- 2017. március 17., 11:00
A P9 magasra tette a lécet, a P10 viszont még tovább emelte a tétet: újabb szupermobil érkezett a Huaweitől.

Használat közben

Fontosabb UI tulajdonságok
Kezdőképernyők száma: 18
Rácsszerkezet: 4×4, 4×5
Fix ikonok: 4 vagy 5 darab
Mappák kezdőképernyőn: igen
Mappák programválasztóban: nem
Egykezes mód: igen
Többablakos mód: igen
Lebegő alkalmazások: nem
Összes alkalmazás bezárása: igen
Privát mód: igen

A Huawei a ropogósnak mondható Android 7.0-val és a teljesen friss EMUI 5.1-gyel szállítja a telefont. Korábban többször írtuk már, hogy szerintünk a Huawei mobiloknak a szoftver a gyengéje, az EMUI 5.1 azonban rengeteg újítást hozott, így ez a helyzet végre változhat. A Mate 9-cel bevezetett kezelőfelületen beállítható például, ha a kínai gyártóknál alapnak számító, minden ikont tegyünk ki a kezdőképernyőre megoldás helyett a sterilebb programválasztót szeretnénk használni; ez egy olyan dolog volt, ami eléggé megosztotta a felhasználókat. Az UI-val a Huawei több helyen is átrajzolta a gyári Androidot, viszont az interfész most már eléggé megszelídült abban a tekintetben, hogy a módosítások remekül simulnak a Google irányelveihez.

Az újdonságok egy része az Android Nougat főverzióból származik, másik részüket viszont az EMUI 5.1-es verziója szolgáltatja. Előbbi csoportba tartozik például az, hogy az értesítéseket az alkalmazás megnyitása nélkül is teljes terjedelmükben olvashatjuk el (lefelé kell húzni az adott kártyát az üzenet kinyitásához), és különféle reakciókat is adhatunk – egy SMS-t például olvasottá tehetünk, vagy válaszolhatunk is rá azonnal. Ha aktiváljuk a programválasztót, akkor az alkalmazások között függőleges irányban lehet görgetni, ha nem, akkor pedig minden szoftvert a főképernyőtől jobbra lévő slide-on találunk meg. Összesen 18 slide-ot használhatunk.

Az UI-t kiválóan lehet alakítani, amiben rengeteg egyedi opció mellett témák is a segítségünkre lehetnek. Őszintén szólva a témákat nem szoktuk túlságosan sokra értékelni, de a Huaweinél elég unalmasak az alap ikonok, így egy jó szettel tényleg fel tudjuk dobni a látványt. A praktikus funkciók közül a bekapcsolható programválasztóról már esett szó, de van itt még sok más is! Olvasáshoz például szemvédelem, csökkentett kék fény intenzitással – és a legjobb az egészben az, hogy ennek be- és kikapcsolását időzítővel is menedzselhetjük.

Egészen jól testreszabható az is, hogy az alkalmazások mikor és hogyan tudjanak értesítést megjeleníteni. Kérhető az is, hogy új üzenet beérkezésekor a telefon automatikusan kapcsolja be a kijelzőt. Navigációra a változtatható sorrendben megjeleníthető szoftveres gombokat vagy az ujjlenyomat-olvasót is használhatjuk. Ha utóbbi mellett döntünk, akkor az Android logikájától kissé eltérő, de könnyen megszokható módon kezelhetjük a telefont: egy érintés a vissza funkciónak felel meg, ha rajta tartjuk a kezünket a gombon, akkor az a Home, ha pedig jobbra vagy balra simítunk, akkor a feladatkezelő nyílik meg. Tulajdonképpen teljesen logikus, hogy a Huawei ezeket a funkciókat bízta rá a gombra, ugyanakkor a dolog azzal jár, hogy az alkalmazásokban eddig elérhető extrák (például lapozás vagy értesítési sáv előhívása az ujjlenyomat-olvasóval) nem elérhetők többé. A szenzor ezt valamint pozícióját leszámítva éppen úgy remekel, mint a gyártó korábbi telefonjainál: gyors és pontos, és nemcsak a telefont, hanem fájlokat és alkalmazásokat is lezárhatunk vele – ehhez a fájlkezelőben találjuk meg az instrukciókat.

