Samsung Galaxy Ace Plus okostelefon teszt
Hardver
Mivel a Samsung a felsőkategóriás Galaxy S Advance-ban sem saját gyártású rendszerchipet használt, nem lepődhetünk meg igazán azon, hogy a Galaxy Ace Plusban sem Exynos lapka dolgozik. A Samsung az Ace-ben lévő Qualcomm MSM7227 utódját, az MSM7227A-t használja a telefonban, amely a névegyezőség ellenére azért érezhetően gyorsabb, mint az előd; ARMv6 helyett ARMv7 architektúrájú, és órajele is magasabb, 800 Hz helyett 1 GHz. Ennek ellenére mégsem lehetünk teljesen elégedettek, ebben a kategóriában egy kétmagos SoC-t ma már simán elvárhatnánk (az Ace másik utódjában, az Ace 2-ben egyébként kétmagos rendszerchip dolgozik).
A processzor munkáját egy Adreno 200-as GPU végzi – ez viszont pontosan ugyanaz az egység, mint amelyik az elődben is szolgálatot teljesített. Igazából sebességére mégsem panaszkodhatunk, mert kevés képpontot kell meghajtania. A memória mérete viszont szépen hízott, akár a RAM-ot, akár a flash tárolót nézzük. Előbbi 512 MB, utóbbi 3 GB méretű, amelyből a programok számára 1,8 GB-nyi szabad – és természetesen lehetőség van arra is, hogy microSD-kártyával további gigabájtokat pakoljunk a készülékbe. A teljesítmény objektív méréséhez ezúttal is a szokásos tesztprogramokat használtuk, az eredményeket pedig ismét csak táblázatban foglaljuk össze:
| AnTuTu 2.8.2 | Pontszám |
| Total score | 3236 |
| RAM | 262 |
| CPU integer | 573 |
| CPU FP | 397 |
| Grafika 2D | 425 |
| Grafika 3D | 1043 |
| DB IO | 255 |
| SD írás | 92 |
| SD olvasás | 189 |
| Tesztprogram | Pontszám |
| Quadrant | 2416 |
| SmartBench 2012 (p) | 707 |
| SmartBench 2012 (g) | 2287 |
| Linpack (single) | 23,688 |
| Linpack (multi) | 22,057 |
Azt nem volt túl nehéz elfogadni, hogy a dizájn nem sokat változott, és az sem megemészthetetlen, hogy a hardvert is csak ímmel-ámmal frissítette a Samsung, az viszont már érthetetlen, hogy a kijelzőhöz miért nem nyúlt: bár a méret minimálisan, 3,5-ről 3,65 colra nőtt, a részletesség maradt 480×320 pixel, ami a középkategóriában 2012-ben már nem tűnik elegendőnek. A kép roppant pixeles, így a vizuális élményt véleményünk szerint az sem menti meg, hogy amúgy a panellel nincs gond: a színek jók, a fényerő is elég nagy, és a betekintési szögek is rendben vannak.
Nem túl meglepő módon a kapcsolódási lehetőségek terén is csak középszerű a készülék. GSM egysége négysávos, viszont a HSPA adapter sebessége csak 7,2/5,76 kbps. A WiFi adapter n-es, és a WiFi Directet is ismeri, a Bluetooth pedig 3.0 szabványú, és A2DP támogatást is nyújt. Az alapfelszereltség részét képezi az A-GPS adapter, a digitális iránytű és a gyorsulásmérő valamint az FM-rádió is – a közelségérzékelő szenzorról pedig már korábban esett szó.

