LG Flatron W2252TE
Az LG valószínűleg egy új trendet indított, amikor piacra dobta a Flatron W1952TQ és a W2252TW energiatakarékos változatait, TE jelzéssel. A lassan már csak profiknak gyártott VA és IPS alapú monitorok mellett van már dizájnos termékvonal, (szolgáltatásait tekintve) full extrás sorozat, és most már alacsony fogyasztású termékvonal is.
A Flatron W2252TE a gyártó egyik legfrissebb terméke, s legnagyobb érdekessége, hogy legfeljebb 22 Wattot fogyaszt, szemben a W2252TQ-val, amely maximum 40 Wattot igényel.
Külső
Az LG nem először fektet nagy hangsúlyt a dizájnra, a koreai gyártó korábbi termékei azonban nem mindig sikerültek jól, a dizájnerek néha átestek a ló túloldalára. A W2252TE-re viszont e szempontból nem lehet panasz, a kor követleményeinek megfelelően fényess fekete kávát kapott, amelyhez passzol a talp fényezése is. A monitor hátulról is mutatós – ez akkor lehet fontos, ha irodába szánjuk a kijelzőt, hiszen ilyenkor a munkatársak vagy éppen az ügyfelek a monitor hátulját bámulják.
Sajnos nemcsak az látszik meg, hogy a dizájn fontos volt a tervezéskor, hanem az is, hogy a funkcionalitás másodlagos lett. A talp kialalkításából adódóan a monitor sehogyan sem mozgatható, leszámítva a kötelező, kb. 20 fokos dönthetőséget.
Csatlakozókból szintén az alapot kapjuk, szerencsére ez ma már D-Sub és DVI aljzatot is jelent,
Az egyetlen extra itt az, hogy a DVI csatolóhoz HDCP támogatás is párosul.
Képminőség
Legyen bármilyen megnyerő is egy monitor külsőre, sokkal fontosabb, hogy milyen a belseje. A Flatron W2252TE panelje TN+Film technológiával készül, mint majdnem az összes 22 hüvelykes képátlójú monitor. Képaránya 16:10, felbontása pedig 1680×1050 pixel. A panel fényereje 250 cd/m², amely első hallásra kicsit kevésnek tűnhet, de ez – lévén, hogy az optmális beállítás 120 cd/m² körüli – legfeljebb akkor jelent hátrányt, ha a monitorra közvetlenül süt rá a nap. A panel kontrasztaránya statikus adatot alapul véve 1000:1-hez, válaszideje 2 ms, a betekintési szög pedig 170 fok mindkét irányban.
A tesztet ezúttal is a gyári beállítások vizsgálatával kezdtük, amelyek alapjánt elmondható, hogy az LG, ha nem is túl sokat, valamennyit azért foglalkozott ezzel a kérdéssel. Távolról sem optimális a helyzet, de a négyféle színprofil közül a normál, az sRGB és az internetezéshez ajánlott esetében is 4,4-es átlagos DeltaE értéket mértünk, ami jobb az átlagosnál.
Igazán elégedettek akkor lennénk, ha ez a mutató 3 alatt lenne. Pozitívum, hogy a színhőmérséklet is 7000K alatt volt (a tökéletes 6500K lett volna), valamennyi színprofil esetében. A fényerő a szokásoknak megfelelően túl nagy volt, 220 cd/m²-es értéket mértünk, de ezen a legkönnyebb változtatni. A viszonylag jó kiindulási értékek ellenére a monitort nem sikerült tökéletesre kalibrálnunk, a DeltaE értéke 1,4 lett ugyanis.
Ez főleg a piros szín rovására írható – az ábrán az is látszik, hogy a szürkeárnyalatok is pontatlanok, de ezért is a vörös komponens okolható. TN-es kijelzőhöz mérten a fekete fényerő jónak mondható: 0,18 cd/m², a kontrasztarány értéke így 644 lett az 1-hez.
Az optimális beállítások a következők: normál profil, 57-es fényerő, 70-es kontrasztarány, 50/42/37-es RGB.
