Acer E5 (E5-575G-51WV) notebook teszt

Az Acer gépe elsősorban azoknak készült, akik egy jól használható, akár játékra is alkalmas notebookot szeretnének, viszont az ultrakönnyű kivitel vagy éppen a brutális megoldások helyett előnyben részesítik a kedvező árcédulát. Persze törvényszerű, hogy ilyen esetekben némi kompromisszumot is kell kötni, a kérdés csak az, hogy pontosan miben. Tesztünkből ez is kiderül.

Külső

Az Acer termékpalettáján a full extrás kivitelű notebookoktól kezdve egészen a legolcsóbb darabokig mindenféle notebookot megtalálhatunk. Az E5-ös széria valahol a középmezőnyben helyezkedik el, azoknak a felhasználóknak készült, akik nem akarnak sok százezer forintért gépet vásárolni, viszont nemcsak alapfeladatokra, hanem alkalomadtán játékra is szeretnék használni masinájukat. Az Acer igyekezett úgy alakítani a terveket, hogy a teljesítménnyel ne legyen gond, így inkább más részeken spórolt: többek között azon, hogy a drágább gépek fémborítása helyett az E5-ös széria tagjai teljes egészében műanyagból készültek. A fedlapot az Acernél azért igyekeztek a lehetőségekhez képest szépre csinálni, így az szálcsiszolt felületre emlékeztető mintát kapott.

A gép dizájnja teljesen átlagos, külsőre az E5 tökéletesen megtestesíti azt, amilyennek a nagybetűs középkategóriás notebookot képzeljük el. A fekete (esetleg sötétszürke) borítás nemcsak kívül jellemzi a gépet, a monitor kávája és a csuklótámasz valamint a billentyűzetet körülvevő rész is sötét színű. A szálcsiszolt minta a csuklótámasznál is visszaköszön, a monitor kávája és a notebook alsó része viszont teljesen egyszerű, minta nélküli plasztik. A kijelzőt két vékony zsanér tartja. Az egyujjas teszten a notebook nem ment át, de legalább a zsanérok elég stabil pozíciót biztosítanak; 180 fokos hátrafelé hajlítást viszont nem tudnak, de erre egy átlagos felhasználónak úgyis csak a legritkább esetben lenne szüksége. A gép nem kicsi, 15,6 colos kijelzője mellett az is hizlalja, hogy DVD-író is van benne; az optikai meghajtó a legtöbb notebookba (vagy akár asztali gépbe is) ma már teljesen felesleges, viszont egy olyan gépnél, amit játékra is ajánl gyártója, természetesen szükséges.

A notebook bal oldalán találjuk a nagyméretű hűtőrácsot, a notebook itt fújja ki a levegőt, a hasán lévő nyílásokon pedig befelé szívja. A kategóriában ma még ritkaságszámba megy az USB-C foglalat – kiváltképp, hogy nem a sztenderd USB 3.0-s csatlakozók helyett, hanem azok mellé került fel ez a csatlakozó a masinára; USB 3.0-s dugaszból kettő van, szintén ezen az oldalon. Bal oldalt a csatlakozókínálatot Ethernet, D-Sub és HDMI teszik teljessé. A jobb oldal sivárabb, itt a DVD-író mellett csak a tápcsatlakozót, egy USB 2.0 dugaszt és a kombinált fülhallgató/mikrofon dugaszt találjuk. Van még egy kártyaolvasó is (SD/MMC), ami a visszajelző LED-ekkel egyetemben az előlapra került.

A gép egyik nagy előnye, hogy az aljára szerelő nyílást is elhelyeztek, így a HDD cseréje, egy M.2-es SSD beépítése vagy a RAM bővítése otthon is pillanatok alatt elvégezhető.

Hardver

Az átlagos külső átlagos belsőt takar; alapvetően nincs gond a teljesítménnyel, de néhány ponton mi biztosan hozzányúlnánk a konfigurációhoz, ha ezt a gépet választanánk. Az Intel Core i5-7200U-ra egy szavunk sem lehet, a kétmagos, 2,5 GHz-es processzor teljesítménye mindenre elég, játszani is simán lehet a géppel, ha éppen ahhoz van kedvünk.

A játékoknál nemcsak az integrált GPU-t vethetjük be, hanem az NVIDIA GeForce GT 940MX-et is, ami a 4 GB-os rendszermemória mellé 2 GB dedikált GDDR5 memóriát is kapott. És itt el is érkeztünk az első ponthoz, ahol érdemes lehet belenyúlni a konfigurációba: mi a 4 GB RAM-ot kevésnek érezzük, érdemes a gépet 8 GB memóriával kérni. A másik kritikus pont az adattároló, amely normál merevlemez SSD helyett, és ez a teljesítményen is meglátszik. Az viszont pozitívum, hogy nem vagyunk beszorítva: a RAM-ot és a tárhelyet később is bővíthetjük. Az adattároló esetében ráadásul dönthetünk úgy is, hogy a merevlemezt megtartjuk, és mellé csapunk egy M.2-es SSD-t. Egyéb hardverek tekintetében a masina hozza az elvárható szintet: webkamera, WiFi, Bluetooth és Ethernet is adatper is van benne.

Kijelző

Ha van gyenge pontja a gépnek, akkor az a kijelző. 15,6 colon például elvárnánk már a Full HD felbontást, itt azonban be kell érnünk 1366×768 pixellel. Ennél nagyobb gond, hogy a panel egyéb tekintetben sem teljesít valami fényesen, és ezt akár még szó szerint és érthetjük. Egyrészt TN-panelről van szó, így túlságosan élénk színeket nem várhatunk, másrészt viszont a legnagyobb beállítható fényerő mindössze 217 nits, vagyis eléggé esélytelen, hogy a gépet nagyon világos környezetben (a matt panel ellenére) használni tudjuk. A TN-panel a betekintési szögeknek sem tesz túl jót, és ezt érezni is, ha kissé mozgunk a kijelző előtt. A mozgásmegjelenítés viszont jó, és nem lehet panasz a háttérvilágítás egyenletességére sem. Valamint pozitívum az is, hogy az Acer a fényerő szabályozását direkt módon, a feszültség változtatásával oldja meg, nem pedig a LED-ek villogtatásával. A kezdeti színhelyesség sincs a topon, viszont a színeket kalibrátorral elég jól helyre lehet pofozni. Más kérdés, hogy ez nem oldja meg a gyenge színtér-lefedettség vagy éppen a kissé mosott színek kérdését.