- 2016. augusztus 19., 13:00
Az Acer nagyon belenyúlt: a Switch Alpha 12 úgy sikerült, hogy a konkurensek orra alá még sok borsot törhet.

Használat közben

Az Acer a Switch Alpha 12 különböző változataihoz Linuxot vagy Windowst ad, a tesztre érkezett masinára a Win 10 került. Az OS gyorsan, 9 másodperc alatt indul, de ha csak alvó módba küldtük, akkor a bekapcsoló gomb megnyomása után természetesen azonnal megjelenik a lezáró képernyő. Mivel olyan gépről van szó, amelyet kétféle üzemmódban is tudunk használni, lényeges kérdés, hogy a Windows hogyan alkalmazkodik a helyzethez. A válasz az, hogy gyorsan és jól; ha levesszük a billentyűzetet, akkor az ablakok és betűk egyaránt nagyobbak lesznek, hogy az ujjbegyünkkel is kényelmesen meg tudjunk nyomni mindent, a klaviatúra visszacsatolásakor pedig éppen ellentétes folyamat játszódik le, minden kisebb lesz, hogy a munkafelületet hasznosabban tudjuk kitölteni. Az kicsit kényelmetlen lehet, hogy a támasztékot folyton ki vagy be kell hajtani, de ezért cserébe kárpótol, hogy a tartó fokozatmentes, és akár 165 fokos szögben is meg tudja tartani a gépet.

A teljesítményről igazán meglepő dolgot nem fogunk tudunk írni, a Core i5-6200U és a 8 GB RAM nyilván minden hétköznapi igényt megfelelő szinten ki tud szolgálni (a gép akár Core i7-te is rendelhető, ha valakinek az ár nem számít); lévén hogy a Switch Alpha „rendes” hardvert kapott, teljesítménye egyenértékű az ultrabookok teljesítményével. Ami akkor sem csökken, ha a gépet akkuról használjuk: sem a CPU sem a GPU nem vesz vissza ilyenkor. Átlagos felhasználóknak jó darabig nem lesz gondja a masinával, amire viszont érdemes figyelni az az, hogy utólag nem lehet bővíteni, ezért azt a konfigurációt kell megvenni, amivel el tudjuk képzelni a következő éveket.

Két dolog viszont mindenképpen említésre méltó. Az egyik a hűtés, amelynek legjobb tulajdonsága az, hogy teljesen hangtalan, hiszen ventilátor helyett vízhűtés dolgozik a gépben (LiquidLoop Cooling System). Légkavarók hiányában a hátsó fémborítás hivatott elvezetni a felesleges hőt, így ez adott esetben azért eléggé fel tud melegedni, akár annyira is, hogy ne tudjuk kényelmesen fogni (ami ugye tablet módban hátrány). És az is a teljes képhez tartozik, hogy a passzív rendszer huzamosabb ideig nem tudja hűvösen tartani a csúcsra járatott CPU-t, ezért ha 30 percnél tovább használjuk a gépet 100%-on, akkor az órajel átmenetileg csökkenhet, akár 1 GHz-re is. Normál körülmények között viszont nem kell attól tartani, hogy a CPU leszabályozna.

A másik fontos dolog a kijelző, amely 12 colos méretével éppen határeset; ez az a méret, amivel még el tudjuk képzelni, hogy produktív munkát lehet végezni, bár optimálisnak a 13,3 colos méretet tartjuk. Persze tudjuk, hogy a nagyobb kijelzővel meg a tabletes üzemmód lenne kevésbé kényelmes. Azért azt is tegyük hozzá, hogy ez a tablet mód nem az a tablet mód; az Acer Switch Alpha 12-t ne keverjük össze azokkal a 7-8 colos tabletekkel, amiket magunkkal viszünk este az ágyba, hogy néhány YouTube videót megnézzük még lefekvés előtt. A Switch Alpha tablet módban is inkább arra való, hogy kényelmesebben mutassunk be valamit a tárgyaláson, vagy hogy akkor is boldoguljunk a munkával, ha repülőn, szűk helyen kell valamit feltétlenül megcsinálni. A produktivitást növeli, hogy az Acer egy nyomásérzékeny tollat is készített a Switch Alpha 12 mellé, ez azonban nem része az alapcsomagnak. A biznisz vonalat erősíti egyébként a TPM-chip megléte is, amivel a gépen tárolt adatok titkosítását oldhatjuk meg igen kényelmesen.

