QNAP TBS-453A NAS teszt

A NAS-ok világa alapvetően nem számít az IT-világ legizgalmasabb területének, de azért rendszeresen fel-felbukkan pár olyan kütyü, ami sokkal érdekesebb a többinél. Mostani tesztünk alanya, a QNAP TBS-453A is ezek közé tartozik, mégpedig azért, mert merevlemez vagy normál SSD-helyett M.2 foglalatba illeszkedő SSD-vel lehet használni.

Külső

Az M.2-es foglalatba illeszkedő meghajtók egyik legnagyobb előnye, hogy kevés helyet foglalnak – nem véletlen, hogy ma már szinte minden ultrabookba ilyen adattárolót építenek a gyártók. Az apró méretet a QNAP is igyekezett kihasználni, hiszen a szokásos, álló ház helyett egy fektetett, lapos „dobozt” tervezett. Aki ismeri a tajvani cég termékpalettáját, az tudhatja, hogy hasonló kütyüje van már a vállalatnak: a HS-251+ hasonló méretű és formájú, viszont csak két merevlemez (SSD) fogadására alkalmas. A TBS-453A-ba viszont négy adattárolót lehet beépíteni, ami nemcsak a támogatott RAID módok körét bővíti, hanem nagyobb maximális kapacitást is enged – legalábbis ez az elmélet.

A QNAP kütyüje első ránézésre teljesen szokványos készülékházat kapott: az oldalain fényes, fent és lent matt bevonatú borítás alapvetően teljesen fekete, a felső részt viszont narancssárga minta szövi át. Nekünk ez nem igazán nyerte el a tetszésünket, de azt mondjuk, hogy egy NAS-nak ennél nagyobb baja sose legyen. Az előlap már valamelyest árulkodik arról, hogy nemcsak az M.2-es SSD-k különlegesek, hanem más extra funkciókra is számíthatunk: a középen lévő visszajelző LED-ek és a két USB 3.0 foglalat mellett ugyanis egy kártyaolvasót és a szokásosnál több, összesen négy gombot találunk. USB-ből sosem elég, tartja a mondás, amelyet a QNAP mérnökei is megfogadtak, mivel jobb oldalt még egy port, hátul pedig két további csatlakozó várja a különféle hardvereket. A hátsó fertályon az igazi érdekességet viszont a két HDMI, az analóg hang ki- és bemenetek valamint az öt Ethernet port jelentik.

A NAS-t természetesen szét lehet szedni, hiszen a bővítéshez vagy éppen az üzembe helyezéshez erre szükség lehet. Más hálózati adattárolókkal szemben a NAS alját kell ehhez eltávolítani, mégpedig úgy, hogy a gumitappancsok alatt lévő szárnyas csavarokat hajtjuk ki. A belső tér nem éppen tágas, de mindennek van hely, aminek csak kell. Korábban már említettük, hogy az M.2-es SSD-kből négyet használhatunk; jól látszik, hogy a fizikai méret nem számít, a leghosszabb példányok is beférnek, így akár az 1 TB-os verziók közül is válogathatunk. Amire figyelmesek lehetünk még, az az, hogy minden SSD-hez saját hőmérséklet-érzékelő is tartozik. Jó pont, hogy a memória is bővíthető, hiszen a RAM nem integrált: a teljes kapacitást két darab SO-DIMM foglalat használatával érhetjük el.

A QNAP TBS-453A-ban sajnos ventilátor is van, így teljesen hangtalan működésről nem beszélhetünk, viszont mivel a merevlemezek zaja teljesen kiesik, a NAS összességében az egyik leghalkabb jelenleg a piacon. Hogy egy pillanatra a fizikai méretekhez visszatérjünk: a hálózati adattároló 230×165×25 mm-es.

Üzembe helyezés, telepítés

A NAS aljának eltávolítása után az SSD-k beszerelésével nem lesz nagy gond, csak arra kell figyelni, hogy a támasztékot a megfelelő foglalatba tegyük (alapból 110 mm-es SSD-khez passzol a konfiguráció, ezt tudjuk 80 illetve 60 mm-es meghajtókhoz állítani). Emellett arra érdemes még figyelni, hogy a hőmérőket ne gyűrjük be – ellenkező esetben rossz értékekből fog dolgozni az elektronika. Ami elvileg nem jelenthet gondot, túlmelegedéstől nem igazán kell tartani, de ha már ott vannak a hőmérők, vigyázzunk rájuk. A meghajtók foglalata legfeljebb a SATA 6 Gbit/s-os szabványt támogatja. Mozgó alkatrész nincs is a készülékben – csak a ventilátor, ami főleg az elektronika által megtermelt hő elvezetésére szolgál.

