- 2016. május 30., 10:00
Megjött az első szisztematikusan takarító iRobot Roomba, amire oly régóta vártunk.
Hirdetés

Gondoltátok volna, hogy a robotporszívók területén magasan piacvezető iRobot csak most kezd el olyan technológiákat alkalmazni, amit a vetélytársak közül már szinte minden magára valamit is adó cég évek óta használ? Pedig így van. Az iRobot ennek ellenére stabilan áll és szinte megingathatatlan. Hogy miért, az a cikk végéig remélhetőleg kiderül.

De mi az, amit már minden komoly porszívó robot évek óta tud? Konkrétan az, hogy hol takarított már a lakásban és hova kell még eljutnia. Az iRobot porszívói eddig csak bolyongtak céltalanul a lakásban a falak és bútorok között pattogva, és a legtöbb esetben addig mentek, míg az akkumulátoruk le nem merült. Nagyjából másfél évtizede használják, bár folyamatosan finomítva, ezt a metódust, ami egy ideje kicsit viccesnek tűnik attól a gyártótól, amelyik feltalálta és sikerre vitte ezt a termékkategóriát. Ráadásul az iRobot vezetői meg is ideologizálták a dolgot, miszerint a szisztematikus takarítás rossz, mert előfordulhat, hogy a sávok között csíkok maradhatnak takarítatlanul, illetve mert egy adott ponton a robot csak egyszer megy keresztül. Ez volt a magyarázat arra, hogy miért nem építenek szisztematikusan navigáló robotokat.

Pedig a térképezés és az így készült térképen való navigálás már rég nem számít űrtechnikának. Az LG és a Samsung robotjai már sok-sok éve képesek erre, de kisebb koreai és amerikai robotgyártó cégek is ilyeneket ontanak magukból közel egy évtizede. A szenzorok terén vannak köztük különbségek, de a lényeg mindnél ugyanaz: a lakásban körbejárva megrajzolják annak térképét, benne az összes akadállyal, közben jelölik, hogy hol jártak és milyen irányban lehetnek még felderítetlen területek. Ezeknek köszönhetően a takarítási idő rövidebb lehet, miközben jó esetben garantálni lehet, hogy a porszívó robot a lakás minden elérhető pontjára eljut.

A gyógyászati és a hadiipari robotok terén is óriási tapasztalattal rendelkező iRobot minden ismerettel rendelkezett, hogy ilyen robotot építsen, hiszen a telepresence robotként használható Ava már évek óta képes egyedül navigálni, de a Braava robotok eredetijét gyártó Evolution Robotics felvásárlásával szerzett technológiák is bármikor felhasználhatók lettek volna a porszívó robotokban is. Felhasználói oldalról érthetetlen, hogy az iRobot mégis miért várt ennyit a technológia bevezetésével, és hogyan tudta ilyen sokáig bukás nélkül húzni a dolgot.

Persze egy ilyen halogatást nem lehet könnyen megúszni arcvesztés nélkül. Nehéz most kiállni a publikum elé egy olyan technológiával, amiről éveken keresztül azt szajkózták, hogy nem jó és felesleges. Ha így van, akkor miért vezette be mégis az iRobot? És miért épp a legdrágább csúcsmodelljében?

Ne is feszegessük ezt tovább, a lényeg, hogy az iRobot meglépte a dolgot, így a sok véletlenszerűen mozgó Roomba mellett végre az amerikai cégnek is van már szisztematikus robotporszívója.

A tavaly ősszel bejelentet iRobot Roomba 980 külsőre alig különbözik az összes többi Roombától. Ugyanaz a kerek forma, benyomódó ütköző, orr részen kiemelkedő infra érzékelő, hátulról becsúsztatható portartály, jobb oldalon lévő oldalkefe és a nagy méretű CLEAN gomb, mint a legtöbb korábbi roboton. A dizájn, hiszen csúcsmodellről beszélünk, letisztult és modern, de semmi izgalom.

Az egyetlen árulkodó jel a robot tetején hagyott nagy üvegablak, ami mögött ha megfelelő irányból nézzük, akkor tisztán látható a nagyjából 45 fokban elhelyezett kamera modul. Az iRobot Roomba 980 ugyanis a koreai robotokhoz hasonlóan vizuálisan tájékozódik, tehát a környezetében található navigációs pontok felismerésével igazodik el (legalábbis elvileg). A legnagyobb különbség a távol-keleti vetélytársakhoz képest, hogy ez a kamera nem tisztán a plafont, de a robot előtti falakat is figyeli. Hogy ez mennyit segít a tájékozódásban, azt nehéz megállapítani.

