- 2015. november 19., 12:00
Az ASUS ismét készített egy jó telefont, amelynek az árcéduláján lévő összeg is stimmel.
Hirdetés


some text

Az ASUS az utóbbi években rengeteg kiváló telefont alkotott, de többnyire valamilyen speciális igényt próbáltak meg a mérnökök kielégíteni, így a várva várt siker elmaradt. Alighanem érezték a vezetésben is, hogy nem klappol minden, így a koncepciókkal együtt a termékek neve is évről évre változott – hogy aztán tavaly piacra kerüljön az első ZenFone, amely könnyedén a tajvani gyártó legsikeresebb modelljévé avanzsált. Nem volt kérdés tehát, hogy jön a folytatás – sőt, a dolog igazából már január óta tudott, hiszen a ZenFone 2 hivatalosan a CES-en debütált. A mobil kétféle méretben és méretenként kétféle hardverben, tehát összesen négyféle variációban készült; hozzánk az 5,5 colos, erősebb konfigurációval szerelt modell (ZE551ML) érkezett.

Külső

Az ASUS telefonjainak dizájnjával különösebb probléma sosem volt, de a tajvani gyártónak igazán különlegeset nem sikerült alkotnia azóta, amióta beszállt a mobilok piacára. Az elmúlt években persze sorra érkeztek az érdekesebbnél érdekesebb megoldások, de ezek a külcsín tekintetében éppen azért nem tudtak kitörni, mivel esetükben nem a dizájn, hanem a funkcionalitás volt a fő szempont.

Félreértés ne essék, az ASUS telefonjai nem rondák, sőt. De vegyük mostani teszünk alanyát, a Zenfone 2-t: előlapja teljesen átlagos, ha nincs az ASUS logó, akkor a mobilt bárki gyárthatta volna, és bár hátlapja is gyönyörű, egyedinek nem mondható. Az ASUS ráadásul nemcsak a formát, hanem a hátsó elhelyezkedésű gombokat is a riválisoktól vette kölcsön. Az előlap, amint mondtuk, teljesen átlagos kiépítéssel rendelkezik, a panelt és a gombokat védő Corning Gorilla Glass 3 viszont nem terpeszkedik el teljesen a rendelkezésre álló felületen, a gombok alatt egy kb. fél centiméter vastag csík műanyag bevonatot kapott. Természetesen az 5,5 colos panel felett azért elfért a beszédhangszóró, a márkajelzés, az előlapi kamera és a szenzorokhoz tartozó mindkét nyílás is. Az ASUS továbbra is ragaszkodik a fizikai gombokhoz, így a vissza, Home és feladatváltó gombok is ott csücsülnek a telefon alján. A telefon igen robusztus, többek között azért, mert az 5,5 colos kijelző nagyságát a mérnökök semmilyen módon nem próbálták meg kompenzálni – az oldalt lévő keretek vastagok, és a sarkok lekerekítése is elég szűk ív mentén történt.

A telefon oldala teljesen műanyag, de két összetevőből is áll. Az egyik egy vékony fekete csík, ami teljesen körbefut a mobilon. A másik maga a hátlap, amelynek kialakítása olyan, hogy felhajlik az élekre is. A mintázat alapján a hátsó rész akár fémből is lehetne, de ez ne tévesszen meg senkit, a hátlap teljes egészében műanyagból készült. A kezelőszervek és egyéb csatlakozók elhelyezkedése elég érdekesre sikerült. Két oldalt nincsen semmi, mivel a gombokat az ASUS máshová költöztette: a hangerőszabályzók a hátlapon, a bekapcsoló gomb pedig a felső élen kapott helyet. Utóbbi egyik oldalán mikrofon, másik oldalán pedig a jack hangkimenet figyel, míg a mobil alsó részére a fő mikrofon és a microUSB csatlakozó kerültek. Egy 5,5 colos telefonnál szerintünk nagy hiba volt a felső élre pakolni a bekapcsoló gombot, mivel így feloldásnál, ha a műveletet egy kézzel csináljuk, biztosan át kell fogni – valószínűleg éppen ezért lehet a mobilt felébreszteni úgy is, hogy duplán megérintjük a kijelzőjét.

