Red Bull MOBILE RBM2 mobiltelefon teszt
Hardver
Amint már említettük, a készülék legfontosabb alkatrésze a 3,5”-os, 320×480 pixeles (azaz HVGA felbontású) kapacitív érintőképernyő. Ez akár multitouchos is lehetne, de a telefon ezt sehol sem támogatja; sem a galériában, sem a böngészőben nem lehet a csiptető zoomot használni. Szerencsére az elforgatást azért érzékeli a készülék. A kijelző ettől eltekintve nem rossz, egyedül kontrasztaránya tűnik gyengének, a sötétebb részeken nehéz a részleteket megkülönböztetni. További probléma, hogy a képernyő nem elég reszponzív – viszont ez szerintünk inkább a Qualcomm MSM 7200A 528 MHz-es processzor hibája, mintsem a kijelzőnek felróható dolog, a CPU ugyanis éppen csak elegendő a feladatok ellátásra. Ha aktív háttérképet használunk, sok widgetet pakolunk ki a nyitóképernyőre, és még zenét is hallgatunk közben, villámgyorsan két vállra lehet fektetni az RBM2-t.
A telefonban 256 MB RAM és körülbelül 28 MB ROM található – az utóbbin helyezték el a PC-s kapcsolathoz szükséges szoftvereket. A programok számára 130 MB flashmemóriával gazdálkodhatunk, a gyári csomagban pedig egy 2 GB-os microSD kártya is lapul. Ami a további jellemzőket illeti, ezek a kategóriában megszokott képet mutatják: HSPA adapter, 802.11b/g Wi-Fi A-GPS, gyorsulásérzékelők, és Bluetooth is van, kimaradt viszont az FM-rádió és az iránytű.
Kezelői felület
A standard Android kezelőfelületet a Huawei kicsit megbolondította a Red Bull MOBILE számára, és sikerült rekordmennyiségű, 15(!) darab kezdőképernyőt készítenie. Ezek egy 3×5-ös rács formájában helyezkednek el, és ujjunkkal illetve a hanyattegérrel mozoghatunk közöttük.
A trackball egyszeri benyomásával kicsinyíthetünk a képernyőkön, így egy, a HTC Leap View-hoz hasonló megoldást kapunk – viszont az RBM2 esetében, a sok képernyő miatt, több lépésben is változtathatjuk a kicsinyítést. Bár ez így leírva kicsit bonyolultnak hangzik, a valóságban mégis remekül használható a rendszer, és szinte feleslegessé teszi a megszokott, androidos főmenü előhívását.
Előre elmentett témákból négyet kapunk, ennél többet nem is tudunk rögzíteni, de a készülék a témaváltáskor a háttérképen kívül mindent megjegyez, így nem kell félnünk attól, hogy elvész a nagy munkával tökéletesre csiszolt kezdőképernyő. A kipakolható apró programok közül az Emóciós widgeteknek nevezett minialkalmazások a legérdekesebbek – ezek között található időjárás jelentéssel kombinált óra, saját képekből összeállítható fényképalbum, naptár és jegyzettömb is.
A képernyőn alul egy fix, minden kezdőképernyő esetében ugyanazokat az ikonokat tartalmazó eszköztárat találunk, ennek ikonjai sorban a főmenühöz, a telefonhoz, a névjegyekhez, és az SMS/MMS kezelőhöz engednek hozzáférést – a jobbszélsővel pedig a kezdőképernyők kicsinyítését kapcsoljuk ki-be.
A szokásos Android-billentyűzetet az RBM2 esetében lecserélték a TouchPal nevű megoldásra, amivel a kiosztások között az ujjunk mozgatásával váltogathatunk. Mivel a képernyő elég nagy, így valószínűleg mindenki a QWERTY mellett marad majd – de bármelyiket is választjuk, rendelkezésre áll T9-es szótár magyar nyelven is.

