Milyen messziről nézzük a tévét?

Azt rögtön szeretnénk leszögezni, hogy a megfelelő távolság valamennyire szubjektív, mert az egyéni preferenciáktól és a látásélességtől is függ. Hogy hogyan, az rögtön kiderül.

Az optimális távolság minden esetre az egyik legfontosabb információ, amivel rendelkezhetünk egy tévé vásárlása előtt, hiszen így biztosan nem fogunk sem túl kicsi, sem feleslegesen nagy televíziót vásárolni. A távolság kiszámításához létezik egy ökölszabály, ami persze nem minden esetben használható: a képátló másfélszereséről a legjobb a tévét nézni, feltéve, hogy 1080 soros maga a tévé és a rajta megjelenített tartalom is.
A legjobb távolság kiszámításakor a tévé képátlóján kívül a fizikai felbontást (közvetve a képpontméretet), és a megjelenített tartalom részletességét (felbontását) is figyelni kell. Optimális esetben a távolság éppen úgy jön ki, hogy a tévé képének két széle (szemünktől nézve) 30 fokos szöget zár be.

Részletesség - elmélet

A HD gyakorlatilag egyetlen dologról, a megjelenített tartalom részletességéről szól – ezt tehát semmiképpen sem hagyhatjuk veszni. Ehhez vegyük hozzá, hogy a lapostévék fix felbontást kínálnak, rácsos elrendezésben, a képpontok között látható határvonallal. E két dolog együtt meghatározza azt a minimális távolságot, ahonnan a tévét még érdemes nézni; meghatározásához éppen annyira kell a tévétől eltávolodni, hogy a rácsszerkezet beletűnjön a tévéképbe. Ekkor elvileg minden információt látunk, de a képpontokat nem tudjuk megkülönböztetni egymástól, azaz a kép nem lesz „pixeles”.
Ha túl messzire ülünk, akkor átesünk a ló túloldalára, ilyenkor nem látjuk a kép minden részletét – másképpen: teljesen mindegy, hogy adott esetben pl. 720 vagy 1080 soros tévé előtt ülünk.

• Ha túl közel ülünk a tévéhez, a kép pixeles lesz, ha túl messze, akkor nem látunk minden részletet

Részletesség - gyakorlat

Az optimális távolság természetesen függ a tévé méretétől és felbontásától is, hiszen minél nagyobb a képátló, illetve, minél kisebb a felbontás, annál nagyobbak a pixelek, és ezért annál távolabb kell ülnünk, hogy elkerüljük a pixelesedést.
Itt jön képbe a szubjektív tényező is: ki jobban, ki rosszabbul lát ezért mindenki máshol érzékeli ezt a határvonalat, valamint annak megítélésében is van különbség, hogy mi számít pixelesnek, és mi nem.

• Ha túl nagy a tévé, a kép pixeles lesz, ha túl kicsi, akkor nem látunk minden részletet

Műsorforrás

A fizikai felbontás fontos, mégsem mond el mindent a képről. Hiába 1080 soros a tévénk, jobb képet látunk, ha messzebbre ülünk; az információ az 1080 soros tartalomhoz képest negyedannyi, tehát kb. kétszeres távolsággal számolhatunk.

• Ha túl kicsi a megjelenített tartalom felbontása (a tévé felbontásához képest), akkor a kép pixeles lesz, ha túl nagy, akkor nem jelenik meg minden részletet

Nézési szög

Szándékosan nem betekintési szöget írtunk, itt ugyanis nem a panelek jellemzőjéről van szó, hanem arról, hogy a látóterünkben (horizontálisan) mekkora lefedettséget foglal el a tévé képe. Optimális esetben ez 30 fok, legalábbis az SMTPE (Society of Motion Picture and Television Engineers) és a George Lucas-féle THX ajánlásai alapján. Kérdés persze, hogy otthoni körülmények között ezt mennyire kell szigorúan venni. A nappalit csak azért nyilván nem érdemes átrendezni – sokszor nem is lehet.

Összefoglalva

Olyan tévéméret – távolság - felbontás kombinációt kell kiügyeskednünk, amellyel sem a részletek nem tűnnek el, sem a kép nem lesz pixeles. A pixeles képet a távolság vagy a felbontás növelésével illetve a tévéméret csökkentésével érhetjük el, a részletességet pedig a tévéméret növelésével vagy a távolság csökkentésével növelhetjük. (Annak természetesen nincs értelme, hogy a felbontást csökkentsük.)

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy az egyes képméretek és felbontások kombinációihoz milyen minimális nézési távolság tartozik. Az 1080 soros felbontás ajánlott távolsága egyben a THX 30 fokos nézési szögével is összhangban van.