Honor 600 Lite okostelefon teszt

Használat közben

A telefon a dizájn mellett a szoftverben erős még nagyon: az Android 16 és a MagicOS 10 párosa kiváló alapot jelent, a hatéves frissítési garanciával pedig a Honor azt is vállalja, hogy a következő években folyamatosan karbantartja a rendszert – a biztonsági frissítések egészen 2032-ig érkeznek majd. Hogy Android főverzióból hányat kapunk, az már más kérdés, azt azért el tudjuk képzelni, hogy a hardver nem bírja majd el az újabb verziókat a végtelenségig.

Most viszont a sebességgel alapvetően nincs gond, a rendszer és a szoftverek sebessége is megfelelőnek érződik annak ellenére, hogy a felület alkalmanként azért megtorpan egy picit – de jellemzően erre csak akkor kerül sor, ha sok szoftver fut a háttérben.

Az előre telepített szoftvereket sikerült viszonylag rövid pórázon tartani, persze a Google előírásai miatt duplázás így is van: például fényképekhez kétféle galéria alkalmazást is használhatunk. A bloatware-ek a Facebookot leszámítva teljesen eltűntek, így ezek eltávolításával sem kell bajlódni.

Az interfész továbbra is az egyik legjobban testreszabható; lehet választani például aközött, hogy szükség van-e alkalmazásindító képernyőre vagy sem, a háromgombos kezelőpanel helyett pedig gesztusokat is használhatunk. A MagicOS 10 az ikonokat és mappákat automatikusan csoportokba is tudja rendezni, van gyorsindító sáv, fentről pedig az értesítési tárhelyet vagy a kapcsolópanelt tudjuk lehúzni attól függően, hogy bal vagy jobb oldalon indítjuk a mozdulatot. Nemcsak a dizájnt leste el ugyanakkor a Honor az Apple-től, hanem lenyúlta a több alkalmazást támogató, kontextusfüggő funkciókat nyújtó buborékot is, amit itt Mágikus kapszula néven fut, és visszaköszön az átlátszóság is a kezelőfelületen.

A mesterséges intelligencia feladatokhoz szükséges NPU a MediaTek Dimensity 7100 Elite-ban dupla akkora teljesítményre képes, mint a Dimensity 7025 Ultrában, azonban ez még mindig nem elég a Magic OS komolyabb számítási kapacitást igénylő funkcióihoz, így vannak olyan AI-szolgáltatások, amelyek kimaradtak a telefonból; nincs például Deepfake észlelés, AI gesztusfelismerés, továbbá a telefon a meglévő fotókat sem tudja csak egy prompt alapján csinosítgatni vagy mozgóképpé alakítani.

A Magic Portal viszont bevetésre kész, vele a szövegek, képek, fájlok és képernyőmentések kezelése válik egyszerűbb azzal, hogy amikor hosszan megérintjük őket, az AI feldobja a leggyakrabban használt kapcsolódó funkciókat. A fotók szerkesztésében is besegít az AI (tárgyak eltávolítása, felskálázás, arcszépítés, tükröződések eltávolítása, képterület intelligens megnövelése), illetve van tolmács is – ami magyarul is tud!

Az AI gombbal normál esetben a Kamera, az AI-emlékek, az AI-képernyőjavaslatok, a Honor AI, az AI-beállításügynök vagy a Google Lens funkciók érhetők el; ebből a listából három funkciót tudunk kiválasztani, és felprogramozni azokat a gomb szimpla, dupla és hosszú megnyomására. A gomb felülete érintésérzékeny is, ezt a képességét a Kamera appban kamatoztatja. A bekapcsoló gomb dupla megnyomásával a Zseblámpa funkció aktiválható.

Az AI-ra visszatérve még annyit, hogy a Honor saját mesterséges intelligencia funkciói mellett a mobil természetesen a Google-féle Geminit és a Circle to Search funkciót is támogatja.

Kamera

Sajnos a kamerarendszerhez nem nyúlt a Honor, így a 600 Lite szinte pontosan ugyanazt a teljesítményt hozza, mint amit elődje, a 400 Lite is; ami előrelépés tapasztalható, az csak a szoftver finomhangolásának köszönhető, ebből adódóan nem is igazán jelentős.

A Honor 600 Lite hátoldalán két kamera teljesít szolgálatot. A fő modul 108 MP-es, PDAF fókuszállítást használ. Fényerje F1.8, optikai képstabilizátort nem tartalmaz. A másodlagos kamera nagy látószögű, ennek használhatóságát eléggé csökkenti a szenzor 5 MP-es felbontása, valamint az, hogy fix fókuszú. A Zoom objektív hiányát egyensúlyozza, hogy képkivágással 2×, 3× és 4× nagyítás mellett is elég jó minőségű fotók készíthetők – ez legalábbis az elmélet. Az apró szenzor ugyanakkor elég zajos képeket készít, így a 4× opciót a szoftver alapból fel sem kínálja, de szerintünk már a 3×-os nagyítás sem ad megfelelő eredményt.

Fentiek miatt sem érdemes 108 MP-es fotókat készíteni, de azért sem, mert a képek ebben az esetben elég lassan készülnek el. Éles helyzetben a legjobb eredményt tehát 12 MP-es beállítás mellett és 1×-es állásban kapjuk, de a helyzet az, hogy a tökéletesnél kicsit is rosszabb körülmények esetén még így is egyszerre lehetnek zajos és túlzottan elmosott részek ugyanazon a fotón. A képek az árkategóriát is figyelembe véve elfogadhatók, de képminőség terén tényleg semmi extra.

Ami pluszt a Honor nyújtani tud, az az AI gomb meglétéből adódik:
• gombnyomásra elindul a kamera (vagy ha a telefon alvó módban volt, akkor felébred), ezt követően pedig gombnyomásra fotó készül
• hosszú nyomásra videofelvétel készül vagy elindul a Google Lens
• érintésre fókuszál a kamera
• simítással alapesetben a zoom, profi módban pedig az éppen kiválasztott paraméter állítható.

Ha picit is gyengék a fényviszonyok, akkor gyorsan kijön az apró szenzor hátránya, valamint az, hogy nincs OIS; a RAW mód hiánya pedig azt is ellehetetleníti, hogy megkerüljük a Honor saját képjavító algoritmusait.

A nagy látószögű kamerát jobb elfelejteni, és a helyzet az, hogy videóban sem brillírozik a Honor 600 Lite, már csak azért sem, mert a Dimensity 7100 Elite határait a 1080p és 30fps jelentik.

A szelfikhez az előlapi kamera 16 MP-es felbontással kellemes eredményt ad, ha gyenge a megvilágítás, akkor pedig ott a segédfény – igaz, ebben az esetben igyekezni kell a fotózással, mert a LED tényleg eléggé vakító.