Az Intelligens Asszisztens menü alatt találjuk a Lebegő gombot, az Egykezes használatot megkönnyítő opciókat, a Hang- és Gesztusvezérlés beállításait, a Kesztyűs módot és a kijelző megosztásának lehetőségét. Az alkalmazások kezelésénél az Iker-alkalmazás egy érdekes és hasznos funkció, lehetővé teszi, hogy egyes alkalmazásokat többen is használjanak egyszerre ugyanazon a készüléken. Alapesetben a WhatsApp és a Facebook támogatja ezt a funkciót.

Tud néhány okos trükköt a kezdőképernyő is: lentről behúzható a szokásos panel a gyorsgombokkal (borítók kezelése, Hangrögzítő, Számológép, Zseblámpa, Stopper és QR-kód olvasó), de kérhetjük akár azt is, hogy a lépésszámláló adatai folyamatosan megjelenjenek ezen a felületen.

Alkalmazások

Az alkalmazásokban nincsen érdemi meglepetés, a Huawei pár éve összerakott magának egy jó kis csomagot, és azóta minden telefonjánál szinte pontosan ugyanazokat a programokat használja. Az EMUI az alapprogramokat csak minimális mértékben rajzolja át, a funkcionalitás viszont ugyanaz, mint az androidos gyári megoldások esetében. A telefonon lévő alkalmazások közül tulajdonképpen csak a Biztonsági mentések és a Telefonkezelő szorulnak némi magyarázatra: előbbivel akár PC-re vagy csatlakoztatott adattárolóra is készíthetünk mentéseket a névjegyekről, üzenetekről, multimédiás fájlokról és alkalmazásokról, utóbbi pedig a memória (RAM és ROM) karbantartásáról valamint a teljesítmény megőrzéséről és víruskeresésről gondoskodik. A Huawei telefonokon lévő applikációkról részletesebben ebben a cikkben írtunk.

Gyári szoftverek
Alapprogramok
Beállítások
Biztonsági mentés
Email
Fájlok
Galéria
Hangrögzítő
Időjárás
Iránytű
Kamera
Letöltések
Naptár
Névjegyzék
Óra
Üzenetek
SIM eszközök
Számológép
Tükör
Videók
Zene
Zseblámpa

Google
Chrome
Drive
Fotók
Gmail
Google
Google+
Hangouts
Play Áruház
Play Filmek és TV
Play Játékok
Play Könyvek
Play Újságos
Play Zene
Térkép
YouTube
Huawei
HiCare
HiGame
Telefon-kezelő
Témák
Egyéb
Booking.com
Egészség
Facebook
Jegyzettömb
News Republic
Okos vezérlő
Telefon-kezelő
Témák
Todoist
Twitter
WPS Office

Fényképező

A Huaweo P10-be új kamerarendszer került, de sajnos a gyártó a P10 és a P10 Plus esetében eltérő rendszert használ – a legújabb fejlesztésű optika pedig a nagyobb verzió kiváltsága. Érthetetlen ez a fajta megkülönböztetés, de nincs mit tenni, el kell fogadni a dolgot. A Huawei a P9-cel vezette be a kétkamerás megoldást, mégpedig oly módon, hogy az egyik szenzort a színes, a másikat pedig monokróm képek készítéséhez tudjuk használni. A színszűrős kamera 12, a monokróm pedig 20 MP-es felbontással bír, de van lehetőség arra, hogy 20 MP-es színes képeket készítsünk, mivel a szoftver a két szenzor adatait tudja kombinálni. A végeredmény nem feltétlenül lesz annyira jó, mintha natív 20 MP-es fotók készültek volna, de sokkal jobb lesz annál, mint amikor egy 12 MP-es képet egyszerűen felkonvertál az elektronika. A két szenzor adatait azonban nemesebb célra is használhatjuk, kétszeres nagyítást kérve szinte az optikai zoommal egyező eredményt kaphatunk. A P9-ből az optikai képstabilizátor nagyon hiányzott, a P10-ben szerencsére már nem kell nélkülözni ezt. Érdekesség, hogy a P9-ből állítólag helyhiány miatt maradt ki ez a funkció, viszont a kamerák a P10-ben sem foglalnak el nagyobb helyet, ki sem lógnak a 7 mm-es készülékházból. A fókuszállítása PDAF+ rendszernek köszönhetően rettenetesen gyors, az élességállítás szinte azonnal megtörténik.

