LG HS102

Pár évvel ezelőtt jelentek meg először a piacon a LED-es projektorok, amelyek akkor még csak egyetlen előnnyel bírtak a hagyományos változatokhoz képest: lámpájuk élettartama sokkal hosszabb volt. Hiába voltak azonban kicsik és könnyűen, fényerejük annyira gyenge volt, hogy prezentációt tartani nem lehetett velük. A legnagyobb, nem teljesen elsötétített szobában is élvezhető képméretük sem sokkal haladta meg egy 21”-es monitorét. A technológia azonban beérni látszik, az LG HS102 már valóban jól használható projektorként, ráadásul a cég mérnökei egy olyan extra képességgel is felruházták, amitől valóban különleges terméket kapunk.

A HS102 „lelke” a Lumius Devices által gyártot PhlatLight LED-ekből álló fényforrás. LED-eket használni a projektorban jó ötlet, hiszen számtalan előnnyel rendelkezik a megszokott izzókhoz képest: kevesebbet fogyaszt, sokkal hosszabb az üzemideje, kikapcsolása után nem kell hosszan hűteni, és végezetül fénye is „fehérebb”, így nagyobb színtér lefedésére alkalmas (ezt használják ki a LED-es monitorok is). A PhlatLight fényforrás három nagyteljesítményű LED-ből áll (R-G-B alapszínek szerint), amelyek fényét egy 800x600 pixeles felbontású DLP chip vetíti a vászonra. A gyári adatok szerint a rendszer 160 ANSI lumen fényerőre és 2000:1-hez kontrasztarányra képes. Ugyan ezek az adatok messze elmaradnak egy mai házimozi-vetítőtől (2000 lumen, 15000:1-hez kontraszt), tesztünk során azonban kiderült, hogy esti vetítések alatt 1,5-2 méteres képátlóig nyugodtan használhatjuk ezt a modellt.

A projektor egy hosszúkás dobozban érkezett hozzánk, amelyben a készülék mellett egy szürkés hordtáska is lapult, benne az összes szükséges kiegészítő, kábel, távvezérlő, stb. A kis táska rekeszeibe egyébként tökéletesen el lehet pakolni minden alaktrészt, így összesen körülbelül 2-2,5 kg súlyú csomagot kell csak magunkkal vinnünk, ha tárgyalásra igyekszünk (plusz esetleg notebook, miegymás...). A HS102 750 gramm súlyú, és majdnem ennyi a külső tápegység is. Maga a készülék fényes fekete burkolatot kapott, szögletes dizájnnal. Objektívje elég védtelen: nincs sem védősapkája, sem valamiféle átlátszó fedele, így fókuszállítás közben könnyű pár ujjlenyomatot elhelyezni rajta. A fókuszállító-gyűrű különben sem sikerült túl jól, elég vékonyka és nehezen kezelhető. Mivel az objektív fix zoomos, a képméretet csak a projektor mozgatásával tudjuk állítani (éles képet már 40 centiről kaphatunk, ekkor a képátló 15”). A csatlakozók a készülék hátoldalára, a kezelőpanel pedig a tetejére került. Ez utóbbi tipikusan „LG-s”, azaz szorosan követi a Chocolate-telefonnál bevezetett érintőbillentyűzetet. Alapállapotban ez is sötét, csak akkor gyulladnak ki a piros gombok, ha hozzáérünk. Erre persze elvileg nem lesz sok szükségünk, mivel minden funkció elérhető és irányítható a mellékelt távvezérlőről is.

A hátsó csatlakozósor nem túl bőkezű: van itt egy USB port, egy közönséges D-Sub, egy A/V bemenet, ami kompozit video és sztereo audio jelek fogadására képes, illetve egy fülhallgató-kimenet. Ide került a külső táp csatlakozója is, illetve a távvezérlőhöz tartozó érzékelő is. Egyetlen bemenetet hiányoltunk csak, de azt nagyon: a HDMI-t. Úgy tűnik, ezt az LG-nek fel kellett áldoznia az USB port miatt, de igazából megérte a csere: az USB csatlakozó ugyanis arra szolgál, hogy a hozzá csatlakoztatott háttértáron található tartalmakat lejátszhassuk a készülékkel! Ezek a tartalmak lehetnek zenék, képek és filmek is, nagyjából azokban a formátumokban, amit egy közönséges médialejátszó is le tud játszani. Mi DivX és XviD tömörítésű AVI fájlokat, digitális fényképeket és MP3-as zenéket próbáltunk megetetni a HS102-vel, és általában nem is volt gondunk velük. Azokat a fájlokat kell csak elfelejteni, amelyeket a többi lejátszó sem képes dekódolni a különlegesebb opciók (QPEL, stb.) bekapcsolása miatt.

Ennek az USB portnak köszönhetően (létezik egyébként videolejátszásra nem képes, USB helyett HDMI bemenettel rendelkező változat is, a HS101) a HS102 tulajdonképpen a világ legkisebb házimozija is lehet: ha akad mellé egy fehér fal, akkor USB kulcsról már vetíthetünk is, ha pedig netán még hangfalrendszert is találunk a közelben, akkor a fülhallgató-kimenetnek köszönhetően a zenelejátszás is használható funkcióvá változik. Projektorként egyébként a HS102 átlagos képességekkel rendelkezik, egyetlen különlegessége a Dynamic Black eljárás, ami minden egyes képkockát analizál, és ennek függvényében úgy vezérli a LED-eket és módosítja a kép jellemzőit, hogy mindig maximális dinamikát és kontrasztarányt kapjunk.

Bár a projektor natív felbontás 4:3-as képarányú, átkapcsolhatjuk 16:9-es üzemmódba is, ekkor 480 soros felbontás ad – ma már nem igazán jó érték, de DVD-khez, kisebb felbontású tömörített filmekhez tökéletesen elegendő, ráadásul a képméret is elég kicsi marad ahhoz, hogy ne legyenek túl zavaróak a pixelek. Ami magát a képet illeti, sötétben jó a minősége, de az alacsony fényerő miatt már a legkisebb külső fény is sokat ront a dinamikán és a kontraszton. Az USB-s lejátszáson kívül került bele képlopó funkció (kimerevíthetjük a látott képet), illetve egy prezentációs stopper is, amely bemutatók elpróbálásánál lehet hasznos.

Értékelés:

Az LG HS102-t az LG-től kaptuk tesztelésre. A projektor ajánlott bruttó végfelhasználói ára 169 990 forint.