- 2015. július 4., 12:00
A Honor termékcsalád ezúttal egy kedvező árú phablettel bővült: a Honor 4X járt szerkesztőségünkben.

A Mobile World Congressen jelentette be a Huawei a Honor Holly néven is futó 3C Lite-ot valamint a 4X-et is. Amíg előbbi modell egy olcsó, tömegeknek szánt termék, addig a 4X a felsőkategória tetején foglal helyet. Azt nem feltétlenül mondhatjuk, hogy a Honor 6 utódja, mert bár hardveresen sok közöttük a hasonlóság, mostani tesztünk alanya nagyobb kijelzővel rendelkezik, és már nem is az okostelefonok, hanem inkább a phabletek kategóriájában versenyez.

Külső

A Huawei külön utakon járó, második márkája, a Honor égisze alól eddig 5 colos kijelzővel szerelt telefonok kerültek ki, a Honor 4X az első olyan modell, amely ennél nagyobb, 5,5 colos panelt kapott. A telefon már kézbe véve is hatalmas, erőt sugárzik, viszont üvegből és műanyagból készült. Nem tűnik persze gagyinak, de azért az is látszik, hogy a Huawei semmiképpen sem akart dizájnban versenyezni a házon belüli más készülékekkel. A formát a mérnökök nem bonyolították túl, gyakorlatilag az alap téglalap formát kapjuk, amelyet legfeljebb a sarkok lekerekítése bolondít meg kicsit. A fizikai méretek a következők: 153×77×8,7 mm és 165 grammos tömeg.

Nem sok jót jelent az előlapi üveg karcállóságára vonatkozóan, hogy a nálunk járt tesztpéldány előlapján már gyárilag el volt helyezve egy fólia – és valóban, a specifikáció egy szóval sem említi, hogy karcmentes, netán Gorilla Glass üvegről lenne szó. A kijelző felett ezúttal is a szokásos kellékeket találjuk, így az előlapi kamerát, a beszédhangszórót és a szenzorokat. Utóbbiak helyét a fólián lévő extra nyílás árulja el egyébként. Ami elsőre nem látszik, az az, hogy van még egy visszajelző LED is, mégpedig a bal felső sarokban. A Honor telefonoktól megszokott módon márkajelzés ezen a részen nincsen. Lent a panel alatt az Android 5.0-val megjelent új piktogramok (háromszög, kör és négyzet) jelzik az érintőgombok helyeit, ezek természetesen a vissza, Home és feladatkezelő funkciókat látják el. Azon lehet vitatkozni, hogy a hardveres vagy a szoftveres gombok a jobbak, de véleményünk szerint a dolognak nincs jelentősége, ha az érzékenység megfelelő (és ennél a mobilnál az).

A telefon hátlapja egyben az oldala is. Elég vékony műanyagból készült, de a strapabírósággal véleményünk szerint nem lesz gond. Az illeszkedés elég szoros ahhoz, hogy a plasztik ne lötyögjön akkor sem, ha már tucatszor szedtük le a fedelet.

És erre lehet, hogy tényleg elég gyakran sor fog kerülni, mivel a fedél elsősorban nem az akkumulátort rejti, hanem a microSD-kártya csatlakozóját valamint két micro-SIM tartót.

Az akku oly annyira nem elsődleges, hogy még csak másodlagosnak sem mondhatjuk, mivel nem is látszik; a telep nem is cserélhető házilag. A telefon bal oldala üres, a két fő gomb a jobb oldalra, annak is a felső részére került. Fent és lent egy-egy mikrofon dolgozik, amelyet fent a fülhallgató kimenete, lent pedig a microUSB valamint a külső hangszóró nyílása egészít ki. A hátlap csak a fényképező és a hozzá tartozó LED-es villanót rejti, illetve itt azért már olvasható egy Honor felirat.

A telefon csomagolása igényes, de semmi extra kiegészítőt nem tartalmaz, a mobil mellett csak és kizárólag a töltőfejet valamint a töltéshez szükséges microUSB kábelt tartalmazza. Habár mostanában divat lett a szokásosnál erősebb áramerősség leadására képes töltőfejet mellékelni a készülékekhez, a Huawei most nem élt ehhez hasonló trükkel, így a sztenderd 1 amperes verziót kapjuk a mobil mellé.

Címkék
Hozzászólások