A navigációs képesség elmaradása ellenére igazságtalanság lenne az iRobotot a fejlesztés hiányával vádolni, hiszen évről évre mindig csiszolgattak ezt-azt a rendszeren. Bár ránézésre a robot alapfelépítése közel egy évtizede változatlan, a részletek azóta már mind cserélődtek. A szemét útja továbbra is a két egymás ellen forduló hengeren keresztül vezet a portartályba, miközben az oldalkefe a robot mellől söpri a hengerek alá a szemetet, a szívóhatást pedig a portartályba rejtett apró szívómotor idézi elő. A meghajtást a két nagyobb oldalsó kerék biztosítja, miközben a robot az orrában lévő félig feketére, félig pedig fehérre festett keréken támaszkodik. Az akkumulátor a támasztó kerék és a hengere közé van beékelve, a leesés ellen pedig a padló felé néző infrás távolságmérők védik meg a robotot. Tehát látszólag semmi sem változott. A Roomba 500-as sorozatának megjelenése óta.




Pedig a fentebb felsoroltak többsége megújult. A korábbi kefés hengereket néhány éve gumihengerekre cserélték, amik között könnyebb nagy szívóerőt kialakítani, ráadásul a hajszálak sem tekerednek rájuk olyan nagy számban. A portartály formája teljesen megváltozott, HEPA szűrőt kapott, és sokkal nagyobb lett a beépített motor teljesítménye. Ráadásul nem a robot mögé, hanem felfelé fújja ki a levegőt, ami már önmagában az egyik legfontosabb újítás. Az eredetileg 6 ágú oldalkefe talán a költségcsökkentés hatására 3 ágúra fogyott, és remélhetőleg sokkal kevésbé hajlamosa törésre, mint a 8 évvel ezelőtti eredeti verzió. A Ni-MH akku helyett ebben a modellben már a kor szellemének megfelelően lítium-ion akkumulátor biztosítja az energiát, ami nem csak hosszabb futásteljesítményt, de nagyobb élettartamot is ígér.

A robot alján a legnagyobb változás mégis az akkumulátor melletti lyuk, amit nem a súlycsökkentés érdekében fúrtak a műanyagba, hanem hogy legyen hova rejteni a második optikai szenzort. Ez az LG Hom-botokéhoz hasonló érzékelő egy újabb visszajelző eszköz, amivel a Roomba 980 a padlón való elmozdulásról kap nagyon precíz információt. Valahogy úgy, ahogy a számítógépek egerei is érzékelik, hogy mennyit toltuk el őket az asztalon.

Érdekes módon mégsem ez és a kamera az iRobot legújabb csúcsmodelljének a legfontosabb érzékelői, hanem az orrában lévő infra szenzorok, a nyomásérzékelő és a giroszkópok. Az infra szenzorokkal anélkül kap információt az akadályokról, hogy azoknak nekiütközne, miközben az akadályt továbbra is az orr részben található ütközés útján regisztrálja. Mivel a robot előre látja az akadályokat, jelentősen le tud lassulni így kíméli a bútorokat, a falakat és saját magát is. Az akadály a térképre az ütköző benyomódása után kerül fel.




A navigálás oroszlánrészét mégis inkább a giroszkópokból és a kerékelfordulás visszajelzésből származó adatok alapján végzi a Roomba 980. Ha megpróbáljuk erővel kitéríteni a mozgásából, akkor leragasztott alsó és felső kamerák esetén is visszaáll az eredeti irányba. A sávok végén pedig feltehetőleg a giroszkópok segítségével lövi be, hogy pontosan mennyit kell forduljon a következő sávban való visszaút megtalálásához.

Merthogy a Roomba is sávokban takarít, hasonlóan a többi szisztematikus robothoz. A dokkolóból kiállva tolat egy kicsit, megfordul, majd elindul a dokkolóval szemközti fal felé. Ott jobbra fordul, majd az előzővel párhuzamos sávon, némi átfedéssel indul vissza. Ha akadályba ütközik és úgy ítéli meg, hogy nem tudja kikerülni (tehát nem egy szék- vagy asztallábról van szó), akkor a következő sávon indul vissza. Ha az akadályt kikerülhetőnek ítéli, akkor pedig egy kerülő manőver után a már megkezdett sáv meghosszabbításában az akadály után takarít tovább.

A navigáció furcsasága, hogy akár az alsó és a felső kamera leragasztása esetén is tökéletesen működik. Valószínűleg a navigációs algoritmusok úgy vannak elkészítve, hogy ezek a szenzorok a pozicionálást csak segítik, pontosítják vagy csak megerősítik. Nem ezek alapján találja meg a robot az irányokat, és nem ez alapján talál vissza a dokkolóba sem. Ez azért is jó, mert így teljes sötétségben is képes eligazodni.