Merthogy a vas elég komoly. A processzor egy Celeron N3150-es (ebben négy darab 1,6 GHz-es mag található), ami hardveres AES-NI titkosítást is támogat. Mellé konfigurációtól függően 4 vagy 8 GB RAM tartozik (a tesztmodellben 4 GB RAM volt, amely később szintén 8 GB-ra bővíthető, igény szerint), a HDMI kimenetre kötött tévét vagy monitort pedig a processzorban lévő integrált GPU hajtja meg. Az operációs rendszer a QNAP NAS-októl megszokott módon dedikált belső memóriára kerül, ami ebben a készülékben 4 GB-os.

A további érdekességekkel sem árt foglalkozni persze. Hátul összesen 5 darab Ethernet csatlakozó van: mindegyik gigabites, négy pedig switchként működik. A csatlakozók megosztása két interfészen történik, az 1-es csatlakozó egyedül működik, a 2-1, 2-2, 2-3 és 2-4 jelzésűek pedig meg tudják osztani egymás között a hálózatot. Ez a csatlakozók tagolásából is kiderül egyébként. Az USB- k közül a két első és két hátsó a 3.0 szabványt is támogatja, az oldalsó port viszont csak 2.0-s. USB-re szinte minden kütyüt lehet csatlakoztatni: adattároló mellett nyomtatót, UPS-t, stb. A HDMI csatlakozók nem 2.0-sak, így támogatják ugyan a 4K-s felbontást is, de csak 30 fps-es képsebesség mellett.

Sajnos az audio csatlakozókról sok jót nem tudunk elmondani, mivel ezek tényleg csak analóg módban tudnak működni, ha 5.1-es (vagy jobb) hangsávot szeretnénk eredeti minőségben megszólaltatni, akkor ahhoz a HDMI-t kell használnunk. Alapból nem látszik, de az előlap nemcsak a visszajelző LED-eket rejtni, hanem egy infra érzékelőt is, hiszen a készülékhez távirányító is tartozik. Ez fontos kellék, hiszen a NAS-t nem csak adattárolóként, hanem médialejátszóként is tudjuk használni, ha az eddigiekből ezt valaki nem vette volna le.

A NAS hivatalosan SOHO termék, de ha a HDMI kimeneteket is számításba vesszük, akkor adja magát, hogy otthon jobban ki tudjuk használni képességeit – legalábbis viszonylag kevés az olyan munkahely, ahová filmet nézni jár az ember. Első bekapcsolás után célszerű letölteni a QNAP weboldaláról a legfrissebb firmware-t, és telepíteni azt.

Használat közben

Mielőtt használatba vennénk a NAS-t, be kell állítanunk a működéshez szükséges legfontosabb paramétereket. Ehhez kapunk egy varázslót is, de ha úgy jobb, akkor egyénileg is végigmehetünk az összes beállítási lehetőségen. A webes kezelőfelületre a NAS IP-címének ismeretében böngészővel, egyébként pedig a QNAP QFinder PRO alkalmazás segítségével érhető el. Érdemes ez utóbbit használni, mert akkor is megtalálja a NAS-t, ha egynél több router vagy switch üzemel a hálózatban (irodában ez nem elképzelhetetlen). Ráadásul az alkalmazás segítségével a NAS firmware-ét is kényelmesen frissíthetjük. A legfrissebb vezérlőszoftver a QNAP weboldaláról tölthető le (ZIP-fájlként, amit használat előtt ki is kell csomagolni).

A telepítést követően bejelentkezik a telepítés varázsló, amivel az alapbeállításokon tudunk végigszaladni. Nevet adhatunk a NAS-nak, megváltoztathatjuk az alapértelmezett jelszót (ezt mindenképpen tegyük meg!), választhatunk IP-címet (vagy DHCP-t). Megadhatjuk továbbá, hogy milyen fájlmegosztást és milyen alapszolgáltatásokat szeretnénk használni; ez azért nagyon hasznos, mert ami nem kell, az nem fogja feleslegesen visszafogni a rendszert, amire viszont szükségünk van, azt egyetlen lépésben aktiválhatjuk. A megosztások terén a Windows, Mac és Linux egyaránt támogatottak, a szolgáltatásoknál pedig azt kell beállítani, hogy a QNAP saját alkalmazásai, DLNA eszközök és Apple kütyük számára meg akarjuk-e osztani azokat a fájlokat, amelyeket a NAS-ra másolunk.

