Honor 3C Lite (Honor Holly) okostelefon teszt

Használat közben

Nyilván ha a Huaweinek van már egy saját rendszere, akkor az visszaköszön a vállalathoz köthető valamennyi készüléken, így a Honor 3C-n is, legalább részben. A rokonság egyértelmű: az Android 4.4 mellé ugyanis az Emotion UI-t is megkapjuk – de nem a teljes arzenált, sok apróság az olcsósított készülékből kimaradt. A mobilon futó szoftver így egy érdekes mixe a stock Androidnak és az Emotion UI-nak, utóbbiból sajnos ezúttal tényleg csak nagyon kevés újítás került át. A felület az OS-t ennek megfelelően nem rajzolja át annyira alaposan, és a működését is csak kevés helyen módosítja. A felület legérdekesebb módosításának ezúttal is a gyári alkalmazásválasztó mellőzését mondhatjuk: az alkalmazásokat nem külön menüből indíthatjuk, hanem a kezdőképernyőkről, mivel minden app kikerül ide.

Kezdőképernyőből összesen kilencet hozhatunk létre, az alkalmazások rendszerezésében pedig segít, hogy mappákat is létrehozhatunk. Sőt, mappa már alapból van a telefonon, a Google-féle szoftverek és a telefon alkalmazások is gyűjtőbe kerültek. A képernyők közötti váltás lapozós (de ez változtatható). Egy képernyőre 5×4, tehát összesen 20 ikon fér ki, plusz ott van még a fix indítósáv, amelyben akár öt szoftvert is el tudunk helyezni. Widgetből is akad szép számmal, viszont többnyire nem saját fejlesztésűek a felületek.

A Huawei az összes ikont átrajzolta; szerintünk nem lettek rosszak az új miniatűrök, de azért az is látszik, hogy a mérnökök nem tudták eldönteni, hogy a dizájnos vagy a Google irányelvei szerinti letisztult, flat vonalat kövessék-e. A menü érdekes lehetőségeket is tartalmaz; a mobil képét vezeték nélkül átküldhetjük a kompatibilis megjelenítőkre, és többféle módon személyre szabhatjuk a mobil működését. Ezek az opciók azonban nem annyira kifinomultak, mint akárcsak a Honor 6-nál (többféle lezáró képernyő például nem állítható be). Az értesítési sáv az Android stock megoldásához hasonlóan működik: egy ujjal lehúzva az értesítésekhez jutunk, kettővel pedig a kapcsolópanelekhez. A lezáró képernyő szintén a stock megoldás, így különösebb extra funkciókat nem ad, de a telefon kezdőképernyője helyett rögtön a fényképezőgépbe, a tárcsázóba vagy az üzenetkezelőbe is beléphetünk vele.

A normál kezelőfelület helyett használhatunk egyszerű kezdőképernyőt is, amely widgetek és ikonok helyett nagyméretű felületekkel, nagy(obb) feliratokkal és alap funkcióválasztékkal operál.

A klaviatúra a szokásosnál nagyobb gombokkal operál, így az elgépelésnek csak minimális veszélye van. Viszont ennek az az ára, hogy külön számsort nem kapunk, és az ékezetes karakterek is az akcentusjelölő nélküli megfelelőn keresztül érhetőek csak el – ráadásul előbbi csak angol kiosztás, utóbbi csak magyar kiosztás mellett működik.

A kezeléssel kapcsolatban azt kell még mindenképpen megemlítenünk, hogy a Huawei ennél a mobilnál nem számít az Android szoftveres billentyűire, a fizikai gombokat, vagy legalábbis a helyüket viszont sötétben szokni kell, mert háttérvilágítással nem rendelkeznek.

Alapfunkciók

A Honor 3C Lite a telefonálás illetve üzenetkezelés szempontjából az Androidtól megszokott, vagyis „gyári” képet mutatja. A tárcsázó, a névjegyek és a hívásnapló ugyanabba az alkalmazásba kerültek, így könnyen és gyorsan válthatunk közöttük. Természetesen a névjegyzékben szereplő kontaktokhoz hozzácsatolhatunk Twitter illvete Facebook profilokat is, ha ezeket az alkalmazásokat már telepítettük. A tárcsázó és a napló a kettős SIM megoldás miatt kiegészült azért némi extra lehetőséggel, hívásnál például kiválasztható, hogy melyik előfizetéssel szeretnénk indítani a hívást, a bejövő eseményeknél pedig látszik az is, hogy melyik szám volt a fogadó fél.

Az üzenetek párbeszédes formában jelennek meg, így könnyű őket áttekinteni, és nem utolsó sorban a keresés is gyorsabb; elég, ha tudjuk, hogy a keresett üzenetet kinek küldtük/kitől kaptuk. A leveleink kezeléséhez ezúttal sem csak a Gmailt kapjuk, de valljuk be, a gyári Email alkalmazás gyenge: butácska és lassú is, nem érdemes használni. (A Gmail egy ideje nemcsak a Google fiókhoz ad hozzáférést, hanem POP3, IMAP illetve Exchange kiszolgálóhoz is csatlakozhatunk vele.)

A teendők nyilvántartásához a Naptár alkalmazást használhatjuk, ez szintén gyári és szintén most újul meg éppen. A bejegyzéseket többféle bontásban is megnézhetjük; rendelkezésre áll napi, heti, havi illetve napló nézet is – bár a legújabb verzióban a heti nézet valójában csak öt napot mutat.

Alapprogramok

A telefonhoz köthető funkciók egy része, amelyeket a Huawei eszközöknek hív, és a Google alkalmazások a főképernyőre, külön mappába kerültek. Ha ezekre éppen nincsen szükség, akkor tegyük őket odébb, de semmiképpen se töröljünk, mert a sajátos ikonkezelés miatt ilyenkor az alkalmazást a telefonról is eltávolítjuk, nem csak a kezdőképernyőről.

Az Eszközök csomagba került az FM rádió, a Számológép, a Hangrögzítő, a Naptár, a Biztonsági mentés (ez SD-kártyára ment), a Fájlkezelő, a Zseblámpa, a Letöltések, az Időjárás és a SIM eszközkészlet, de tulajdonképpen ebbe a csoportba sorolhatjuk még a főképernyőre külön jogon kikerült Zene, Galéria, Óra, Kamera, E-mail és Videók appokat is, valamint a gyorsindítóban helyet foglaló Böngészőt.

Google fronton a Chrome, a Gmail, a Google+, a Térkép, a Play Zene, Play Filmek, Play Könyvek, Play Újságos, Play Játékok, Drive, YouTube, Fotók, Hangouts, Play Áruház, Hangalapú keresés alkotják a választékot, az „extra” appok között pedig a Facebookot, a Twittert és a dokumentumok kezelésére (szerkesztés is) szakosodott WPS Office-t találjuk meg.

Ami a böngészőket illeti, az AOSP-n alapuló „gyári” változat és a Chrome is megfelelő sebességgel fut, főleg a lassú 3G adapterhez képest, közöttük leginkább az extrák terén van eltérés. Sorokat szabadon újratördelni csak az AOSP tud például, a Chrome viszont tudja szinkronizálni tevékenységét az asztali gépeken futó változattal, így akár még a megnyitott füleket is áthozhatjuk egyik készülékünkről a másikra.