Ha egy akadályt elsőre kikerülhetetlennek ítél, akkor előfordulhat, hogy a problémát jelentő fotel vagy kanapé mögött takarítatlan terület marad. Viszont a takarítás során meg fogja találni azokat a bejáratokat, ahol oda be lehet jutni. Ha végez a sávos takarítással, akkor visszatér ezekhez a „bejáratokhoz”, és felderíti a kimaradt területeket. Ha külön kérjük, akkor a takarítás végén még a falak és bútorok mentén is körbemegy.

Mivel az akadályokat ütközéssel érzékeli, a robot bemegy a földig érő függönyök és ágytakarók vagy kanapé szoknyák mögé is. Ez ebből a szempontból előny, viszont mindennek nekimegy, így folyamatosak az ütközésből eredő zajok.

A kifújt levegő érezhetően erősebb, mint a korábbi Roombák esetén, ráadásul ahogy már említettük a levegőt a plafon felé fújja, így nem kavarja fel a fordulók során a még takarítatlan területeken lévő port.

Ahogy arról szó volt már, induláskor azonnal munkához lát, így fogalma sincs, hogy a takarítandó terület milyen formájú. Ha a dokkolót egy keskeny folyosó hosszanti falára tesszük, akkor a rövid oldallal párhuzamosan sok kicsi sávban haladva fogja megpróbálni végigtakarítani a helyiséget, ami akár különösen időrabló is lehet. Ez akkor is megeshet, ha a robot nem ebből a helyiségben indul, de az induláskor választott menetirány a folyosó hosszára merőleges. A módszernek a hátrány mellett előnye is van, hiszen a falak menti sáv takarításakor már nagyon pontosan tisztában van a robot a szoba formájával, így precízen követi a fal formáját. Fontos még azt is megjegyezni, hogy a fal menti takarítás egy extra takarítási kör a fal vagy akadály melletti sávban, míg például a Neatónál a terület körbejárása után a sávos takarításkor a fal menti sávra már nem megy rá újra. Ez elméletben nem gond, a gyakorlatban mégis akadhat olyan szituáció, amikor nem árt a fal menti részen több irányban is végigmenni. Az iRobot Roomba 980 megközelítése itt sokkal praktikusabb.


A Roombák az évek során ugyan keveset változtak, de a virtuális falakat jól megdolgozták a dizájnerek. Annyira, hogy ez a kiegészítő lett a Roomba legszebb része. Elegáns, megnyerő, modern. Bárhova szívesen leteszi az ember, nem kell a kinézete miatt aggódni vagy magyarázkodni. Az egyetlen gond vele, hogy könnyű és nincs a talpán gumitappancs, így könnyen elmozdulhat, ha valaki nekimegy. Az áramellátást a C és D méretű elemek helyett immár AA típusú ceruzaelemekkel oldották meg, így az üzemeltetése is költséghatékony lett. A Roomba 980-hoz két ilyen egység jár melyek virtuális fal és területőr módban is használhatók. Előbbivel egy ajtónyílást lehet könnyedén elzárni, míg utóbbinál egy néhány négyzetméteres területet lehet a jeladó körül megvédeni a robottól. Ez például kis állatok etetői körül lehet praktikus megoldás.


A szívóerő beállítáásnál Eco, Performance és automatikus módok közül lehet választani. Tapasztalataink szerint kemény padlón rendszeresen használt robot esetén az Eco mód is tökéletesen elégséges, így a 72-73 dB-es zajszint helyett 67-68 dB-lel megússzuk a hangterhelést. (Összehasonlításként a hangosnak számító Neato Signature Pro zajszintje is 72-73 dB.) Automatikus módban elsődlegesen az Eco módot használja, de ha a beáramló kosz vagy a terepviszonyok indokolják, akkor automatikusan aktiválja a Performance módot.

A gumihengeres tisztítóhengeres megoldást korábban még nem teszteltük, pedig nem új a Roomba termékvonalban. Előnye, hogy könnyen takarítható, nem szedi össze annyira a hajszálakat, a majdnem összeérő gumihengerek között pedig nagyobb szívóerő építhető fel, mint a kefék között. A hengerek berakása iRobot hagyományoknak megfelelően bolondbiztos és egyszerű, ami szintén plusz pontot érdemel.