A hátsó traktus a gombokon kívül a fő kamerát és a hozzá tartozó LED-es villanót tartalmazza még, valamint ide kerültek a hangszóró furatai is. A hátlap ívelt formája egy dolog miatt viszont kellemetlen: az asztalra letett mobilt böködve a készülék folyamatosan billeg, ami nem kicsit zavaró.

Az 5,5 colos képátló alapján borítékolható, hogy az ASUS Zenfone 2 a nagy telefonok táborát gyarapítja, amelyre ékes bizonyíték az is, hogy a kicsinek éppen nem mondható LG G4-nél is nagyobb kiterjedéssel és tömeggel számolhatunk: a Zenfone 2 152,5×77,2×10,9 mm-es és 170 grammot nyom.

Hardver

Teszteredmények
Teljesítmény
AnTuTu 5: 48437
Geekbench (s): 921
Geekbench (m): 2312
GFXBench 3 (M, on): 13 fps
GFXBench 3 (M, off): 13 fps
GFXBench 3 (T, on): 30 fps
GFXBench 3 (T, off): 28 fps
Browsermark 2.1: 1899
SunSpider 1.0.2: 613 ms
JetStream 1.1: 16,9
Kijelző
Maximális fényerő: 330 cd/²
Kontraszt: 813:1
Színhőmérséklet: 7700 (állítható)
Egyéb
Töltési idő (10-100%): 80 perc
Üzemidő (normál): 1 nap
Üzemidő (video): 10 óra 57 perc
Szabad kapacitás: 22,5 GB

Az androidos okostelefonok szinte kivétel nélkül ARM architektúrájú processzorokon futnak, de ott van az a szinte – és éppen az ASUS miatt. A tajvani gyártó ugyanis előszeretettel használ Intel megoldást a mobil készülékeiben is. No nem mindegyikben, a vállalatnak van például ARM processzoros táblagépe is, a Zenfone 2 viszont az inteles termékek csoportját gyarapítja. A teszt elején említettük, hogy a Zenfone 2 többféle kiszerelésben is érkezik: az egyikben négymagos, 2,3 GHz-es Atom Z3580-as rendszerchip van és 4 GB memória, a másikban viszont csak 1,8 GHz-es (de még mindig négymagos) Atom Z3560-as, 2 GB RAM-mal. A GPU mindkét modellben azonos, mégpedig egy PowerVR G6430-as egység. Tesztalanyunk a durvább változat, tehát Z3580-as chip és 4 GB memória található benne. A belső memória mérete 16, 32 és 64 GB is lehet, hozzánk a középső modell került. A tárhely minden esetben bővíthető microSD-kártya segítségével, amelynek slotjához a hátlap levétele után férünk hozzá. A levehető hátlap ellenére az akku nem cserélhető, viszont nemcsak a memóriakártya helye, hanem a SIM-ek helye is a fedél alatt van – akár két szolgáltató hálózatához is kapcsolódhatunk egyszerre. Az ASUS mérnökei ráadásul megoldották azt is, hogy a két SIM-et valóban párhuzamosan lehessen használni.

Az Intel Atom rendszerchipnek igazából nincsen oka szégyenkezni, bár a Qualcomm Snapdragon 810 teljesítményétől kis mértékben, a Samsung Exynos 7420-tól pedig alaposan le van maradva nyers erő tekintetében – ez még akkor is igaz, hogy ha teljesen korrektek akarunk lenni, akkor belátjuk, hogy az adatokat az eltérő architektúra miatt nem lehet fej-fej mellett összevetni. A Huawei HiSilicon Kirin 930/935 teljesítménye is hasonló egyébként, viszont az ASUS-nál nem követték el azt a hibát, hogy a jó processzort gyenge GPU-val párosították. A PowerVR G6430-as a Full HD felbontáshoz nem rossz választás, a legnagyobb hardverigényű játékok is megfelelő sebességgel futnak. Ez természetesen elmondható minden más alkalmazásról is, a böngészés is gyors – és az UI-ra sem jellemző, hogy megakadna. Ráadásul a telefon 4 GB memóriát tartalmaz, így multitaskingban is jeleskedik. Nem lehetetlen telepakolni a telefon memóriáját, de nagyon nehéz.

