Már elérhető cikkünk 2011-es, aktualizált változata, érdemes inkább azt elolvasni: Milyen tévét vegyek 2011: LCD-tévé, LED-tévé és plazmatévé vásárlási tanácsok
A tévékínálat sokat változott az elmúlt években, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a gyártók 2010-ben leginkább a háromdimenziós megjelenítésre képes tévéket próbálták a felhasználókra „nyomni”. Bejöttek az okostévék, egyre több a LED-es készülék és előtérbe kerültek a „zöld” szempontok is. Ezzel együtt megváltoztak a felhasználói szokások is, ma már nemcsak az a lényeg, hogy az új tévé nagyobb legyen, mint a régi.
Az új igényekre a tévégyártók is reagáltak természetesen, a mai középkategóriás készülékek pedig legalább olyan jók, mint a tavalyi felsőkategóriás modellek. A fejlődés nagyon jól megfigyelhető az alapszolgáltatások esetében; egyre több olyan funkció jelenik meg a középkategóriában (sőt, néha a belépő szinten), ami korábban a felső- és a csúcskategória kiváltsága volt.
A vásárlói magatartás fejlődését pedig az jellemzi nagyon jól, hogy egyre többen vannak, akik tévévásárlás előtt megpróbálnak tájékozódni, nem érik be a legolcsóbb típussal, vagy azzal, amelyik az adott áruházban a legfeltűnőbb helyen van. Persze tudjuk, hogy a tájékozódás nem mindig könnyű, s főleg nem az akkor, ha valaki csak a gyártók honlapjait vagy az áruházi címkéket használja az összehasonlításhoz. Cikkünkben megmutatjuk a trendeket, rendet teszünk a fogalmak között, és nem utolsó sorban összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyeket 2010 végén, LCD- vagy plazmatévé vásárlásakor, mindenképpen érdemes szem előtt tartani.
Milyen tévét vegyek?
Ezt a kérdés teszi fel szinte mindenki, aki tévévásárlás előtt van – érthető módon. Kis túlzással már egyetlen gyártó termékpalettáján könnyű elveszni, a teljes piacon pedig biztos, hogy többszáz típust találunk. A feladat adott: a kínálatot alaposan le kell csökkentenünk, gyártónként maximum 1-2 típusra. A dolgunkat nehezíti az is, hogy a boltokban nemcsak az idei termékek, hanem esetenként a tavalyról beragadt készletek is megtalálhatók – ezek kiszűrésére viszont a gyártók honlapja remekül használható, itt mindig megtaláljuk, hogy melyek a legújabb típusok.
LCD vagy plazma?
A milyen tévét vegyek kérdés első körben általában nem konkrét típusra szokott vonatkozni, hanem technológiára. Vagyis: LCD vagy plazma? A két technológia működésével részletesen természetesen most nem foglalkozunk, az előnyöket és a hátrányokat viszont mindenképpen érdemes gyorsan áttekinteni.
A plazmatévék kiváló képminőséget nyújtanak, mély feketével, nagy kontrasztaránnyal és természetes színekkel. A rövid, legfeljebb ezredmilliszekundumokban mérhető válaszidőnek köszönhetően a plazmák kiválóak gyors mozgások megjelenítésekor is (sportműsorok, akciófilmek), és további előnyük, hogy kiváló betekintési szög miatt a kép oldalról nézve is kontrasztos és színhelyes. Az optimális működési környezet viszont a plazmatévék számára a nem túl világos környezet (világosban a plazmatévék színeit fakóbban látjuk). A plazmatévék fontosabb hátrányaként azt említhetjük meg, hogy plazmatévék képe kevésbé nyugodt, mint egy LCD-tévé képe, a 400-600 Hz-es panelfrissítési frekvencia ellenére sokan (nagyon) enyhén vibrálónak látják képet. Bár a plazmatévék beégésétől normál használat mellett már nem kell tartanunk, az ehhez nagyon hasonló ghosting könnyen előfordulhat. A plazmák átlagos fogyasztása emellett 20-50%-kal magasabb is, mint egy hasonló méretű LCD fogyasztása – ezt optimális beállítások esetén kell érteni.
Az LCD-tévék előnye a tökéletesen vibrálásmentes kép, a vékony és könnyű kialakítás. Az LCD-tévék képe a nagy maximális fényerő miatt nappal is jól látható, és szerencsére a gyártók egyre jobb és jobb feketét tudnak kihozni a panelekből, így az LCD-k kontrasztaránya szépen javul. Az LCD-k között ugyanakkor nagyobb a minőségbeli szórás, mert nagyon sok a gyártó és számtalan paneltípus van forgalomban. Az LCD-k számítógéppel és játékkonzollal szebb képet adnak, ugyanakkor a gyors mozgások a plazmatévékhez képest valamennyire biztosan elmosódnak, és a betekintési szög sem annyira kedvező esetükben.
Aki LCD mellett dönt, annak a következő kérdés az lesz, hogy a LED-tévét válasszon-e vagy sem. Ami biztos, az az, hogy a LED-es LCD-k egyelőre még mindig a felsőkategóriás vagy a csúcskategóriás készülékeknél találhatók meg, így a LED-es tévék egyértelműen drágábbak. A dizájnbeli előnyt nem kell ecsetelni, ugyanakkor a képminőség önmagában attól, hogy egy tévé LED-es, még nem lesz jobb. Az oldalsó (edge-lit) LED-es tévék legfeljebb a színtartományukban jobbak – ami azonban komoly előnnyel nem jár. Amint azt korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, a LED-es tévéknek igazából akkor van létjogosultsága, ha a tévé local dimminges, hiszen így a fekete és a kontraszt javul a hagyományos LCD-tévékhez képest.
Ajánlott cikkek:
LCD vs. plazma
LCD vs. plazma – a 3D szemszögéből
LCD: LED vs. CCFL
Hogyan működik a local dimming?
A technológiai különbségek mellett fontos továbbá az is, hogy a plazmákat nagyobb méretben gazdaságosabb gyártani, az LCD-k viszont éppen, hogy drágulnak, ha nő a képátló. A plazmák között ennek megfelelően a 40-46 colos képátló a legnépszerűbb, mint az LCD-k között a 32-42 colos méretű készülékek fogynak a legjobban.
A teljesség igénye nélkül összeszedtük a leggyakoribb felhasználási területeket, hogy megnézzük, mikor jobb az LCD és mikor a plazma:
- A tévét a nappaliba veszem; gyakran használom majd világosban is – az LCD a jobb választás
- A tévét a nappaliba veszem, és inkább este használom (vagy bármilyen más, sötét környezetben) – a plazma a jobb választás
- A tévén csak tévét nézek majd, HD csatornám nincsen – a plazma a jobb választás
- A tévén elsősorban nagyfelbontású tartalmat nézek majd (HDTV, Blu-ray, HTPC) – a LCD és a plazma egyaránt jó választás
- A tévét elsősorban játékkonzol mellé szeretném venni – az LCD a jobb választás
- Legfeljebb 32 colos tévére van szükségem, mert kicsi szobába lesz – az LCD a jobb választás
- Mindegy, csak nagy legyen: a plazma az olcsóbb választás, de ma már LCD-ből is gyártanak hatalmas képátlójúakat