A tesztet gonosz módon úgy kezdtük, hogy az iRobot Roomba 980-ast egy Neato XV Signature Pro által napi szinten takarított területen eresztettük el, kb. fél nappal azután, hogy a Signature Pro felporszívózott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi koszt tud összeszedni egy tulajdonképpen tisztának mondható lakásban. Az összehasonlítás persze nem volt teljesen fair, hiszen a Neato után eltelt idő alatt leülepedhetett a korábban felkavart por, ráadásul a Neatoval szemben a Roombának van oldalkeféje, és míg a Neato ránézésre áthatolhatatlan falnak gondolja a földig érő függönyöket, addig a Roomba ezeken is átverekszi magát.

A várakozásoknak megfelelően a Roomba szépen teljesített. A falak és bútorok mentén is szépen összeszedte az amúgy nem feltűnő mennyiségű koszt, és bement a függönyök mögé is, így a fenti képen látható koszmennyiséget szedte össze 55 perc alatt a nettó (bútorok nélküli) 36 m2-es területen.

Az iRobot Roomba 980 újdonsága a szisztematikus takarításon túl a távoli vezérlés lehetősége. A robothoz a gyártó külön mobiltelefonos applikációt kínál, amit androidos vagy iOS-es telefonra letöltve akár otthon, akár a világ más pontjáról tudjuk ellenőrizni a robot működését.

A nemrég megnézett, hasonló képességekkel felvértezett Neatohoz képest óriási különbség, hogy a robot használatához szükséges szoftver mindenféle trükközés nélkül Magyarországon is elérhető. Az app telepítése után csatlakozhatunk a robothoz, kiválaszthatjuk az otthoni hálózatunkat, amire a robotot akarjuk csatlakoztatni, majd onnantól kezdve az alkalmazás és a robot mindent megold magának. Persze elsőre szokatlan, mégis pofonegyszerű művelet.

Az alkalmazásban minden kompatibilis robotunknak nevet adhatunk, így akár több készüléket is nevelgethetünk egy felületen. A kezelőfelület a Neatoéhoz hasonlóan kaotikus egy kicsit, de legalább kínál néhány olyan funkciót, ami előnyt jelent egy filléres infrás távirányítóhoz képest. Az applikáció létjogosultságát erősíti, hogy a robotra nem került bonyolult kezelőfelület. A normál takarítás indításán, a szpot módon és a dokkolóra való visszaküldésen túl mást nem lehet a roboton beállítani. Visszajelző piktogramok vannak ugyan a fedlapon, de azok tényleg az a felhasználó tájékoztatását szolgálják.

Az applikáció alap funkciói közé tartozik a tisztítási mód (Automatikus, Performance, Eco), a két menetes takarítás (be, ki), a takarítás befejezése teli tartállyal is (be, ki) és a szegély mód (be, ki) beállítása. A második fülön a heti indítási időpontok állíthatók be. Minden napra külön időpontot lehet választani 15 perces lépésekben, majd ezeket az időpontokat lehet külön-külön be- és kikapcsolni. Egy napra maximum egy indítási időpont választható.

Az utolsó fülön elérhető opciók sora teszi az alkalmazást kaotikussá. Itt található ugyanis a Care (karbantartás), a Help (segítség), a History (történet), és a Settings (beállítások) pont. A Care pont alatt a portartály, a robot egyéb alkatrészeinek és a gumihengerek karbantartásához, tisztításához kapunk segítséget. Mindhárom alkatrésznél egy színes csík mutatja, hogy mennyire érett a karbantartása, így egy pillanat alatt fel tudjuk mérni, hogy kell-e a robottal foglalkozni. A Help menüpontban angol nyelvű súgó oldalak listáját találjuk. A History pont talán az összes közül a legértékesebb, hiszen itt pontosan visszanézhetjük, hogy a robot mikor és mennyi ideig takarított, mekkora területet járt be és hányszor érzékelt extra mennyiségű koszt. Itt olvasható le az is, hogy a robot befejezte-e az adott takarítást, vagy elakadt valahol. Az események gyűjtőoldalán természetesen összesített idő és területadatok is leolvashatók.

Az elakadás ugyan nem túl gyakori, de ennél a robotnál is előfordul. Ilyenkor ha a robotot nem találjuk, akkor egy gombnyomással kérhetjük a robot hangjelzésének bekapcsolását. Ezzel könnyebb meglelni az ágy alá beragadt robotot, mint minden egyes ágy alá bekukucskálni.

A beállítások oldalán a robot neve, a robot „születésnapja”, a wifi adatai, a nyelv, az energiatakarékos mód állíthatók be, de itt lehet resetelni és teljesen törölni is a robotot.

