- 2009. július 20., 08:00
A külső merevlemezek egy speciális típusát jelentik a NAS-ok, amelyeknél egészen más szempontokat is figyelembe...

Egy NAS (Network Attached Storage, azaz hálózatra kötött adattároló) sok mindenben hasonlít egy külső merevlemezre, oly annyira, hogy ha túlzottan le szeretnénk egyszerűsíteni a dolgot, akár azt is mondhatnánk, hogy a NAS egy drága külső HDD-keret – amely nem dedikáltan egy gépre csatlakozik, hanem routeren keresztül a hálózat valamennyi számítógépéhez. Habár ez az alapkoncepció, ma már az otthoni felhasználóknak szánt gépek is jellemzően sokkal többet tudnak ennél, míg a legmodernebb, üzleti felhasználóknak szánt típusok akár Core 2 Duo processzort és gigabájtnyi RAM-ot is tartalmazhatnak, így megfelelő környezetben képesek lehetnek akár egy szerver kiváltására is.

Beépíthető HDD-k száma és támogatott RAID módok

Az első kérdés, amit tegyünk fel magunknak, az az, hogy mennyi tárhelyre van szükségünk. Minél többre, ez nyilvánvaló, de nem valószínű, hogy otthoni környezetben egyhamar megtöltünk 16 Tbájtnyi tárhelyet, (ez még Full HD felbontású filmből is kb. 1500 darab) tehát érdemes a valós igényeket alaposan feltérképezni.

NAS

A leggyakoribb NAS típusok 1, 2, 4, 5, 6 vagy 8 HDD-t képesek fogadni - alapvetően ez határozza meg a maximálisan kiépíthető tárolókapacitást valamint azt is, hogy az eszközök milyen RAID módot támogat(hat)nak. A mai NAS-ok többnyire 3,5 colos HDD-t használnak, de több 2,5 colos HDD-vel működő típus is készült már (a QNAP és a Thecus eszközeiről mi is hírt adtunk). 3,5 colos méretben egyelőre 2 Tbájt az elérhető legnagyobb kapacitás merevlemezenként, 2,5 colos méretben pedig 500 Gbájt – ebből kiszámolható minden NAS elméleti maximuma. A gyakorlati attól is függ, hogy a HDD-ket hogyan használjuk. A legalább két HDD fogadására alkalmas NAS-ok a RAID 0 és RAID 1 módokat (valamint sokszor a JBOD-t) is támogatják, míg a négy vagy több HDD fogadására alkalmas NAS-ok emellett a RAID 5, RAID 5 + Spare, RAID 6 (esetleg RAID 1+0, RAID 0+1) módokat is támogathatják. Nyilván az, hogy melyik RAID módon használjuk, ha egyáltalán használjuk, az elsősorban attól függ, hogy mennyire kritikus az adatok biztonsága.

Bővíthetőség

Ökölszabály: az ésszerűség keretein belül olyan NAS-t vegyünk, ami minél több HDD-t képes fogadni, ebbe mindig csak annyi HDD-t vásároljunk, amennyire éppen szükségünk van és a kiépítendő kapacitást a lehető legkevesebb HDD-vel oldjuk meg. Idővel nemcsak olcsóbbak, hanem nagyobbak is lesznek a HDD-k, tehát nagyobb tárkapacitást építhetünk ki. Ebből ki is derült, hogy a NAS-ok kapacitása később is bővíthető. E szempontból az egyes eszközök eltérő viselkedésűek lehetnek: van olyan NAS, amelyik működés közben is feltölthető HDD-vel és van, amelyiket ehhez le kell állítani, illetve vannak olyan típusok, amelyek a meglévő RAID tömböket is képesek bővíteni. Ezek a képességek elsősorban irodai környezetben lehetnek fontosak, ha folyamatos rendelkezésre állásra van szükség, otthon nem annyira nagy probléma egy fél órás-órás leállás.

NAS

Kétlemezes NAS kapacitása pillanatnyilag legfeljebb 4 Tbájt

Ami a HDD-k rögzítését illeti, szinte minden NAS-ba csavarozás nélkül szerelhetjük bele a HDD-ket, kevesebb, mint egy perc alatt. A NAS-okra USB gazdavezérlő is szokott kerülni – ide további HDD-ket köthetünk, amellyel a tárkapacitás adott esetben még tovább növelhető.

Teljesítmény

A hálózati adattárolóknál a teljesítmény szempontjából két szűk keresztmetszet is adódhat. Az egyik az adatátviteli sebesség: habár a beépített HDD-k legalább 60-70 MB/s-os tempóra (RAID esetén pedig ennél is többre) lennének képesek, kevés az olyan hardver, amellyel ezt a tempót valóban ki is tudjuk használni. A 100 Mbites LAN csatlakozóval szerelt típusok lassan teljesen eltűnnek, ám a gigabites csatlakozóval szerelt NAS-ok átlagos sebessége sem túl nagy, jellemzően 30-50 Mbájt között alakul. És ehhez még az is kell természetesen, hogy a hálózati infrastruktúra gigabites routert (switchet) és adaptereket tartalmazzon, ami otthoni környezetben egyelőre csak ritkán teljesül. Egy 2-8 Tbájtos NAS megtöltése tehát eltart egy jó ideig (4 Tbájt 40 MB/s-os sebességgel több mint 1 nap alatt tölthető meg)! Otthoni környezetben viszont kevéssel is beérhetjük, ha a NAS már fel van töltve, akkor egyszerre két HD stream (mkv fájl) kiszolgálásához, plusz képnézegetéshez és zenehallgatáshoz már az is elég, ha 8-10 MB/s-os olvasási sebességünk van. Csak a teljesség kedvéért: egyes NAS-ok WLAN adaptert is tartalmaznak, ám a vezeték nélküli összeköttetés többnyire N-es WiFi esetén is lassabb, mint a 100 Mbites LAN.

Irodai környezetben inkább a számítási kapacitás lehet szűkös. Minden NAS tartalmaz egy számítógépet is, amelynek teljesítménye természetesen a célterület igényeihez mérten eltérő: a néhányszáz MHz-es CPU-t és dedikált alkalmazást futtató gépektől egészen a többmagos CPU-t használó, Linux alapú rendszerekig terjedhet. Minél több user kiszolgálására van szükség és minél több beépített szolgáltatást használunk, logikus módon annál erősebb hardverre lesz szükségünk. Ezzel együtt is vegyük figyelembe, hogy a NAS-ok többszáz felhasználó kiszolgálásra nem alkalmasak, ha csak fájlszerverként működnek, akkor is legfeljebb közepes méretű irodába ajánlhatók.

»1 - Page 0
Címkék
Ez is érdekelhet
2018. június 7., 10:00
2018. április 9., 21:00