Az Acer két kamerát épített a Switch Alpha 12-be, közülük a hátsó szerintünk teljesen felesleges. Vállalható minőségben lehet vele fotózni, de az eredmény kiemelkedőnek semmiképpen sem mondható, hasonló fotókat bármelyik mobillal lehet ma már lőni. A telefon így máris előnybe kerül, hiszen mindig kéznél van, sokkal egyszerűbb elővenni. Az előlapi modul viszont hasznos, mert bár semmi komoly extra tudása nincsen, képességei arra pontosan elegendők, hogy Skype hívásokat bonyolítsunk vele.

A további bővítések a kevés csatlakozó hiányában nem túl egyszerűek, ezen a helyzeten viszont egy opcionális WiGig dokkolóval valamennyit segíthetünk (ezen Ethernet, további USB 3.0 portok és HDMI is van).

Hordozhatóság szempontjából az Acer masinája erős közepes:292×201×15,9 mm-es méretével nincs is semmilyen gond, az 1,25 kg-os tömeg viszont ebben a kategóriában kicsit soknak számít, ennyit a 13,3 colos kijelzővel szerelt ultrabookok java része sem nyom a mérlegen. Maga a tablet rész sem könnyű, ez önmagában 950 grammot nyom.

Hangszóróból kettőt kapunk, amelyek sztereo hangzást biztosítanak, viszont a hangminőségből jól látszik, hogy a hangélmény nem volt prioritás a tervezésnél.

Billentyűzet és egér

A klaviatúra a 2-in-1 gépeknél mindig érdekes kérdés, az Acer Switch Alpha 12 esetében viszont a lehetőségekhez képest sikerült jól megoldani a dolgokat. Az egyik legfontosabb dolog a kényelmes használatot elősegítendő az, hogy a billentyűzet hiába felcsatolható, mégsem sík, hanem döntött, amit egy ügyes trükkel és mágnesekkel oldottak meg a mérnökök. Ezenkívül persze az sem elhanyagolható, hogy a 12 colos kijelző ellenére nem valami összenyomott, hanem teljes méretű (és így teljes értékű) gombsort kapunk.

A világításról az előző oldalon már esett szó, ennek az extrának mindig nagyon örülünk. A kiegészítő vékonysága ellenére a merevítéssel nincsen gond, gépelés közben csak egészen minimális mértékben hajlik meg a felület, ami egyáltalán nem mondható zavarónak. És egészen jó a gombok leütési útja is: a chicletes (szigetes) kialakítású gombok bőven süllyednek annyit, mint egy ultrabook esetében, a hosszabb szövegek begépelése sem nevezhető velük kényelmetlennek.

Az egérrel viszont nem voltunk teljesen kibékülve. Az Acer a manapság divatos megoldással élet, amely szerint (relatív) nagy felületet és külön nem leválasztott gombokat kapunk. A felület természetesen bárhol megnyomható (egy- és kétujjas nyomás között is van különbség), és a gesztusok is támogatottak. Az érzékenységgel sincsen gond, és a gesztusok felismerése is mindig pontos volt a teszt során. Maga a felület viszont kicsi – a szélességgel még nem is lenne baj, a tapipad viszont elég „alacsony” (95×53 mm-es). Aki mondjuk úgy gondolkodik, hogy úgyis inkább az érintőkijelző használja majd, annak ez nem akkora probléma, mint ahogyan az sem, hogy a felületet elég erősen kell megnyomni, ha kattintani szeretnénk. Egyeseknek további probléma lehet, hogy a felület egyáltalán nem süllyesztett, ezért a széleket csak abból lehet érzékelni, hogy más a tapipadot körülvevő anyag.

Összegzés

Az Acer Switch Alpha 12 egy remekül sikerült gép, amelynek legfontosabb vonzereje az ára: a tesztgépért 370 ezer forintot kell fizetni, de a széria szintén Core i5-6200-as processzorral, 4 GB RAM-mal és 128 GB-os SSD-vel bőven 300 ezer forint alatt indul. Ez önmagában sem rossz, de akkor különösen nem az, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az árba nemcsak a masina, hanem a billentyűzet is beletartozik, hiszen ez a konkurenseknél jellemzően fizetős extra szokott lenni. Sőt, a szeptembertől forgalmazott csomagokban még a toll is része lesz a konstrukciónak. A kiváló teljesítmény mellett azt is mindenképpen meg kell említeni, hogy a gép teljesen hangtalanul végzi a dolgát. A negatív oldalon az átlagosnál magasabb tömeget valamint a csak átlagos üzemidőt kell számításba venni.

Az Acer Switch Alpha 12-t az Acertől kaptuk kölcsön a teszt idejére, köszönjünk!

»2 - Használat közben és összegzés
Címkék
Hozzászólások