A robot fő képernyőjét természetesen egy nagy méretű CLEAN gomb foglalja el, hiszen a legtöbb esetben úgyis a takarítást szeretné indítani a felhasználó. Összességében ez az alkalmazás sem kínál sokkal többet, mint a Neatoé, de az a pici, amivel többet tud (pl. takaírtási történet), az pont elég, hogy ennek legyen értelme. Sajnos ebben sem lehet megnézni a robot által felrajzolt térképet és az azon bejárt utat, így nem lehet ellenőrizni, hogy tényleg eljutott-e mindenhova. Hiányzik még belőle a kézzel való irányítás, illetve az adott pontra küldés lehetősége. Az alkalmazással természetesen a munkahelyünkről vagy hazafelé úton is elindíthatjuk a takarítást (bár ennek szükségességéről nem teljesen vagyunk meggyőződve).

A normál mindennapi takarítás mellett egy gyors tesztet is végeztettünk a robottal. A virtuális fallal bezártuk egy 6 m2-es területre, ahol véletlen ottfelejtettünk egy iRobot Braava felmosó robotot (ő volt az akadály). A robotnak duplán kellett átmennie a teljes felületen.

Először letakart kamerával és alsó szenzorral indítottuk, de hogy igazán összezavarjuk, a virtuális falat azután tettük az ajtónyílásba, hogy egyszer már kiment a helyiségből, majd visszament oda. A következő sávban a virtuális fal már nem engedte ki, amitől a robot teljesen megzavarodott. A takarítás így 18 percig tartott, mert a virtuális falnál hosszasan kereste a nem létező kijáratot.

A következő próbánál már a fixen betett virtuális fallal indítottuk a robotot, de a kamerákról nem vettük le a takarást. Így a 6 m2-es területet 11 perc alatt letudta, hiszen az első pillanattól ismerte a terület virtuális fallal lezárt határt, ami a takarítás végéig nem változott.

Ezután az alsó elmozdulásérzékelő szenzorról távolítottuk el a takarást, de a munkához szükséges idő egy percet sem változott, és ránézésre a bejárt út sem módosult az előző menethez képest. A felső kamera takarásának eltávolítása után pontosan ugyanezt az eredményt kaptuk.

Persze egy 6 m2-es, nem túl bonyolult formájú terület takarítása után nem lehet kijelenteni, hogy az alsó szenzornak és a kamerának semmi értelme, de kisebb területen nem okoz a robotnak gondot a giroszkópokkal és a kerekek elfordulásából származó adatokkal való térékpezés és helymeghatározás.

A szisztematikus takarítás nagy előnye, hogy azzal a robot hamarabb végezhet, mint össze-vissza bolyongva, hiszen felismeri, ha végzett. A tesztpályának használt családi házunk egy-egy szintjét a Neato, ha a bútorok és a nyitva hagyott vagy becsukott ajtók engedik, akkor nagyjából egy óra alatt ki tud takarítani. Ha nincs szerencséje (mert mondjuk minden ajtó nyitva van, de egy-két extra széket is kerülgetnie kell), akkor kicsit tovább tart, viszont akkor egy töltéssel nem is tudja megoldani a feladatot. Ilyenkor egy órát tölt a Neato, mielőtt befejezné a takarítást. Az iRobotnak ugyanez két menetben végigmenve tartott általában egy óráig, amit nevetve meg tudott oldani egy feltöltéssel. Sőt, akár másfél órát is el tudott menni, mielőtt lemerült. Nem elhanyagolandó különbség.

Értékelés

Az iRobot Roomba 980 pontosan az a robot, amire már évek óta várunk, és amit a vetélytársak valószínűleg nagyon nem látnak szívesen. A szokásos iRobot Roomba stabilitást és megbízhatóságot nyújtja szisztematikus takarítással kiegészítve. Ehhez jön még a távoli elérés lehetősége, a jó szívóerő és a gyors takarítási sebesség. Úgy tűnik, hogy minden adott, hogy a Roomba 980 a ma kapható legjobb robotporszívó legyen. Egyetlen gond van csak vele, mégpedig az ára. A Neato Botvac Connected D90 ára 240 ezer, de a Samsung SR20H9050 PowerBot sem kerül többe 250 ezer forintnál, miközben többé kevésbé ugyanezt a tudást nyújtják. Lehet, hogy nem ennyire megbízhatóak, de az iRobot Roomba 980 szigorúan véve nem tud náluk 70-80 ezer forinttal többet.

Az iRobot Roomba 980-at a RobotGurutól kaptuk a teszt idejére. Köszönjük!

Címkék

Ezek is érdekelhetnek

2014. szeptember 24., 12:00
2014. december 15., 11:00
Hozzászólások