Starter
Home Basic Home Premium Professional Ultimate
A cikk a Windows 7 végleges változata (Windows 7 RTM) alapján készült.
A Microsoft végre egy kalibrációs varázslót is a Windowsba épített, amely segít a helyes fényerő, kontraszt, gamma és RGB értékek megtalálásában. Természetesen, ahogyan korábbi monitorkalibrációval foglalkozó cikkünkben is írtuk, egy ilyesfajta beállítás soha nem lehet annyira pontos, mint egy hardveres kalibráció, ám még mindig jobb, mint a semmi.
A kalibrációs segédletet a következő útvonalon találjuk meg: Control Panel -> Appearance and Personalization -> Display, majd bal oldalon a Color Calibration opciót kell kiválasztanunk. (Magyar nyelvű Windows 7-ben pedig: Vezérlőpult -> Megjelenés és személyes beállítások -> Képernyő, majd bal oldalon Szín kalibrálása.) Indítsuk el a varázslót! A bejelentkező ablak lehetőséget ad arra, hogy áthúzzuk a kalibrációs felületet arra a monitorra, amelyiket be szeretnénk állítani. Ajánlott a varázslót teljes képernyős módban használni, mert így a háttér színe, valamint az esetleges (színes) programablakok nem fognak zavarni. Nyomjunk a Next (Tovább) gombra. Ha valamilyen színprofilt használtunk eddig, akkor azt a Windows most kikapcsolja, ezért lehet, hogy megváltozik a kijelző színe valamelyest. Mielőtt továbbmennénk, a monitor beállításait is állítsuk vissza a gyári értékekre.
Elsőként a gamma beállítása következik. Három tesztképet látunk, ebből a középső mutatja a helyes gammát - persze felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha eleve nem jó a gamma a monitoron, akkor miért látnánk helyesen a tesztképeket, de mivel ezek a képek „manipuláltak”, tehát nem igazi tesztábrák, a középső biztosan jól, a két szélső pedig rosszul jelenik meg. A lényeg az, hogy a négyzetben lévő körökben a belső rész felé haladva folyamatos és egyenletes legyen a színátmenet, vagyis a körök középső része ne legyen se világosabb, se sötétebb a környezeténél.
A második lépés a fényerő beállítása; itt most nyugodtan átléphetjük a tesztábrákat, mert a magyarázó szöveg nem teljesen korrekt. Kiindulásnak minimális fényerőt és maximális kontrasztot állítsunk be, majd növeljük addig a fényerőt, amíg a férfi inge láthatóan el nem különül a fekete háttér színétől. (A háttér egyébként egy X-et is tartalmaz, ezt szintén látnunk kell.)
Menjünk tovább a kontraszt beállításához, a tesztábrákat ismét átléphetjük: csökkentsük addig a kontrasztot, amíg a fehér ingen valamennyi gyűrődés meg nem jelenik.
Az utolsó lépés egyben a legnehezebb is, itt már az egyes színkomponensek erősségén kell állítanunk. Ezzel a lépéssel vigyázni kell, mert ha valamelyik komponenst túl erősre vagy túl gyengére állítjuk, akkor értelemszerűen elrontjuk vele a színeket, és akár a kiindulási állapotnál rosszabb eredmény is lehet a dolog vége. A cél itt természetesen az lenne, hogy a szürkeárnyalatos skálát semleges szürkévé alakítsuk a három alsó csúszka segítségével. Nem könnyű, azt elismerjük. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy az agyunk megszokja azt a képet, amit sokáig látunk. Ezért ha például a monitorunk képe túlságosan is lilás (ami túl sok kéket és túl sok zöldet is jelent egyben), akkor a helyes beállítások először zöldesnek tűnnek majd. Ezért a legjobb az, ha állítunk egy kicsit a színeken, majd felállunk pár percre a monitor elől. A tapasztalatunk alapján ezzel a felállásos módszerrel három négy állítgatás alatt elég jó semleges szürkét lehet beállítani.
Készen is vagyunk, az utolsó képernyőn a két középső gomb segítségével a kalibrálás előtti (bal oldali gomb) és utáni (jobb oldali gomb) állapotot hasonlíthatjuk össze. Ha elégedettek vagyunk az eredménnyel, akkor a Finish (Befejezés) gombbal véglegesíthetjük, és alapértelmezetté tehetjük az új színprofilt, a Cancel (Mégse) gombbal pedig elvethetjük a módosításokat (és esetleg megpróbálkozhatunk újra).
A színkalibráló az utolsó képen egyébként felajánlja a ClearType finomhangolását is, de erre nem lesz szükségünk, úgyhogy vegyük ki a felirat előtti pipát, mielőtt a Finish gombra klikkelnénk.