A QNAP-ról azt kell tudni, hogy egyetlen egy szoftvert fejleszt az összes általa kiadott NAS-ra (a QTS jelenleg a 4.3-as verziónál jár), így a legolcsóbb otthoni kütyün pontosan ugyanaz a program fut, mint drágább vállalati megoldásokon. Ebből adódik, hogy a konfigurációs lehetőségeket tényleg töviről hegyire át kell nézni, hogy csak azokat a funkciókat hagyjuk aktív állapotban, amelyeket valóban használni fogunk. Kisebb-nagyobb különbségek azért nyilván adódnak, többek között abból, hogy a támogatott RAID-módokat a beépíthető adattárolók száma is befolyásolja, illetve abból is, hogy az alkalmazásbolt kínálata modellenként eltérő lehet. Ez utóbbi nem a QNAP-on múlik, hanem azon, hogy adott szolgáltató melyik modellekre készíti el a kliensprogramot.

A QNAP TBS-453A esetében legfeljebb 4 SSD-t használhatunk, így a következő RAID módok közül lehet választani: RAID 0, 1, 10, 5, 6, 5+spare, JBOD és egyedi meghajtó.

A klasszikusnak számító statikus lemezkezelés mellett vékony és vastag köteteket is létrehozhatunk, ezek elsősorban akkor lehetnek hasznosak, ha a NAS tartalmáról „pillanatképeket” szeretnénk készíteni, vagy több felhasználó között szeretnénk a tárhelyet dinamikusan elosztani. A QNAP flexibilis megoldásainál és a statikus köteteknél egyaránt van lehetőség arra, hogy új SSD-t működés közben adjunk hozzá a tömbhöz, és a meghibásodott adattárolót is tudjuk a NAS leállítása nélkül cserélni. Ez akkor nem túl fontos, ha a NAS-t a tévé mellé szánjuk. Csak azonos méretű SSD-ket használhatunk (vagy legalábbis ha nem így teszünk, akkor a legkisebb méretű meghajtó kapacitása lesz az alap).

Teljesítmény

Tekintettel arra, hogy a modern M.2-es SSD-k a SATA 6 Gbit/s-os interfészben rejlő lehetőségeket maradéktalanul kihasználják, adja magát, hogy a QNAP TBS-453A-nál a szűk keresztmetszetet a hálózati interfész jelenti. A gigabites csatlakozók legfeljebb 125 MB/s-os tempóra képesek, míg az SSD-k RAID 0 tömbként üzemelve akár 2 TB/s feletti olvasási sebességet is mutathatnak. A gigabites csatlakozók valós sebessége a QNAP TBS-453A esetében 110-115 MB/s körül alakul, viszont mivel a két interfészt lehet párhuzamosan is használni, a legnagyobb sebesség, amit ki tudunk sajtolni a NAS-ból, az 222 MB/s. A jó hír az, hogy a kütyü ezt nemcsak olvasásnál tudja tartani, hanem írásnál is, és mivel a processzor a titkosításhoz hardveres segítséget nyújt, az sem igazán számít, hogy az AES-t engedélyeztük-e vagy sem.

A NAS-oknál a maximális adatátviteli sebesség általában csak akkor érhető el, ha nagy fájlokkal dolgozunk, sok kis apró állomány egyidejű mozgatásakor a tempó eléggé vissza tud esni. Az SSD-k ebből a szempontból sokkal jobbak, mivel gyakorlatilag nulla késleltetéssel rendelkeznek, a maximális sebességet akkor is elég jól meg tudják közelíteni, ha egyszerre mondjuk négy-öt szálon kell, hogy dolgozzanak. Ebből adódik, hogy a NAS-t nem igazán terheli le például az sem, ha a háttérben letöltünk, emellett ugyanúgy fogjuk tudni nézni a filmet, és fogjuk tudni menteni az adatokat is. A NAS-nak összesen öt hálózati csatlakozója van, ha mindegyikre kötünk egy PC-t, még akkor is simán megoldható, hogy az összes kapcsolódó masina Full HD felbontású filmet streameljen a NAS-ról.

Kezelőfelület

A QNAP NAS-ok kezelőfelületét böngészőn keresztült tudjuk a legkényelmesebben elérni. A szoftver valóban operációs rendszerre hajaz; a különféle beállításokat, az alkalmazások menedzselését, a biztonsági mentések kezelését stb. mind-mind saját ablakban tudjuk kezelni. Az ilyen jellegű felépítés elsőre bonyolultabbnak tűnik, mint a klasszikus interfész, viszont használat közben gyorsan kiderül, hogy ezt a verziót sokkal kényelmesebb használni. A Desktop felületről érhetők el a beállítások és a feltelepített appok, valamint a QNAP App Center, ahol további szoftvereket tölthetünk le, illetve a meglévőket menedzselhetjük. Alapból a Photo Center, a Music Station, a Video Station, a Download Station, a File Station, a Backup Station, a myQNAPcloud, a QSync Central Station 2.0 és az Antivirus található meg a kütyün. A NAS-on lévő adatokat a képernyő alsó részén lévő felhő ikonnal lehet.