A kijelző 5,5 colos, IPS és Full HD felbontású. A számokból következik, hogy a PPI érték (403) nem annyira jó, mint a Samsung Galaxy S6, a Huawei Ascend P8, a HTC One M9 vagy az ugyanekkora kijelzővel szerelt, de QHD felobontású LG G4 esetében. Ugyanakkor a 400 feletti érték garancia arra, hogy a pixeleket még a legélesebb szeműek sem fogják látni, így a Full HD felbontás untig elegendő erre a telefonra (is). Az IPS-panel szép színekkel és jó betekintési szögekkel rendelkezik, színhelyessége és maximális fényereje viszont csak átlagos. Előbbi alapbeállítás szerint 7900K-s, viszont van lehetőség a javításra, sőt a színtelítettség, az árnyalat és a kék komponens intenzitásának finomhangolására is (Splendid). A legnagyobb fényerő viszont csak 330 cd/m², ami kültéren bizony megbosszulhatja magát.

Kapcsolódási lehetőségek terén a kínálat teljes, még ha nem is kapjuk meg minden adapterből a leggyorsabbat: van 150/50 Mbps-os LTE, 42/5,76 Mbps-os HSPA+ adapter, ac-s WiFi, Bluetooth 4.0, A-GPS (+GLONASS), NFC és FM-rádió is, a microsUSB csatlakozó pedig hostként és HDMI kimenetként is funkcionál (MHL szabvány szerint természetesen, így az adatátvitel mellett a telefon töltése is párhuzamosan zajlik). A közelségérzékelő és a fénymérő szenzor ma már alap, ezek mellé gyorsulásmérőt, giroszenzort és digitális iránytűt kapunk. Különleges szenzorok, úgymint ujjlenyomat-olvasó vagy pulzusmérő, az ASUS telefonjában nincsenek.

Üzemidő

Az Asus 3000 mAh-s akkumulátort épített a készülékház alá, és korábban már szó volt róla, hogy a levehető hátlap ellenére az áramforrást nem lehet cserélni. Egy ekkora méretű telep persze az 5,5 colos kijelző mellé kötelező is, ha az Asus nem szeretné, hogy a felhasználók a nap vége felé minden alkalommal, izgatottan vegyék kézbe a mobilt: vajon bekapcsol-e még. A kétnapos üzem sajnos elérhetetlen álom, cserébe viszont az ASUS egy nagyon hasznos fícsörrel, a gyorstöltéssel is megörvendezteti a Zenfone 2 vásárlóit. A készülék 2 amperes áramerősséggel tölt, így akár 10 perc alatt képes annyi energiát felvenni, amivel 4-5 órát simán kibír, vagyis ha reggel jövünk rá, hogy este elfelejtettük feltenni az ASUS-t a töltőre, akkor sincs gond, a reggeli készülődés alatt simán pótolható a dolog.

A teljes töltés sem tart sokáig: 80 perc alatt teljesíthető a feladat 10%-os szintnél kezdve. Az ASUS egyébként több energiagazdálkodási lehetőséget is beépített a telefonba, ám ezek közül látványosan csak az Ultra energiatakarékos mód tudja megnövelni a készenléti időt, az összes többi beállítás némi pluszt ad ugyan, de cserébe kényelmetlenséggel is járnak, ami szerintünk már nem éri meg.

Címkék

Ezek is érdekelhetnek

2011. december 18., 12:00
2015. október 26., 12:00
2014. augusztus 22., 08:00
2012. június 18., 12:00
Hozzászólások