Samsung i9000 Galaxy S mobiltelefon teszt
Hardver
A Galaxy S-ben csúcsmodellhez illő hardvert is találunk. A 4”-es kijelzőről esett már szó, mint ahogy az 1 GHz-es Hummingbird processzorról is. Ez a Samsung saját gyártmánya, ami a Snapdragon 65 nm-es csíkszélessége helyett 45 nm-el készül (így alacsonyabb energiafogyasztást ígér), 512 KB L2 cache-e pedig többletteljesítményt biztosít. Az integrált PowerVR SGX grafikus mag feladata a kijelző meghajtása – ez állítólag 90 millió háromszög és több mint 1 milliárd pixel kiszámítására képes másodpercenként, ami ebben a kategóriában igencsak jó eredménynek számít.
A bivalyerős processzor mellett 512 MB RAM és 2 GB flashmemória áll rendelkezésre. Ez utóbbi jelen esetben nagyon fontos, mert a 2.1-es Androidnál még csak erre a tárolóra telepíthetjük a programokat, ugyanakkor a legtöbb versenytársnál ez sokkal kisebb (a Desire például csak 512 MB-tal rendelkezik). Szintén a telefonon belülre került egy 8 GB-os flashmemória is, amely mint egy fixen telepített kártya funkcionál – ezt egészíthetjük ki egy plusz microSD kártyával, így egészen 40 GB-ig növelve a készülék kapacitását.
Ami a további jellemzőket illeti, ezek a versenytársaknak megfelelőek: 7,2 Mbps le- és 5,76 Mbps feltöltési sebességre képes HSPA adapter, 802.11b/g/n Wi-Fi adapter DLNA támogatással, A-GPS, gyorsulásérzékelők, mágneses iránytű, és FM-rádió került bele. Nem hiányzik a Bluetooh sem – ennek érdekessége, hogy a 3.0-ás szabványt is támogatja.
Az 5 Mpixeles fényképezőgépről szóltunk már – itt is találhatunk egy érdekességet, mégpedig a 720p-s felvételek készítésének lehetőségét.
Kezelői felület
A HTC-hez hasonlóan a Samsung is saját kezelői felülettel takarja el az alap Androidot. Ez jelen esetben a TouchWiz 3.0, amit sok Samsung mobilon láthattunk már. Ennek köszönhetően kezdőképernyőből mindjárt hét darab áll rendelkezésre, ám a „főképernyő” ezek közül nem a középső, hanem a balszélső lesz. Ez azt jelenti, hogy a hetedik képernyőre és vissza már elég hosszú az út - szerencsére a felesleges képernyők törölhetők, így ha nem akarunk ennyi oldal között lapozgatni, csökkenthetjük a számukat.
Ezen oldalak testreszabása a többi androidos készülékkel megegyező módon történik, azaz könyvtárakat, minialkalmazásokat és shortcutokat is kipakolhatunk rájuk. Ezen a területen a Samsung még kicsi le van maradva a HTC mögött, a normál Android widgetek mellett nincs annyi és olyan sokféleképpen konfigurálható programocska, de azért a fontos dolgok mind rendelkezésre állnak. Van például többféle óra, naptár és időjárás jelentés, illetve mindenféle közösségi hálózatokkal kapcsolatban lévő kiegészítő, amelyeken a Twitter, Facebook, RSS és hasonló módon érkező frissítéseket nézhetjük át egy helyen. Ennek egy érdekes változata a Buddies now, amelyre mi gyűjthetjük össze legkedvesebb ismerőseinket, és ahol ezen ismerősök frissítéseit és státuszüzeneteit azonnal elérhetjük.
A Samsungtól megszokott módon a képernyő legalsó sorában négy ikon fogad bennünket, amelyekkel a legfontosabb funkciókat érhetjük el – nevezetesen a telefont, a névjegyeket, az üzeneteket és persze a főmenüt, a többi alkalmazással. Ez a sáv mindig velünk van, még az utóbbi, alkalmazások képernyők esetén is, ami nagyon hasznos, hiszen mindig hozzáférünk az alapdolgokhoz. Ugyanilyen állandó segítséget nyújt a felülről lehúzható státuszsor, amin a fontosabb információk mellett a különféle funkciókat (Bluetooth, WLAN, stb. kapcsolhatjuk ki- és be).
A szokásos Android-billentyűzetet a Samsung lecserélte egy valamivel kényelmesebbre – az ujjfelemelés nélkül működő Swype (itt csak a megfelelő betűket kell összekötnünk) azonban sajnos nem tud az ékezetes karakterekkel rendesen bánni, így marad a gépelés.
Ha már szóba kerültek az alkalmazások, mielőtt részletesebben átnéznénk őket, meg kell jegyeznünk, hogy ezen a téren a Galaxy S kicsit szegényesnek tűnt. Persze az Android Marketről tetszés szerint bővíthetjük a mobil tudását, de mi valahogy többféle érdekességet szerettünk volna már gyárilag a készüléken látni.
Alapfunkciók
A telefonálás-üzenetkezelés párost tekintve a Galaxy S az Androidtól elvárható, igen barátságos képet mutatja. A névjegyek száma korlátlan és mindegyikhez számtalan információt vehetünk fel. Szokás szerint lehetőség van a Facebook, Picasa és más accountokkal való összekapcsolásra, így rögtön látjuk például a megosztott képeket, de azt is, ha mondjuk új telefonszámot töltöttek fel a Facebookra.
Ami magát a beszélgetést illeti, ezzel nem volt problémánk, a készülék hangereje és vételi képességei jók, bár a csöngést közvetítő hangszóró lehetne hangosabb is. A többi androidos készülékhez hasonlóan a beírt betűkből, számokból a ténylegesen hívni kívánt ismerőst kitaláló Smart dial itt is rendelkezésre áll.
Az SMS/MMS küldés is hasonlóan jól használható, az üzenetek pedig a megszokott párbeszédes formában jelennek meg. Szerintünk ez a fajta csoportosítás nagyon jól áttekinthető, de a keresésre még mindig a rendes keresőalkalmazás a legjobb. A kicsit fejlettebb üzenetek kezelésére az Androidnál megszokott e-mail alkalmazást használhatjuk, és a Gmail-kliens is rendesen teszi a dolgát.

