- 2011. december 2., 12:00
Válság ide, válság oda, idén is sok tévé kerül majd a karácsonyfa alá. Segítünk a legjobb tévé kiválasztásában!

Kezdjük rögtön egy általános megállapítással: az elmúlt években több, mint 50 tévétesztet készítettünk, amelyek eredményéből világosan látszik, hogy a megjelenítők képminősége – technológiától függetlenül – eljutott egy olyan szintre, amikor elmondhatjuk, hogy (legalábbis a neves gyártók által jegyzett) tévék képminősége között túlságosan nagy eltérés nincsen. Persze nem állítjuk, hogy egyik vagy másik tévé ne lenne jobb mondjuk a finom képrészletek visszaadásában, ám az eltérések nem túl jelentősek. Mindebből akár az is következhetne, hogy a megjelenítők kiválasztása leegyszerűsödött – mondanunk sem kell, hogy ez nem így van, hiszen akkor nem lett volna szükség e cikk elkészítésére sem.

Aki ma tévévásárlásra adja a fejét, annak attól nem nagyon kell tartania, hogy a választott modell képminősége rossz lesz, a piac ugyanakkor jelentősen átrendeződött (a felsőkategóriából teljesen, a középkategóriából majdnem teljesen eltűntek a nem LED-es tévék például), és egyes funkciók esetén jelentős eltérések mutatkozhatnak a technológiából illetve az extra szolgáltatásokból adódóan is.

Cikkünkben konkrét készüléket ezúttal sem ajánlunk, helyette azonban megmutatjuk a trendeket, rendet teszünk a legfontosabb fogalmak és a technológiák között, és nem utolsó sorban összefoglaljuk mindazokat a szempontokat, amelyeket 2011 végén tévévásárláskor mindenképpen érdemes szem előtt tartani.

A tévévásárlást alighanem mindenki a következő felkiáltással kezdi: milyen tévét vegyek?. Erre nincs jó válasz, hiszen rengeteg szempontot kell a mérlegeléskor figyelembe venni. A piacon jelenlegi több, mint száz féle típust találni, amibe természetesen egy adott terméksorozat különböző méretű egyedei nem számítanak bele.

1. kérdés: LCD vagy plazma?

Kezdjük a legtriviálisabb kérdéssel: LCD-tévét vagy plazmatévét válasszunk? A két technológia működési elvével ezúttal sem foglalkozunk részletesen, azonban, mindkét megoldásnak vannak olyan előnyei és hátrányai, amelyek az adott típust bizonyos felhasználási feltételek mellett a másik elé helyezik.

A plazmatévék például nagyobb képátló mellett gazdaságosabban gyárthatók, nem véletlen, hogy Full HD felbontású készülékeket a Panasonic termékpalettáján csak 42 coltól felfelé, az LG és a Samsung termékpalettáján pedig csak 50 coltól felfelé találunk. Az LCD-k esetében korábban ennek éppen ellenkezőjét lehetett megfigyelni, ma viszont colra levetítve nem igazán számít a méret. Ezzel együtt is tény, hogy aki 42 col alatt keres tévét, annak LCD-ben érdemes gondolkodnia, 42 colos méretben és felette plazmatévé és LCD-tévé egyaránt szóba jöhet. (42 colos méret alatt is találunk plazmát, de azok, mint minden nem Full HD felbontású megjelenítő, ma már kerülendők.)

További fontos különbség, hogy a plazmatévék képe igazán csak sötétben (de legalábbis semmiképpen sem világos helyiségben) élvezhető, míg egy LCD-nek mindegy, hogy nappal vagy este nézzük. A legújabb fejlesztéseknek hála ma már nem törvényszerű, hogy egy LCD még fekete kép megjelenése esetén is „világít” a sötét szobában. A plazmatévék feketéje (és így kontrasztaránya) még mindig jobb persze, de ez csak sötétben előny, és a különbség nem túl jelentős; aki tehát sokat tévézik nappal, az LCD-t válasszon, aki inkább este néz tévét, az plazmatévé és LCD-tévé vásárlásán is gondolkodhat.

A plazmatévék rövid, ezred milliszekundumban mérhető válaszideje előnybe hozza a technológiát minden olyan esetben, amikor gyors mozgások megjelenítésére van szükség. Ugyan az LCD-tévék esetében a gyártók rendkívül sok trükköt alkalmaznak annak érdekében, hogy az utánhúzást mérsékeljék, teljesen még mindig nem sikerült megszüntetni azt, ami bizonyos esetekben a kép elmosódását okozhatja. De mit jelent ez a gyakorlatban? Attól senkinek sem kell tartania, hogy kedvenc sorozata, a híradó vagy az esti film elmosódottan jelenik majd meg az LCD-tévén, azonban a sportközvetítéseknél előfordulhat, hogy a mozgó nagy, egybefüggő területekről, például a egy focipályán a gyepről, a finom részletek eltűnnek. Ebből egyértelműen következik, hogy sportközvetítésekhez plazmatévét ajánljunk, sorozatokhoz és filmekhez viszont egy LCD-tévé és egy plazmatévé is jó választás lehet..

