MSI P55-GD80 teszt

Tuning

Mivel az MSI elsősorban tuninglapnak szeretné eladni a GD80-ast, nagyon kíváncsiak voltunk rá, hogy mit tud az OC Genie.

Az automatikus tuningot könnyű aktiválni: a lényeg az, hogy úgy kapcsoljuk be a gépet, hogy előtte benyomjuk az OC Genie gombját. Ebből tudni fogja a P55-GD80, hogy mit várunk tőle és néhány másodperc alatt megkeresi nekünk azokat a legjobb beállításokat, amelyekkel a gép még stabilan elindul. Ez esetünkben, a Core i7 870-es CPU-val, amely eredetileg 133×22=2933 MHz-en ketyeg, 19×-es szorzót és 197 MHz-es FSB-t jelentett, amivel 3743 MHz-es működési frekvenciát kaptunk. A memória órajele 1066-ról 1182 MHz-re nőtt, a késleltetések pedig 7-7-7-21-re változtak. Ezzel párhuzamosan a CPU és a CPU_VTT feszültségek 1,15-ről 1,4 voltra nőttek, a memória feszültsége pedig 1,74 volt lett. A feszültségemelések erősen túlzottnak tűnnek elsőre, de legalább a gép rendben elindult és a stabilitással továbbra sem volt gondunk. Azonban kíváncsiak voltunk arra, hogy alacsonyabb feszültségen is elmenne-e a rendszer, így elkezdtünk kísérletezni a beállításokkal (az OC Genie-t kikapcsoltuk és beállítottuk a korábbi paramétereket, majd apránként elkezdtük csökkenteni a CPU majd a memória működési feszültségeit. 1,3 voltos CPU, CPU_VTT és 1,6 voltos memóriafeszültséggel továbbra is stabilan működött a rendszer a CPU Stability Tester legalábbis egy órán keresztül hiba nélkül futott, a MemTest86+ sem talált hibát és a tesztprogramok sem akasztották ki a rendszert.

Az OC Genie-vel kapcsolatban azonban egy ellentmondásra is bukkantunk; deaktiválja az összes energiatakarékos funkciót. Kérdésünkre az MSI azt válaszolta, hogy ez nem hiba, direkt működik így a rendszer, mert a tuningosoknak nem fontos a fogyasztás, és így stabilabb rendszerműködés érhető el. Azaz itt kissé ellentmondásos a történet, mert ezek szerint hiába a sok green megoldás, ha a GD80-ast az OC Genie-vel arra használjuk, amire „kell”, akkor adunk a környezetvédelemnek egy pofont… Ráadásul, ha kézzel állítjuk be az OC Genie eredményeit, akkor megint „zöld” lesz az alaplap.

Tuningolva egyébként már melegedtek az alaplapi bordák, de nem vészesen a CPU hőmérséklete pedig a nyugalmi 37 fokos hőmérsékletről 52 fokra kúszott fel, míg 100%-os kihasználtságnál 64 helyett 73 fokig emelkedett a Core i7 870-es hőmérséklete a belső hőmérő adatai szerint. Még a tuninggal kapott adatok sem túl vészesek, főleg annak tükrében, hogy az Intel gyári hűtőbordáját használtuk, ami méretéből adódóan nem veszi fel a versenyt egyetlen komolyabb coolerrel sem.

Amennyiben kézzel vállalkozunk a túlhajtásra, a BIOS-ból a következő legfontosabb értékeket állíthatjuk be:
• FSB: 100-600 MHz
• Szorzó: adott modell specifikációja szerint
• CPU feszültség: 0,9-2,1 volt
• DRAM: 800/1066/1333/1600 MHz
• Memória feszültség: 0,93-2,43 volt
• Lapkakészlet feszültség: 0,2-2,4 volt

Mivel úgy logikus, hogy az OC Genie hagy némi (vagy inkább elég sok) tartalékot elkezdtük kézzel megkeresni a CPU még kihasználatlan tartalékait. Feltételezve, hogy aki komolyabban akar tuningolni, az úgysem a gyári hűtést használja, 1,375 voltos CPU, 1,351 voltos CPU_VTT és 1,71 voltos memória feszültségeket állítottunk be, a CPU/RAM arányt pedig a minimumra vettük, hogy ne a RAM legyen a szűk keresztmetszet. 197 MHz-es FSB-vel és 21×-es szorzóval is sikerült stabil működést találnunk, így végül 4146 MHz-es órajelet sikerült elérnünk, amivel a rendszer továbbra is teljesen stabil volt (a CPU Stability Tester, a MemTest86+ és tesztprogramjaink eredményei alapján).

