelzőn. Ami érdekesség, az az, hogy a telefon gyárilag rootolt állapotban érkezik, ami a később esetleg megjelenő alternatív firmware-ek telepítését teszi sokkal egyszerűbbé.
A lezáró képernyő, a kezdőképernyőt, a menü, a programválasztó, az értesítési tárhely-kapcsolópanel kombó és a feladatkezelő nem változtak, ezek a Google eredeti elképzelései szerint jelennek meg. Ez nem feltétlenül negatívum, hiszen a Google Play áruházboltból letölthető alkalmazások segítségével amúgy is lehetőség van arra, hogy a saját elképzeléseinkhez igazítsuk a telefon kezelőfelületét. Kezdőképernyőből legfeljebb hetet használhatunk, ezek létrehozása és törlése automatikus. Ennek ellenére van egy áttekintő nézet, amelyet a főképernyőn a menü gombbal érhetünk el. Ahogyan korábban említettük, a feladatkezelőt a Home gomb hosszú nyomva tartásával csalogathatjuk elő. Az ikonokat és widgeteket 4×4-es rács mentén rendezhetjük, a programválasztó két oldalára pedig ezúttal is kitehetünk kettő-kettő olyan ikont, amelyekre gyakran szükség van, hiszen ezek minden oldalon látszódni fognak. Szokás szerint mappákat csak a kezdőképernyőkön helyezhetünk el, a programválasztóban nem lehet használni gyűjtőket az alkalmazásaink rendszerezéséhez.
Az előlapra visszajelző LED nem került, így az értesítések a „megoldjuk másképp” kategóriát erősítik. A UMi szerencsére gondoskodott is arról, hogy ehhez ne kelljen feltétlenül alkalmazást letölteni, a gyári firmware-t is be lehet állítani úgy, hogy a gombok háttérvilágítása jelezze a töltést, az elmulasztott eseményeket valamint azt is, ha az akku merülőben. A biztonsági beállítások között érdekesség, de a metrón például nem túl használható a hangutasításra történő feloldás, a távoli törlés lehetősége viszont hasznos (az Android 4.4 gyárilag ezt a funkciót még nem támogatja). Az Intelligens kijelző bekapcsolásakor a mobil az előlapi kamerával figyeli használóját, és olvasás közben nem kapcsolja ki a kijelzőt, az Érintés nélküli mozdulatokkal pedig szintén az előlapi kamera használható, egyszerűbb gesztusok értelmezésére.
Egy érdekes dologra, mégpedig a vibra motorra még ki kell térnünk, sajnos, amely rettentő gyenge: aki zsebben hordja a készüléket, az készüljön fel rá, hogy némított telefon mellett valószínűleg sok elmulasztott hívása lesz. A hívásokhoz kapcsolódik még, hogy a két SIM-es mobilok nagy részéhez hasonlóan, bár mindkét SIM-kártya egyszerre csatlakozik a hálózatra, egyszerre beszélgetésre és/vagy adatforgalom bonyolítására csak egy egyiket használhatjuk.
Szoftverek
A UMi a telefonra telepítendő szoftverek kérdését nem igazán gondolta túl, így szinte teljesen egy alap Android 4.4-gyel van dolgunk. És a Zero nemcsak azért emlékeztet kísértetiesen egy referenciatelefonra, mert szinte ugyanazok a szoftverek találhatók rajta, hanem azért is, mert az alkalmazásokat sem változtatták meg a vállalat mérnökei. A névjegyeket kezelő Személyek vagy éppen az üzenetek kezelésére szolgáló SMS dizájnja így az Android 4.4 fejlesztésekor érvényes tervezési irányelveknek megfelelően domborítanak. Az e-mailek és a naptárbejegyzések kezeléséhez szintén megkapjuk az alapszoftvereket, ami a levelezésnél ugye már a Gmailt is jelenti, még akkor is, ha POP3/IMAP fiókot használunk.
A rendszeralkalmazások között ezúttal is megtaláljuk a Böngészőt, az SD-kártyára dolgozó Biztonsági mentést, egy fájlkezelőt, FM-rádiót, a Galériát, a Movie Studio videoszerkesztőt, a Naptárat, az Órát, a Számológépet, a Teendőket , a Telefont, az Üzeneteket a Videót, a Zenét és a Zseblámpát. Ez a lista nem tartalmaz meglepetéseket, a szokásosnál kisebb viszont a Google-féle alkalmazások száma. Nyilván minden, ami hiányzik pótolható, így nagy könnyeket nem kell hullajtani egyik olyan appért sem, amely az alábbi listában nem szerepel: Gmail, Hangalapú keresés, Play Áruház, Térkép és YouTube. A felsorolásból a legjobban valószínűleg a Chrome illetve a Play zene fog hiányozni, lévén, hogy a mobilon megtalálható alternatívák véleményünk szerint gyengébb teljesítményt/kevesebb funkciót nyújtanak – viszont mindkét szoftvert percek alatt telepíthetjük.
Extra programból sincsen sok: gyakorlatilag az Adobe Reader és a már korábban is említett SuperSU segítségével ki is végezhetjük ezt a kategóriát.
A SuperSU a rootolt állapot miatt került a telefonra, segítségével fontos biztonsági funkciókat lehet beállítani, például azt, hogy a telefon figyelmeztessen-e, ha egy alkalmazás a root jogosultságot kér. Az alapbeállítások megfelelőek, aki nem tudja, hogy melyik opció mit jelent, az inkább ne nyúljon hozzájuk.
