Mire figyeljünk NAS vásárlásakor?

Szerverek helyett

A NAS-ok alapesetben fájlszerverként működnek (legtöbbször Samba, NFS vagy Windows alapokon), de emellett több más klasszikus szerverfunkciót is képesek ellátni – mindez csak a használt firmware képességein múlik. Mivel a legtöbb NAS valamilyen Linux alapú rendszert használ, a lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok.

A fájlkezelésnél maradva többnyire, de nem minden esetben adott a felhasználói jogosultságok kezelése, valamint a fájlok külső elérése FTP és/vagy http szerveren keresztül. A legtöbb NAS UPnP szerverként is működik, így például az XBOX-szal vagy a PS3-mal is képes közvetlenül kommunikálni, de egyre több a DLNA-képes NAS is, amelyekkel akár szórakoztatóelektronikai eszközök számára (tévé, Blu-ray lejátszó, stb.) is streamelhetünk adatot. Emellett az iPod tulajdonosok kedvéért egyre több gyártó teszi alkalmassá hálózati adattárolóját az iTunesszal való együttműködésre is, így az Apple zeneboltján keresztül letöltött tartalmakat a hálózat valamennyi számítógépén lejátszhatjuk.

Kategóriától függően egy otthoni NAS beépített routert is tartalmazhat, az üzleti modellek között pedig vannak olyanok, amelyek két gigabites portot tartalmaznak. Ezzel vagy a sebesség növelhető, vagy megoldható az is, hogy a NAS fizikailag két hálózatra csatlakozzék.

Egyes NAS-ok szoftvere letöltésvezérlőt is tartalmaz, amely FTP-ről és/vagy eMule és/vagy torrent hálózatról képes adatokat letölteni. Természetesen számítógép nélkül, így a PC-t nem kell a letöltések miatt éjszakára vagy napközben bekapcsolva hagynunk. A http szervert tartalmazó NAS-ok logikus módon képesek egy webszerver helyettesítésére is – persze a konfigurációt illetően (PHP, MySQL támogatás, stb.) lehetnek megszorítások és a NAS-ok nem igazán alkalmasak közepes és nagy forgalmú oldalak kiszolgálására.

Otthoni és irodai környezetben egyaránt hasznos lehet az USB-s nyomtatók illetve USB-s adattárolók megosztásának képessége. A nyomtatók támogatása nem univerzális, az egyes NAS-okkal használható nyomtatótípusoknak a gyártók honlapján lehet utánanézni, adattároló csatlakoztatásához pedig eSATA csatolókat is kaphatunk. Bár még mindig elég ritka, de egyes NAS-ok az IP-kamerákat is képesek kezelni, ezek a biztonsági központ szerepét is átvehetik. A gyártók szoftvere egy kamerát ingyenesen, ennél többet (általában maximum 12-t) pedig licencdíj ellenében tud kezelni.

Fentiekből látható, hogy egy NAS akár nyolc szervert is képes helyettesíteni. Habár a NAS-ok nem olcsók, anyagilag biztosan jobban járunk eggyel, mintha dedikált szervert vásároltunk volna – viszont ne higgyük, hogy a töredék árért ugyanakkora teljesítményt kapunk, a fenti funkciókat egy NAS egyszerre már szinte biztos, hogy nem tudja fennakadások nélkül ellátni.

Zajszint

A külső HDD-k esetében plusz pont, ha nincs aktív hűtés a készülékekben, ám egy NAS esetében ezt szinte lehetetlen kivitelezni. A NAS-okat ugyanis arra tervezték, hogy folyamatosan működjenek, s ilyenkor a folyamatosan működő HDD-k mellett az egyre nagyobb teljesítményű CPU-k hőtermelését is el kell vezetni. Tehát azzal mindenképpen meg kell barátkoznunk, hogy a NAS nem lesz néma – éppen ezért, amennyiben lehetséges, úgy kell majd elhelyeznünk, hogy ne a nappaliban vagy az iroda „használt” helyiségében legyen. A ventilátor mérete és fordulatszáma mellett sok múlik a készülékház tervezésén is – ha a csavar nélküli rögzítési megoldás nem tartja elég stabilan a HDD-ket, akkor azok rezgései átterjednek a készülékházra, és akár az asztalra is.

Habár javasolhatnánk, hogy próbáljuk ki vásárlás előtt, hogy a NAS mennyire hangos, sajnos ez nem sokat érne, mert egy bolt alapzaja sokkal nagyobb, mint egy tipikus nappalié.

Fogyasztás

Korábban már említettük, hogy a NAS-okat folyamatos működésre tervezték. Ebből adódóan nem mellékes, hogy mennyi a fogyasztásuk. Az evidens, hogy a 2,5 colos HDD-t használó modellek előnyt élveznek a 3,5 colos HDD-vel operáló típusokkal szemben, hiszen egy 2,5 colos HDD kb 1-1,2 wattot, egy 3,5 colos HDD pedig 5-8 wattot fogyaszt.

Úgy gondolnánk, hogy alapszolgáltatás, hogy egy NAS üresjáratban leállítja a HDD-ket – sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy erre az apróságra egyelőre sok gyártó ügyet sem vet. Pedig leállított HDD-vel a fogyasztást akár 6-8 wattra is lecsökkenthető; ez fontos, mert az irodában este és éjszaka, otthon pedig éjszaka és napközben tipikusan nem használjuk a NAS-okat, nem mindegy, hogy ilyenkor óránként 6-8 vagy 20-50 watt az energiaigény.

NAS-ok konfigurációja

A NAS-ok - a routerekhez hasonlóan - webes kezelőfelület segítségével menedzselhetők. A korábbi, bonyolul felépítést a gyártók az elmúlt 1-2 évben jelentősen egyszerűsítették, és a célpiachoz (otthoni és irodai felhasználók) igazították.

Ennek köszönhetően ma már nem igényel különösebb speciális ismereteket egy-egy NAS telepítése, viszont a kezelőfelület jellemzően angol, így némi angol nyelvtudásra azért szükség van.

Összegzés

Fentiekből látható, hogy egy NAS nagyon sokat is tudhat – ez a készülékek árán is meglátszik. Az egyszerűbb, otthoni NAS-ok ára kétlemezes változat esetén kb. 40 ezer forintnál kezdődik, míg egy komolyabb irodai eszköz akár 2-300 ezer forintba is kerülhet, és ebben még nincs benne a HDD-k ára.
Alapos mérlegeléssel és okos választással mindemellett egy NAS nagyon is jó szolgálatot tehet; otthon nem lesz többé gond az adatok megosztása, irodában pedig bizonyos keretek között a szervert is helyettesíthetjük egy ilyesfajta eszközzel.