Ennél valószínűleg jobb eredményt is el lehetett volna érni, de végül úgy tűnik, mégis a memória volt a szűk keresztmetszet, mivel a 205×20=4100 MHz már nem feküdt a gépnek – azaz a Windowsnak, mert bár a konfig elindult, a Windows kék halállal elszállt, akkor is, ha késleltettük az órajel megemelését az oprendszer betöltése utánra (ez egyébként a OC Stepping beállítás a BIOS-ban). És a MemTest86+ is igazolta a memóriára vonatkozó elméletünket. 4146 MHz-en a CPU alapjáraton 56, terhelve 81 fokos volt. (Extrém tuningra nem vállalkoztunk, mert az már a feszültségek drasztikus emelésével járt volna.)

Tesztek

Tesztkonfigurációnk lényegesebb paraméterei a következők voltak: MSI P55-GD80 alaplap (1.4-es BIOS-szal), Intel Core i7 870 CPU, 2×1 GB DDR3 RAM 1066 MHz (7-7-7-20), ATI Radeon 4850-es videovezélő, Samsung HD321KJ merevlemez, Windows 7 Ultimate (32-bites, a legfrissebb illesztőprogramokkal).

Az alaplapok teljesítménye azonos lapkakészletet feltételezve, tuning nélkül szinte teljesen egyezik, az eltérések 1-2%-on belül vannak. A méréseink ezért, valamint konkrét összehasonlítási alap hiányában elsősorban arra irányultak, hogy a tuninggal mennyit lehet még kihozni a P55-GD80-ból. A memória sávszélességét szintetikus teszttel határoztuk meg, de a többi mérést úgy válogattuk össze, hogy a normál felhasználás során megszerezhető előnyöket jól mutassa.

A számok jól mutatják, hogy a túlhajtásnak köszönhetően a rendszer valós körülmények között OC Genie-vel kb. 15, kézi tuninngal pedig több mint 20%-kal gyorsult, ami nem elhanyagolható.

Mellékelt szoftverek

A telepítő CD-re az MSI a drájverek mellé egy diagnosztikai szoftvert is mellékelt, amellyel megnézhetjük az alapvető P55-GD80-nak kapcsolatos infókat, ki-be kapcsolhatjuk a LED-eket illetve tuningolhatunk Windows alól is. A program emellett azt is számolja, hogy mennyi áramot takarítottunk meg a Green Powernek köszönhetően, de itt még lenne mit csiszolni a számításokon, mert a szoftver szerint kb. három óra alatt 5,5 Kw energiát spóroltunk meg és ugyanennyit fogyasztottunk el...

Továbbá a program tévesen Core i5-nek ismerte fel a processzorunkat és a moszfetek hőmérsékletét sem tudta kiolvasni az alaplap szenzoraiból. Remélhetőleg a következő programverzióval már nem lesznek ilyen gondok.
A második CD-re az MSI instant rendszere került, amely gyorsabban feláll, mint a Windows és elsősorban akkor hasznos, ha gyorsan meg akarunk nézni valamit az interneten.

Összegzés

A teszt során az MSI alaplapja a hivatalosan elérhető BIOS-szal stabilan működött, és végre a szolgáltatásai is olyanok, amit egy csúcskategóriás alaplaptól elvárhatunk. A tesztünkből az is jól látszik, hogy tuning szinten is van benne potenciál; az órajelet 41%-kal sikerült feltekernünk, ami valós körülmények között 20-25%-os teljesítménybeli pluszt jelent. A P55-GD80 árát ezzel együtt egy picit soknak érezzük.

Értékelés:

Az MSI P55-GD80-at az MSI-től kaptuk, az Intel Core i7 870-es processzort pedig az Intel biztosította a teszt idejére. Az alaplap ajánlott végfelhasználói ára 62 000 forint.