Skip to main content

Egész estés rajzfilm a technológiáról

FacebookFacebookFacebookFacebook
A Disney 55 000 processzormaggal négy szerverfarmon, béta szoftverrel renderelte legújabb animációs filmjét.

Hirdetés

A Big Hero 6 egy egész estés animációs film, amely egy fiú és egy robot barátságáról szól. Ezen kívül a közeljövőben elterjedő új technológiákról, a valóság és a virtuális világ kölcsönhatásáról is. Hiro és Baymax, a Marvel-képergények hősei nem mindennapi módon elevenednek meg a mozivásznon, hiszen a Disney egy minden eddiginél összetettebb rendszert – azaz rendszereket – használt a film elkészítéséhez. Korábban csupán az egyes animációs feladatokra írtak programokat, például az Aranyhajban (Tangled) Rapunzel hajának hullámzását szimulálva, vagy a Jégvarázs (Frozen) esetében a hópelyhek mozgására. Most viszont egy nagyot léptek, és létrehozták a Hyperiont, amely egy olyan rendering (képgeneráló) motor, amely a global lighting technológiát használja. A klasszikus ray-trace motorok a kamera szemszögéből kiinduló sugarakat követik néhány felületi visszaverődésig, a global illumination (GI) eljárásban viszont ezen kívül az egyes tárgyakra eső sugarakat is figyelembe veszik, amelyek módosítják a környezeti fényviszonyokat. Így például az üveggolyóról egy sötét sarokba tükröződő fény több részletet is megmutat, amelyek a GI eljárás nélkül rejtve maradnának. A probléma ezzel csupán az, hogy a korábbinál sokkal nagyobb számítási kapacitásra van szükség. Minél több felületről „pattan” le vagy halad át a fénysugár, annál élethűbb képet kapunk. Baymax, a puha orvosi robot például enyhén áttetsző, az új technológia hatása vele kiváló eredményt ad.

Az volt a Disney programozóinak a nagy feladat, hogy a képek kiszámítását, a renderelést minél hatékonyabban végző számítógépen tudják elvégezni. Az 55 ezer processzormagos szuperszámítógép nem is egy, hanem négy különböző helyen található, ezek összehangolása, a feladatok elosztása volt a legnagyobb munka. A programozók és a filmkészítők egymás mellett, egymást segítve dolgoztak úgy, hogy a Hyperion még mindig nem lett végleges a végére, mert még javítnak rajta. A film helyszíne, San Fransokyo (amely San Fransisco jövőbeli mása) 83 000 épülettel, 260 000 fával, 215 000 utcai lámpával és 100 000 járművel, ezernyi automatikusan generált járókelőjével (ezért is külön rendszer, a Denzien felelt) teljesen interaktív területet adott a film forgatására.

Korábban előre megkomponált jeleneteket rendereltek, most viszont a város tetszés szerinti helyszínén is „forgatni” lehet. A Hyperion számítási kapacitása akkora, hogy az Aranyhaj filmet a nulláról kezdve akár tíz nap alatt is elkészíthetnék vele. A rendszerek és a szerverek összehangolását a Coda végezte: ez az alkalmazás probléma esetén az adott helyre (négy szerverfarm!) tud azonnal értesítést küldeni egy iPhone alkalmazás segítségével.

A filmmel a készítők nem titkoltan a technológiának kívántak tisztelegni, a hősök szuperereje ma is létező, hamarosan sokak számára elérhető megoldásokon alapszik. Így Hero például 3D-nyomtatóval készít páncélt az orvosi robotjának, miután a méreteit kézi műszerével beszkennelte. A filmben szerepet kapnak mini drónok, amelyek egymással összehangolt rendszerben mozognak, telepatikus irányítással (az agyhullámok olvasására is van példa).

Baymax figuráját, a felfújható robotot például az egyetemeken (MIT, Harvard, Carnegie Mellon, Tokyo University) használt „soft robotics”, a puha robotokkal foglalkozó tudomány egyik mintája ihlette, de mint kiderült, hasonló jellegű robotokat Japán kórházakban már használnak is, csak azok műanyagból készültek. Chris Hall, a társrendező szerint öt-tíz évre próbáltak előre tekinteni a világ megalkotásakor, reményeik szerint inspirálva az alkotókat, a különleges technológiával foglalkozókat. A készítők az új, eddig nem látott különleges effektek miatt izgultak, például az ezernyi mini-drón, mikro-robot szereplésekor, és akkor, amikor egy komplex jelenetben alkalmazniuk kell-e az egyszerűbb megvilágítási rendszert. Szerencsére a Hyperion jelesre vizsgázott, ezért elkészülhetett a tudományról és technológiáról szóló film, amelyben azért nagyon komolyan jelen vannak az érzelmi értékek is. Hogy mennyire, az legkorábban november 7-én láthatjuk meg, és nagyon hamar talán már a hazai mozikban is.