A hardver több ponton is fejlődött, a szoftver viszont szinte semmit sem változott. A szokásos extrákat kapjuk (időzítő, GPS-címkék, rács, objektumkövetés, stb.), van RAW mód és manuális mód, a HDR-t viszont csak akkor használhatjuk, ha átváltunk a nagy dinamikatartományt ígérő profilra. Manuális módban az ISO és a záridő is állítható, utóbbi akár 30 másodperces is lehet.


A Huawei a korábbi csúcstelefonokkal már bizonyította, hogy remek képminőséget tud szállítani, és a P10 sem okoz csalódást. A legtöbbet természetesen akkor hozhatjuk ki a kamerából, ha RAW-ban fotózunk, és hajlandók vagyunk utólag pepecselni, de túlságosan erős képjavítókat nem alkalmaz a mobil, így a sima JPG-k is elég jó minőségűek. Nemcsak a vonalélesség, hanem a dinamikatartomány is megfelelő, és a szoftver a fehéregyensúly meghatározásánál sem követ el nagy hibákat.




A videokamerával a legjobb felvételek 4K felbontásúak vagy Full HD-sek de 60 fps-esek lehetnek. A minőség teljesen rendben van, és pozitívum, hogy néhány paramétert videózásnál is lehet kézzel állítani. Ha közben fotóznánk is, azt megtehetjük, ilyenkor a felbontás 9 MP lesz. Lassított felvételeknél sajnos nem lehet állítani a felbontást, csak 120 fps-es 1080p-s videókat készíthetünk, a versenytársaknál meglévő 720p@240fps opció hiányzik.

Az előlapi kamera 8 MP-es, vállalható képeket készít, viszont a széles látószöget leszámítva túl sok extrája nincsen, és a fókuszállítás sebessége sem egy bajnok. Viszont szépíthetjük magunkat virtuálisan, a kijelzőt pedig használhatjuk vaku helyett. A szépítés funkció ezzel a kamerával akár 720p-s videók készítése közben is működik.

Kamera tulajdonságok
Felbontás: 12 MP (4:3) + 20 MP
OIS: igen
Exponálás: érintés, hangerőszabályzó, hangparancs
Felvételi módok: automatikus, profi, HDR, panoráma, éjjeli mód, utófókusz, vízjel
Alapvető képjellemzők: fényerő, kontraszt, színtelítettség, fehéregyensúly
Manuális beállítások: zársebesség, fényérzékenység, fénymérés, fókuszálás
Előlapi kamera: 8 MP
Előlapi kamera extrái: tökéletes szelfi, mosolyfelvétel
Video felbontás: 4K, Full HD
Video felvételi módok: Normál, lassított

Összegzés

Kiváló dizájn, erős hardver, sok memória, remek szoftver és kiváló fényképezőgép – nem vitás, hogy a Huawei P10 remekül sikerült. Akár még elégedetten csettinthetnénk is egy nagyot, ha nem tudnánk, hogy van nála még jobb: a P10 Plus. A két telefon között apró eltérések vannak csak, de aki 200 ezer forintot kiad egy csúcstelefonért, az joggal várja el, hogy minden tekintetben a maximumot kapja. A P10-ből hiányzik az infra port és a továbbfejlesztett kamera, valamint a borítás sem vízálló. Nem tragédia, de sokkal jobban örültünk volna annak, hogy a P10 és a P10 Plus között inkább csak a kijelző méretében (meg esetleg a belső memória méretében) van különbség. Ezzel együtt is azt mondhatjuk viszont, hogy aki Huawei telefonra szeretne váltani, annak a P10 egy kiváló választást jelent.

»2 - Használat közben, fényképező és összegzés
Címkék
Hozzászólások