A rádió ma már nem menő, a digitális rádió viszont annál inkább. Persze a rádiózás nem feltétlenül a szó „klasszikus” értelmében értendő, hiszen az internet a felhasználói szokásokat messzemenően átalakította: aki zenét hallgat, az valószínűleg nem az éterben terjedő rádiót fogja beizzítani, hanem valamilyen internetes forrást választ inkább. A Revo SuperSystem szolgáltatásait tekintve teljes körű megoldást nyújt: amit ezzel a kütyüvel nem lehet meghallgatni, az valószínűleg nem is létezik. Egyébként a Revo SuperSystem nagyon hajaz a másfél éve nálunk járt Revo SuperConnectre, mind szolgáltatásait mind dizájnját tekintve, de azért természetesen az extra funkciók sem maradtak el róla!
Külső
A Revo termékei alapvetően a retro vonalat képviselik, és természetesen a SuperSystem sem lóg ki a sorból – illetve igen, de csak nagyon kicsit. A kütyü oldalsó részei fából, elő- és hátlapja pedig alumíniumból készültek; viszont a korábban nálunk járt Revo SuperConnecttel ellentétben az oldalaknál nem látszik az anyag, a fa minta helyett törtfehér külsőt kapunk. Ez sem néz ki rosszul, de nekünk azért a barna verzió jobban bejön. A SuperSystem robusztus felépítésű, és tömege is tekintélyes: 8 kg-nál is többet nyom a mérlegen. Ez persze nem gond, hiszen a nagy tömeg kell ahhoz, hogy relatív nagy zenei teljesítményt kapjunk. Meg ahhoz is, hogy a digitális rádióknál megszokott mono hangzás helyett sztereo hangszórót és dedikált mélynyomót is kapjunk. Az összteljesítmény 80 watt, amelyből a mélynyomó 40 wattot kap, és a két szatellit sugárzó is kiválónak mondható 20-20 wattos maximális teljesítménnyel gazdálkodhat.
Az előlap tipikus Revo. A hangszórók előtti fémrács és a közöttük elhelyezkedő pontmátrix OLED-kijelző már ismerős lehet a SuperConnectről (ha az egyik hangszórót elhagyjuk, akkor gyakorlatilag megkapjuk az elődöt), de minimális változtatások azért történtek. No nem a kijelző méretében és felbontásában, viszont több lett a gomb, és át is költözött ez a szekció úgy, hogy most már valamennyi kezelő a kijelző alatt sorakozik. Egyébként azért került jóval több gomb a SuperSystemre, mert megjelentek rajta a forrásválasztók is (illetve 8 helyett 10 kedvenceket vihetünk fel, de ez igazából mellékes). A kijelző mellett természetesen megtaláljuk a navigációhoz szükséges joyt és az OK gombot, a bal alsó sarokban – elsőre alig látható módon – egy USB csatlakozó is megbújik, jobbra lent pedig a fülhallgató csatlakozója kapott helyet. A Revo a „tekerős” hangerőszabályzót is megtartotta, amely a készülék jobb oldaláról a felső lapra költözött.
Amit érdemes még kiemelni, az a négy vaskos láb, amelyek kb. 1,5 cm-re emelik fel a készüléket; ennek oka van, mégpedig az, hogy a mélynyomó lefelé néz.
Hátul főleg a csatlakozók érdekesek: a Revo SuperSystem hozza a kötelezőt, így az RCA és AUX analóg kimenetek mellé digitális (optikai) kimenetet és vezetékes LAN-t is kapunk, valamint rendelkezésre áll egy optikai bemenet is. Illetve egy USB port is került a hátlapra, diagnosztikai céllal.
Távirányító
Ha valami működik, akkor azon ne változtass, tartja a mondás. A Revonál ezt kiegészítették úgy, hogy ne változtass vagy csak egy kicsit: a vezérlő formája és a rajta lévő gombok száma sem változott, viszont a felhasználói visszajelzések alapján az ALARM gomb helyére a Spotify gomb került. Akinek az ébresztés fícsör hiányozna, az túlságosan azért ne keseredjen el, mivel a Revo SuperSystemhez jár Android és iOS alatt futó okostelefonos távirányító is.
Ez a magyarul kissé vicces UNDOK néven fut, és érdekes képessége, hogy amennyiben több vele együttműködni képes eszköz is van a lakásban, úgy azokat multiroom rendszerben is használhatjuk (vagyis a zenéket és lejátszási listákat menet közben is egyik eszközről/szobáról a másikra vihetjük egyetlen gombnyomással).
