HP ZR24w IPS monitor teszt

Képminőség

A műszeres mérések adatai mellett a HP ZR24w-t természetesen szemmel is megvizsgáltuk. Elsőként ezúttal is a fényerő eloszlásának egyenletességét néztük meg, itt a kijelző jól szerepelt, ami nyilván az IPS panel jó betekintési szögeinek is köszönhető, ugyanis nem jelentkezik a panel felső része felé haladva a szokásos fényerőváltozás, és a sarkokban is minimális a fényerő csökkenése. Zavaró bevilágítást sem figyeltünk meg – itt a kiváló diffúzor a „ludas”, amely számára a vastag kávában bőven volt hely.

A betekintési szög tekintetében a monitor szintén jól vizsgázott. Az IPS technológiával érhető el egyébként a legnagyobb érték, és ez a RZ24w esetében is megmutatkozik – habár a fényerő oldalról nézve jelentősen csökken, főleg a sarkokban, ez nem jár együtt a szín torzulásával. A 178 fokos betekintési szögeknek tudható be az is, hogy a monitort szemből nézve a szélek felé sem jelentkezik színbeli torzulás.

A szürkeárnyalatos teszt szerint az elektronika egészen jól végzi a feladatát, de az átmenetek között néhány helyen enyhe sávosodás figyelhető meg, és egyes helyeken a szürke szín vörösbe vagy zöldbe hajlik – azonban ezek a hibák egészen minimálisak, sokkal kevésbé érezhetőek mint egy TN-es monitor esetében. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy egy precízebb (igen, az EIZO-ra gondoltunk) elektronikával ezek eltűntethetőek lennének – persze akkor meg az ár lenne kicsit (vagy sokkal) magasabb. Az árnyalatok pontossága – amint az az előző oldalon, a tesztábránál is látszott – a sötétebb árnyalatoknál a pontatlanabb, és ez azt jelenti, hogy a legsötétebb árnyalatok esetében a részletesség nem tökéletes. Az pedig egyértelmű, hogy a minimális fényerő is elég nagy, így a monitor esetében jó feketéről aligha beszélhetünk. (A TN és VA monitoroknál 0,05-0,1 cd/m² közötti fényerő az általános.

A válaszidő tekintetében szintén egy kis lemaradásban van a monitor a TN-es társakhoz képest, azonban a VA panelekkel tudja tartani a lépést. A menüben egyébként állítható, hogy az overtdrive-ot be akarjuk-e kapcsolni vagy sem. A feliratozás kissé félrevezető, mert bár a kézikönyv ezt nem írja, mi úgy sejtjük, hogy overdrive mindenképpen van, a kérdés csak az, hogy mennyire agresszív. Az optimális beállítás pedig erősen attól függ, hogy mire fogjuk használni a ZR24w-t. Aki „gyors” játékokat futtat, annak mindenképpen a BE mód ajánlott, a kép így érezhetően élesebb – azonban BE beállítással az elektronika kicsit agresszív, túlkompenzál, ami a homogén felületek előtt mozgó gyors objektumoknál viszont egy extra, inverz szellemképet eredményez. Az input lag egészen minimális, mindössze 10-12 ms körüli értéket mértünk – összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a monitor még játékra is alkalmas. Persze a durvább fps-ekben az 1-2 ms-os TN-paneles megjelenítők azért jobbak, de olyan hibákkal nem találkoztunk, mint a korábban nálunk járt cPVA panelt felvonultató Samsung F2380 esetében.

Filmnézésnél nem vettünk észre jelentős különbséget a két üzemmód között. Filmet nézni egyébként jó a monitoron, még a normál felbontású DivX kódolású filmek is szépen jelenek meg rajta, a HD tartalom pedig az alacsony kontraszt dacára is kiváló.

Menürendszer

A HP tanulva a többiektől, úgy állította be a szoftvert, hogy a menü a gombok felett jelenjen meg. Kényelmes megoldás, hiszen így nem kell a fejünket ide-oda rángatni. A kezelhetőség összességében mégsem a legjobb, mert a funkciók nincsenek teljesen összhangban. Az odáig rendben van, hogy a menü gombbal lehet a menüt előhívni, és az OK-val tudunk az egyébként lapos menüben egy szintet beljebb lépni, innen azonban már sehogyan sem tudunk „jól” kikecmeregni, mert a főmenüben mindig az Exit (kilépés) feliratához jutunk. Ez persze leginkább csak a kezdeti beállítások esetén jelent gondot, amikor egymás után minden menüponton végig szeretnénk szaladni, de jobb megoldás lett volna szerintünk, ha a menü gomb ilyenkor oda visz vissza, ahol a főmenüben eredetileg álltunk.

A funkcionalitást tekintve szintén közepesen teljesít a ZR24w, a HP nem tudta eldönteni, hogy a profik grafikusoknak szánt funkciókat vagy az otthoni usereknek szánt extrákat építse be, így végül egyik sem került be a menübe. A képjellemzők beállítására sincs túl részletesen lehetőség (kézi RGB és gyári sRGB mód azért van) és nincsenek színprofilok sem. Szerencsére legalább a képarány állítható – feltéve, hogy digitális bemenetről használjuk a monitort és nem 1920×1200 pixeles felbontás állítottunk be –, és lehetőség van a dinamikus kontrasztarány illetve az overdrive ki-bekapcsolására is. Az elektronika furcsa módon az 1920×1080 pixeles felbontást – digitális bemenetről – nem tudta értelmezni.

Nem lehet ugyanakkor beállítani a háttérfény erősségét és nincs gamma korrekció sem, igaz, ez utóbbira a pontos elektronika miatt nincs is szükség. A háttérfény erősségét viszont jó lenne, ha lehetne állítani, mert így jelentősen kedvezőbb fogyasztást lehetne elérni. Apróság, és viszonylag keveseket érint az, hogy a bemenetek közötti váltás elég lassú, 4-7 másodpercet vesz igénybe.

Adatlap

Összegzés

A ZR24w egy olcsó IPS paneles monitor, amelynek képminőségéből nemcsak a profi felhasználók, hanem a képminőségre igényes, nem hardcore gamerek is profitálhatnak. A ZR24w nem hibátlan, kontrasztban és válaszidőben nem tud versenyezni a TN (és VA) alapú megoldásokkal, menüje pedig nem annyira összetett, mint a profi grafikus kijelzőké. Azonban a képminősége összességében így is messze veri a TN-es társakét – emellett pedig olyan extrákat is kapunk, mint az állítható káva, a pivot mód és a 4 portos USB elosztó.

A HP ZR24w-t a HP-tól kaptuk tesztelésre. A monitor ajánlott végfelhasználói ára 125 000 forint.