A beállítási lehetőségek tárháza széles; a megszokott opciók mellett külön időzítővel lehet például ki/be kapcsolni a NAS-t, az USB-re pedig nemcsak adattárolót, hanem nyomtatót vagy szünetmentes tápegységet is csatlakoztathatunk – utóbbi azért jó, mert a NAS is tudni fogja, ha áramkimaradás van, és így ki kell kapcsolnia. Sőt, erre a hálózaton lévő többi NAS-t is tudja figyelmeztetni. Természetesen nem hiányzik a tárhely és a felhasználók menedzselésének lehetősége sem. Az egyszerű hálózati megosztás mellett a NAS-ra FTP-szerverrel is csatlakozhatunk, de működik a Telnet/SSH illetve az SNMP is. A NAS menedzseléséhez okostelefonos alkalmazást is használhatunk.

Extrák

A QNAP TBS-453A már alapból is elég sok dolgot tud, de képességeit tovább bővíthetjük az alkalmazásboltban elérhető szoftverek segítségével. Alapként ott vannak a QNAP saját „állomásai”, amivel képeket, zenéket, videókat, letöltéseket valamint a NAS-on lévő fájlokat böngészőn keresztül, dedikált interfészen is elérhetjük, valamint készült ezekhez a tartalomtípusokhoz okostelefonos alkalmazás is. Hasznos extra, hogy a NAS az IP-kamerákkal is együtt tud működni; alapesetben két kamerát tud menedzselni, de kiegészítő licencekkel akár 16 kamera vezérlését is rá lehet bízni. Természetesen van web szerver, VPN szerver, VPN kliens, SQL szerver, FTP, e-mail – és ezek a szolgáltatások a Celeron processzorral és 4 GB RAM-mal érezhetően gördülékenyebben futnak, mint ARM architektúrán. A Qsync Central Station 2.0-val a helyi hálózat gépein lévő adatokat tarthatjuk szinkronban – ezt a funkciót akár folyamatos adatmentésre is lehet használni, de az alkalmazásboltból további szoftvereket is le lehet tölteni erre a célra, mondjuk Time Machine, Rsync vagy RTRR backupohoz vagy felhőbe történő mentéshez (Google Drive, Microsoft Azure, OneDrive, stb.). A Qsync CS kliensoldali alkalmazása Windows, Mac, iOS és Android alá érhető el. Ha a Qsyncet kiegészítjük a myQNAPclouddal, akkor a NAS-on lévő adatokat interneten keresztül bárhol a világon elérhetjük.

A NAS további extrája, hogy a HDMI csatlakozók lehetőséget adnak arra, hogy közvetlenül tévére (és erősítőre) csatlakoztassuk, és kiváltsunk vele egy médialejátszót. Az 1.4a-s szabványnak megfelelő csatlakozókkal akár UHD felbontás is elérhető, de ebben az esetben a képsebesség legfeljebb 30 fps lehet. A médialejátszó funkciót a távirányítóval tudjuk aktiválni – a NAS funkciók a háttérben természetesen ilyenkor is zavartalanul működnek. Indulásnál meg kell adni a felhasználói nevet és a jelszót, de ezt a kütyü kérésre megjegyzi, így később nem kell minden alkalommal ezzel indítani a filmnézést. Tipikus okostévés kezelőfelület köszön vissza, amit a távirányítóval könnyű kezelni. Van többek között böngésző, Facebook, YouTube, Skype és Spotify is, a filmekhez pedig a Kodit és a Plex Home Theatert kapjuk. A Geeks.hu olvasói számára nem lesz meglepetés, hogy a Kodit jobb választásnak tartjuk, de mindkét alkalmazás kiválóan ellátja feladatát: nemcsak egyszerű videolejátszóként, hanem katalógusként is működnek. A Celeron processzor hardveresen támogatja a videolejátszást, így akadozásoktól nem kell tartani, és persze a formátumtámogatás is elsőrangú, jobbat nem igazán tudnánk elképzelni.

Összegzés

A QNAP TBS-453 az egyik legjobb NAS, ha otthonra keresünk olyan megoldást, ami rugalmasan bővíthető, nagy teljesítményt nyújt és annyira halk, hogy a tévé mellé is simán elhelyezhetjük. A QNAP elsőrangú szoftvert ad az adattárolóhoz, ami viszont nemcsak az otthoni igényekhez alakítható, hanem akár úgy is, hogy a készüléket kisvállalati környezetben használjuk. Az egyetlen hátrány az, hogy a kütyü iszonyatosan drága: nagyjából 160 ezer forintba kerül. És ebben az SSD-k ára még nincs is benne, a végösszeg tekintetében nyugodtan számolhatunk ennek kétszeresével.