- 2011. április 5., 12:00
Megmutatjuk, mire kell figyelnie annak, aki kalibrátor nélkül szeretné a tévéjéből kihozni a maximumot.
Hirdetés


some text

Bármelyik tévét is vásároljuk meg, biztosan állíthatjuk, hogy a beállítások finomhangolásával a gyárinál jobb képminőséget lehet elérni. Hogy mennyire, az már sok mindentől függ: éppúgy számít az alkalmazott panel és annak általános minősége, mint az, hogy az adott típus esetében milyen paramétereket lehet megváltoztatni. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, az optimális beállításokat emellett az a környezet is befolyásolja, amelyben a tévét nézzük. A környezeti jellemzők közül alapvetően két dolog számít: a környezeti fény mennyisége és színhőmérséklete.

Mielőtt azonban az optimális beállításokra rátérnénk, először is nézzük meg, hogy mit is értünk optimális beállítások alatt! A tesztek során mindig azt a beállítást keressük, amelynél
• a fekete a legsötétebb
• a fehér a környezeti fényviszonyoknak megfelelő (azaz fényes, de még éppen nem vakító)
• az árnyalatok megjelenítése precíz
• a fehér valóban fehér
• a színek teltek, de nem harsányak
• a képélesítés megfelelő.

A felsorolásból a kontrasztarány kimaradt, mert ezt a fekete és a fehér beállításai együttesen határozzák meg. A tévéknél egyébként a kontrasztarány paraméter valójában a maximális fényerőt állítja be, de nem abszolút értékben, hanem a fényerőhöz képest viszonyítva. Néhány tévénél a háttérfény erőssége külön is állítható, ami precízebb finomhangolást tesz lehetővé.

Teljesen egyértelmű, hogy minden tévét be lehet állítani úgy, hogy a fenti paraméterek közül egyik vagy másik (szinte) tökéletesen legyen, az igazi kihívást az jelenti, hogy egy olyan beállítást találjunk, ahol az első három valamint a második három paraméter, külön csoportokat alkotva, kiegyensúlyozott legyen. Nyilván semmit nem érünk a nagy kontraszttal, ha ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy közben a tévé a világos területeken nem tudja megjeleníteni a különböző árnyalatokat, és így tovább. A tévét a nyilvánvaló okok mellett azért is érdemes beállítani, mert így a tévézés kevésbé fárasztja a szemünket.

Általánosságban igaz, hogy annál pontosabban lehet egy tévét beállítani, minél több paramétere változtatható – vásárlás előtt érdemes tájékozódni, mert sok gyártó e szempontból különbséget tesz a belépő szintű illetve csúcskategóriás termékek között. Az is igaz persze, hogy igazán pontosan csak mérőműszerrel lehet bármilyen megjelenítőt beállítani, tehát aki a legprecízebb eredményre vágyik, annak ajánlott mindenképpen szakemberhez fordulnia.

Alapbeállítások – változott a gyártók szemlélete

Szerencsére a tévégyártók hozzáállása pozitív irányban változott az elmúlt egy-két évben, és ma már nem jellemző, hogy az alapbeállítások a földtől teljesen elrugaszkodottak lennének. Korábban a gyártók azért használtak túl fényes, túl harsány és túlélesített beállításokat, mert az üzletekben és kirakatokban egy ily módon beállított tévé sokkal jobban mutat, mint otthoni környezetre optimalizált beállításokkal. A gordiuszi csomót a legtöbb cég úgy vágta át, hogy a tévé az első indításkor megkérdezi, hogy üzletben vagy lakásban használjuk-e, és az alapbeállításokat ennek megfelelően állítja be az elektronika. Ettől függetlenül továbbra is biztos, hogy az alapbeállításokkal a tévé képe nem lesz optimális, hiszen, amint korábban is mondtuk, az optimális beállítások a környezeti fényviszonyoktól is nagymértékben függenek. Az például teljesen biztos, hogy ugyanazokkal a beállításokkal nem lesz optmális a kép nappali fényviszonyok között és lámpafénynél egyszerre. Ezért az első tanácsunk az, hogy amennyiben megoldható, úgy célszerű a tévét mindig ugyanolyan fényviszonyok között nézni, relatív sötétben ráadásul. Ez utóbbi főleg plazmatévéknél igaz.

