Marad az amerikai netsemlegesség

Obama elnöklése alatt, még 2015-ben fogadták el a netsemlegességi törvényt, vagyis a Net Neutrality Act törvénycsomagot, amely biztosította, hogy a netszolgáltatók minden előfizető számára azonos feltételekkel nyújtsák az internetelérést. A törvény értelmében nem lehetett például extra díjat kérni akkor, ha valaki streaming szolgáltatást vesz igénybe, és ezért az átlagosnál jóval nagyobb adatforgalmat generál, de nem lehetett különbséget tenni a tartalomszolgáltatók felé sem, vagyis egy szolgáltató sem blokkolhatta az elérést például a Netflixhez. Csakhogy ezt a szabályt tavaly decemberben, Trump hivatalba lépését követően nem sokkal módosították, és az új verzió már csak átlátható működést követel meg – ez pedig egy olyan megfoghatatlan szabály, amely mögé bújva a szolgáltatók gyakorlatilag bármit megtehettek, újra szabad kezet kaptak.

Illetve csak kaptak volna, mert a törvény még nem lépett hatályba – így az amerikai törvény adta lehetőségeket kihasználva a demokraták újra szavazásra bocsátották a módosítást célzó benyújtást. Az új szavazás eredménye alapján pedig szűk többséggel győztek azok, akik nem szeretnék módosítani a netsemlegességi törvényt. Új szavazásra elvi lehetőség még van, de szakértők szerint idő már nincs, így ha republikánusok újra neki szeretnének futni az ügynek, akkor teljesen elölről kell kezdeni a folyamatot.

Habár a szabályozásnak az európai piacra vonatkozóan nem lett volna semmilyen közvetlen hatása, mégis fontos döntésről van szó, mert egyáltalán nem kizárt, hogy idővel – valamilyen formában – az EU is átvette volna. Főleg, ha a tapasztalatok relatív kedvezőek, a felhasználók felháborodása pedig nem túl nagy.