A gyártótól ezúttal egy külső tokot kaptunk, amelybe merevlemezt vagy SSD-ket építhetünk. A kütyü különlegessége az, hogy a klasszikus megoldásokkal szemben nem egy, hanem kettő meghajtó fogadására készítették fel, így a hordozhatóság mellé RAID funkciókat is kapunk.
Külső
A külső merevlemezeknél a dizájnt nem nagyon lehet variálni, hiszen szinte minden gyártó arra törekszik, hogy minél kisebb méretű eszközt tervezzen. Az Icy Box IB-RD2253-U31 esetében a helyzet annyival volt bonyolultabb, hogy a két HDD fogadása és a szokásosnál kicsit komolyabb elektronika miatt a kütyü méretben nem versenyezhet a klasszikus 2,5 colos megoldásokkal (hát még a kompakt SSD-kkel), de nem is ez a feladata. Megjelenése összességében teljesen rendben van: oldalsó borítása fémből készült, elöl műanyagból készült rácsot és visszajelző LED-eket, hátul pedig a csatlakozókat találjuk rajta.
A szerelés nem nagy dolog: két csavar eltávolítása után a belső rész kihúzható, ahol a merevlemezeket (vagy SSD-ket) négy-négy további csavar tartja még. A „doboz” természetesen üres, nekünk kell azt merevlemezzel megtölteni – de ez jól is van így, hiszen mindenki a saját igényeihez szabhatja a kapacitást.
A hátlapon a tápcsatlakozó árulkodik arról, hogy a működéshez külső tápegység is szükséges, ami persze nem meglepő, hiszen az USB csatlakozó nem feltétlenül tud annyi energiát szolgáltatni, ami két HDD biztonságos működtetéséhez elegendő. A külső tápegység kicsit ront a hordozhatóságon, de valamit valamiért, tartja a mondás. A külső tápellátás miatt a hardveres bekapcsoló gomb sem maradt le, ami viszont jó pont. Az USB csatlakozó a 3.1-es szabványt ismeri, de nem Type-C típusú, hanem klasszikus B foglalatról van szó. (A tápegység és az USB-kábel természetesen része a csomagnak.) Ami szokatlan, az az, hogy két DIP-kapcsolót is elhelyeztek a hátsó részen, ilyen más merevlemezeken nem szokott lenni. A panel azért került fel a kütyüre, hogy a különféle üzemmódok között tudjunk vele váltani. Szerencsére a rendszer bolondbiztos, önmagában az, hogy a kapcsolókat átállítjuk, még nem módosítja a konfigurációt, ahhoz a kapcsolók mellett lévő RESET gombot is meg kell nyomni, és úgy is kell tartani 5 másodpercig. (Ez a művelet, mint minden más eszköznél, formázással, tehát az adatok elveszítésével jár.)
Használat közben
Az előbbiekben már kitértünk arra, hogy a RAID módot DIP-kapcsolók segítségével tudjuk beállítani. A kütyü összesen négyféle üzemmódban használható: RAID 0, RAID 1, SINGLE és LARGE beállítások közül lehet választani. A RAID 0 és 1 a szokásos stripe illetve mirror megoldásokat jelentik. Előbbinél a beépített adattárolók kapacitása összeadódik, és a sebesség (elvileg) duplájára nő, utóbbinál pedig mindkét adattárolóra ugyanaz kerül, így ha az egyik meghibásodik, az adatok akkor is biztonságban vannak. A SINGLE üzemmód is adja magát, ebben az esetben olyan, mintha két külső meghajtót csatlakoztattunk volna a gépre, míg a LARGE funkcióval a két adattároló kapacitását fűzhetjük össze úgy, hogy nem kell figyelnünk még arra sem, hogy a kapacitások egyezzenek. Természetesen azon túl, hogy egyetlen betűjel alól érhetjük el a teljes tárhelyet, ez a megoldás más előnnyel nem jár.
A teszteléshez két SSD-t építettünk be, hogy az USB 3.1 interfész határait biztosan feszegetni tudjuk. A mérésekből aztán gyorsan kiderült, hogy az elektronika sebessége alapján RAID 0 módban a normál merevlemezek is tökéletesen elegendők lettek volna, mivel a legnagyobb olvasási és írási sebesség rendre 197 illetve 168 MB/s voltak, amit két HDD RAID 0 módban elég jól tudna hozni. A másik három üzemmódban van azért sebességbeli előnye annak, ha nem HDD-t hanem SSD-t építünk be. Illetve azt vegyük még ehhez hozzá, hogy az SSD-k sebessége elvileg konstans, míg a merevlemezek tempója a meghajtó vége felé kb. 60%-ra csökken. Ezzel együtt is azt mondjuk, hogy akinek inkább számít a nagy tárkapacitás, az nyugodtan válasszon merevlemezeket a két SSD helyett.
Az SSD-k ebben a tokban (is) főleg akkor sokkal gyorsabbak, ha jellemzően nem nagy, hanem kis fájlokkal dolgozunk. A belső adatfeldolgozás akár 780 MB/s is lehet, de ezt a gyakorlatban az USB 3.1 interfész korlátai miatt nem tudjuk kihasználni. Illetve az SSD-k használata mellett szól az is, hogy ezek az adattárolók működési elvükből adódóan kevésbé sérülékenyek, tehát aki abban gondolkodik, hogy sokat hordozza majd az Icy Boxot, annak előnyösebb lehet az SSD. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a külső merevlemezek idővel meghalnak – elég őket egyszer leejteni, és máris jobb létre szenderülnek.
Az Icy Box külső tokja természetesen Windows és Mac OS operációs rendszerrel is illesztő program telepítése nélkül kompatibilis. A HDD-hez a gyártó semmilyen extra szoftvert nem ad, így az olyan funkciókról, mint az adatmentés vagy éppen a HDD titkosítása, le kell mondanunk – vagy legalábbis valamilyen alternatív megoldást kell keresnünk a gyári helyett.
Összegzés
A külső merevlemezek piacát nem mondanánk túl érdekes területnek, az Icy Box RAID-es megoldása viszont mindenképpen visz némi színt ebbe a monoton közegbe. Akinek a hordozhatóság mellett az adatok biztonsága is fontos, vagy különösen sok tárhelyre van szüksége, az mindenképpen vessen egy pillantást erre a kütyüre is.