Tegyük hozzá rögtön azt is, hogy a tévéadások minősége annyira ingadozik (meg aztán a Híradó vagy a Barátok közt esetében majdnem teljesen mindegy, hogy a színek tökéletesen a helyükön vannak-e), hogy a kalibráció fontossága inkább akkor jön elő, ha filmet nézünk – akár DVD-ről, akár Blu-ray lemezről, akár számítógépről.

Miből induljunk ki?

Minden tévé esetében többféle színprofil közül választhatunk, elvileg ezek mindegyike lehet kiindulási alap. A gyártók természetesen máshogy képzelik el az optimális paramétereket, de azért van néhány dolog, ami általános érvényű, ezeket érdemes figyelembe venni. A dinamikus, élénk, sport és automatikus profilokat például nem ajánlott használni, ezek szinte mindig túl fényesek, túl harsány színeket állítanak elő, és a kép emellett túlélesített is. A mozi, PC, fénykép és normál színprofilokkal viszont többnyire nincs ilyen probléma, ezek már jó kiindulási alapot jelenthetnek – azt a profilt válasszuk, amelyik a listában minél inkább a bal oldalon helyezkedik el. Ha van, akkor érdemes a THX vagy az egyéni profilt használni: a THX profil elvileg a legpontosabb értékeket adja, de kiválasztásakor nem minden képjellemző állítható, míg az egyéni profilt a gyártók mindig a THX vagy mozi színprofilnak megfelelően állítják be alapértelmezés szerint. (Néhány tévénél lehetséges, hogy engedélyezni kell a haladó beállításokat ahhoz, hogy az egyéni színprofilok választhatók legyenek.)

Ha megvan a kiindulási színprofil, a beállítások megkezdése néhány fontos egyéb paramétert is ellenőrizni kell: a Fekete szint/HDMI fekete szint/fekete korrekció néven megtalálható opcióval (ha van) a tévé színkezelését a forráshoz kell igazítanunk. A normál vagy magas beállítás az RGB-t jelenti, míg a low, dark az YCC-t (de az elnevezés készülékenként változhat!) Ha a tévét PC-vel kötjük össze, akkor a színkezelést normál/magas beállításra kell állítani, egyébként pedig a forráshoz, vagyis a DVD-lejátszó vagy a Blu-ray lejátszó beállításához kell igazítani. Ha a forrás RGB, de a tévén YCC-t állítunk be, akkor a sötét részletek teljesen eltűnnek!

Néhány tévé képes arra, hogy a fényerősséget és/vagy más paramétert a környezeti fényerősséghez igazítson. A beállítások idejére ezt az opciót mindenképpen érdemes deaktiválni. Érdemes emellett az összes képjavítót kikapcsolni – ezeket rövid leírással ebben a cikkben már összeszedtük.

Mivel kalibráljunk?

A jó beállításhoz tesztábrákra van szükség. Egy jól használható alap gyűjtemény minden olyan DVD lemezen megtalálható, amelyik megkapta a THX minősítést – ezek listája megtalálható itt. Ennek a gyűjteménynek megvan az az előnye, hogy ingyenes. Természetesen lehet vásárolni olyan lemezeket is, amelyeket direkt a tévék beállításához készítettek, ilyen például a Digital Video Essentials, a Sound & Vision Home-Theater Tune-Up vagy az AVIA Guide to Home Theater. A profi lemezek részletesebb beállítási lehetőségeket nyújtanak, a kalibráció folyamata viszont alapvetően minden esetben megegyezik. Alternatívaként, aki a számítógépet rá tudja kötni a tévére, az használhatja ezeket a tesztábrákat vagy a Windows 7 kalibrációs felületét is.

Ezek is érdekelhetnek