Acer Aspire V Nitro Black Edition (VN7-592 N15W7) notebook teszt

Használat közben

Ha teljesen tárgyilagosak akarunk lenni, akkor nem túlzás azt állítani, hogy külsőre nem különösebben nagy élmény az Acer V15 Nitro Black Editiont nézni és használni. Semmi komoly gond nincsen a géppel természetesen, azonban ára alapján valószínűleg sokan elvárnák a prémium anyaghasználatot vagy néhány apró trükköt, ami feldobja kicsit az összképet. Nos, az Acernél ezúttal más utat jártak be, és arra törekedtek, hogy a rendelkezésre álló keretből hardveresen hozzák ki a legtöbbet. És való igaz: a belső értékek szinte mindenért kárpótolnak. A Windows 10 villámgyorsan feláll, a gépet szinte azonnal tudjuk használni akkor is, ha nemcsak a fedelet hajtottuk le, hanem teljesen ki volt kapcsolva. Az alkalmazások is gyorsan indulnak, és nincsen olyan feladat, amivel a masina ne birkózna meg. Próbaképpen feltelepítettük a Microsoft Flight Simulator X-et, amely még egy csomó kiegészítő után is vígan futott – akár úgy is, hogy az eredeti felbontást megtartottuk. A processzor Turbó módban egy rövid ideig 3,1 GHz-en is ment, de aztán 2,9 GHz-en állapodott meg. Huzamosabb (csúcs)terhelés mellett már jól hallható a ventilátor (valójában ventilátor pár), viszont a légkavarók gyorsan kikapcsolnak, ha már nincsen rájuk szükség. Érdekesség a hűtési rendszerrel kapcsolatban, hogy a ventilátorok mindkét irányba tudnak fújni (egyszer erre, egyszer arra), amivel az Acer azt szeretné elérni, hogy kevesebb legyen a házba bejutó és ott bennragadó por.

Ha játékra kerül a sor, akkor nemcsak vas, hanem a kijelző is partner, amelyet tényleg élmény használni. És 15,6 col már az a méret, amikor az 1920×1080 pixeles felbontás sem hátrány, hanem előny; a 13,3 colos ultrabookoknál például hiába nagy a részletesség, ha azt nem tudjuk kihasználni, mivel túl aprók a betűk, és a Windowst arra utasítani, hogy skálázzon fel mindent. Nem kell kompromisszumot kötni a képminőség terén sem, erről az IPS-panel kiváló fényereje és betekintési szögei gondoskodnak. Ha játszunk vagy filmet nézünk, netán cikkírás közben szól a zene, akkor – notebookhoz képest – igen jó zenei élményben lesz részünk. A hangzásért a Dolby Audio minősítéssel rendelkező, és a szokásos kettő helyett négy hangszóróval működő rendszer felel, igen jó eredménnyel. Nyomokban még mélyet is felfedezhetünk, a hangélmény annyira bőven jó, mint egy blutoothos hangszóróval, ilyet tehát nem kell magával vinnie az embernek, ha utazik.

Az Acer a legjobb döntést hozta meg az adattároló kapcsán: kapunk egy 256 GB-os SSD-t és egy 1 TB-os normál HDD-t. Előbbi a LiteOn CV1 sorozatából való, és igen meggyőző teljesítményt nyújt: 500 MB/s feletti olvasási és 320 MB/s körüli írási sebességet tesz lehetővé, 80 ezer körüli IOPS mutató mellett. Ez bőven elég ahhoz, hogy az operációs rendszerre és a fontosabb programokra ne kelljen várni! Az SSD-n backup partíció sincsen, így a hasznos terület 238 GB. Ez bőven elég kell, hogy legyen minden szoftvernek, a filmeket, zenéket és más nagyméretű állományokat pedig másolhatjuk a HDD-re. Az ilyesfajta megosztás előnye, hogy a HDD csak akkor kapcsol be, ha valóban szükség van rá, így még a fogyasztás sem száll el. Persze nem a HDD a legnagyobb energiafaló, hanem a kijelző, de azért érdemes mindenen spórolni!

Billentyűzet és tapipad

Ha 15,6 colos a kijelző, akkor biztos, hogy nagyméretű billentyűzet is tartozik a géphez, gondolhatnánk. Nagyot nem is tévedünk, de sajnos az Acer nem hozta ki a legtöbbet az előtte álló lehetőségekből. Ugyanis egy numerikus részleget is be kellett még zsúfolni, ami azt eredményezte, hogy az „alfa” részen a bal és jobb oldal elhelyezkedő funkciógombok keskenyebbek lettek, az í és ű betűk pedig a Shifttel illetve az Enterrel kerültek a kelleténél közelebbi kapcsolatba. Mindez megszokható nyilván, de nem ideális.

A gombok leütési útja viszont rendben van, a gépelés hosszabb idő elteltével sem válik kényelmetlenné. A pozitívumok közé tartozik, hogy van háttérvilágítás (halványpiros), negatívum viszont, hogy a bekapcsoló gomb a jobb felső sarokba került – itt könnyű megnyomni a Del helyett. Persze beállíthatjuk a Windowst, hogy ilyenkor semmi sem történjen, de a dolog azért érthetetlen, mert ha valami, akkor hely biztosan lett volna annak, hogy a bekapcsoló gombot máshová helyezzék el.

A Black Edition feliratot is tartalmazó tapipad sem tökéletes. Felülete pont megfelelően csúszik és a mérete is kiváló, azonban túl érzékeny; a teszt során többször előfordult, hogy amikor egy picit felemeltük a kezünket, akkor ezért fantomérintés lett a jutalmunk. Ezt huzamosabb használat során persze meg lehet szokni! Ha ettől a ténytől elvonatkoztatunk, akkor egyébként a pozícionáló tudása rendben van. Teljes felülete nyomható, és bár elválasztó festés nem került rá, a jobb alsó sarok pedig a másodlagos kattintásnak felel meg – ami viszont úgy is helyettesíthető, hogy nem egy, hanem két ujjal nyomjuk meg a tapipadot, bárhol. A kétujjas simítás a görgetésnek felel meg, de ezen kívül a többi, a Windows 10-ben megszokott kétujjas gesztus is támogatott.

Összegzés

Az Acer V15 Nitro Black Edition (VN7-592 N15W7) egy teljes átlagos külsőbe bújtatott fenevad, amelyet szinte képtelenség megizzasztani. Könnyen internetezésre éppen úgy alkalmas, mint filmnézésre, játékra illetve komolyabb munkára. A belső jól átgondolt, a kijelző képe több mint megfelelő, az SSD-HDD páros is remekül muzsikál, és a billentyűzet is a jobbak közül való. Amivel nem voltunk tökéletesen megelégedve, az a tapipad valamint a szerelhetőség – ha ezeken túl tudunk lendülni, és a vételár kifizetése sem jelent gondot, akkor az Acer masináját bátran ajánlhatjuk!

Az Acer V15 Nitro Black Editiont az Acertől kaptuk kölcsön a teszt idejére, köszönjük! A tesztkonfiguráció ára kb. 350 ezer forint.