A fogyasztás egy érdekes kérdés, mivel mind a plazmatévék mind az LCD-tévék sokat léptek előre e téren. Az elmúlt három-négy év alatt a plazmatévék fogyasztása kevesebb, mint felére esett vissza, ám százalékban az LCD-k esetében is nagy volt az előrelépés, köszönhetően a LED-ek elterjedésének. Egy 42 colos plazmatévé átlagos fogyasztása 150-200 watt körüli, egy hagyományos háttérvilágítással szerelt LCD-tévé ugyanekkora méretben 100-120 wattot fogyaszt, míg egy LED-es háttérvilágítású LCD-tévé beéri akár 60-80 wattal is – ezek az értékek természetesen optimális beállítások esetén értendők, nem a gyári állapotot tükrözik. A különbség a havi villanyszámlában akár néhány ezer forint is lehet, attól függően persze, hogy mennyit megy naponta átlagosan a tévé.

Van néhány kevésbé fontos szempont is, ezeket csak a teljesség kedvéért említjük meg, de a választásnál ezeket nem igazán érdemes figyelembe venni. Az LCD-tévék betekintési szöge mindig gyengébb volt, mint a plazmatévéké – azaz oldalról nézve a színek egy LCD-tévé esetében fakulnak, és a kontraszt is nagyban lecsökkenhet. A helyzeten a LED-es tévék, főleg a nagyon vékony LED-es tévék megjelenése még rontott is valamennyit. A gyakorlatban viszont, ha normál nézési távolságból nézzük a tévét, akkor még egy négytagú család esetében sem jelentkeznek ezek a tünetek. Gyakorlati szempontból hasonlóan kevés jelentőséggel bír, hogy a plazmatévék képe kevésbé „nyugodt”, ezért monitorként nem igazán tudjuk őket használni. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy a plazmatévéket ne lehetne PC-re kötni, sőt, a filmek és a játékok is szépen mutatnak egy plazmán, ha viszont internetezni, szöveget olvasni akarunk a tévén, akkor az LCD biztosan jobb választás. A plazmatévék beégésétől normál használat mellett már nem kell tartanunk, ám átmeneti képmegtartás (ghosting) továbbra is előfordulhat; ez gyorsan eltűnik, mégis, ha valaki több órányit játszik, annak érdemes lehet inkább LCD-t választani.

Akit a téma bővebben érdekel, annak az alábbi cikket ajánljuk:
LCD vs. plazma

LCD vs. LED

Aki LCD mellett dönt, annak a következő kérdés az lesz, hogy LED-tévét válasszon-e vagy sem; erre 2011-ben relatív egyszerű válaszolni, lévén, hogy nincs túl sok opció. A tévégyártók annyira átálltak ugyanis a LED-es háttérvilágításra a gazdaságosabb gyártás és a dizájnbeli lehetőségek miatt, hogy idén – kis túlzással – már csak mutatóban van néhány CCFL háttérvilágítással szerelt tévé. Ráadásul ezek is legfeljebb középkategóriásak. (Ha emlékszünk, tavaly ilyenkor ennek éppen ellenkezőjét írtuk, akkor ugyanis még az volt a helyzet, hogy a LED-es tévék voltak a ritkábbak, és szinte mindegyik típus felső- vagy középkategóriás volt.) Azt azonban fontos tudni, hogy a LED-ek alkalmazása a képminőséget illetően nem jelent semmi előnyt, sőt, az egyre vékonyabb és vékonyabb kialakításnak hála a fényerő eloszlás egyenletessége – főleg az oldalsó LED-es tévéknél – egyenesen rosszabb is valamivel, mint a fénycsöves tévék esetében volt.

Akit a téma bővebben érdekel, annak az alábbi cikket ajánljuk:
LCD: LED vs. CCFL

A teljesség igénye nélkül összeszedtünk néhány tipikus helyzetet, és megnéztük, hogy LCD-tévé vagy plazmatévé jelenti-e a jobb választást.

  • A tévét a nappaliba veszem; gyakran használom majd világosban is – az LCD a jobb választás
  • A tévét a nappaliba veszem, és inkább este használom (vagy bármilyen más, sötét környezetben) – a plazma a jobb választás
  • Csak tévét nézek majd, HD csatornám nincsen – a plazma a jobb választás
  • A tévén elsősorban nagyfelbontású tartalmat nézek majd (HDTV, Blu-ray, HTPC) – a LCD és a plazma egyaránt jó választás
  • A sport a mindenem – a plazma a jobb választás
  • A tévét elsősorban játékkonzol mellé szeretném venni – az LCD a jobb választás
  • Legfeljebb 40 colos tévére van szükségem – az LCD a jobb választás
  • Mindegy, csak nagy legyen: a plazma az olcsóbb választás, de ma már LCD-ből is gyártanak hatalmas képátlójúakat
  • Mindegy, csak 3D tévé/okostévé legyen – LCD-tévé és plazmatévé egyaránt lehet jó választás, részletek a következő oldalon