Philips Cinema 21:9 LCD-tévé teszt

Képminőség

A nagyobb képméret elvileg nagyobb kihívás elé is állítja a gyártókat, nehezebb például az egyenletes fényerőt biztosítani. Azonban a Philips Cinema 21:9 esetében mégis sikerült jól megoldani a házi feladatot, a fehér, barna és fekete tesztképekkel végzett tesztek ezt egyértelműen bizonyítják, zavaró bevilágítás nincsen, egyedül a sarkokban vehető észre a fényerő csökkenése.

A betekintési szögek, egy 21:9-es képarányú tévénél, ha lehet, még fontosabbak. Az ASV panel e szempontból elvileg jó választás, a gyakorlatban viszont azt vettük észre, hogy a színek a szokottnál jobban fakulnak, valamint eléggé lilás árnyalatúak is.

A színkezelés – a gyenge színhelyesség után nem meglepő módon – nem tökéletes, a tévé a szürkeárnyalatos tesztben nem nyújtott kiemelkedő eredményt, több helyen is sárgás, vöröses vagy zöldes elszíneződést tapasztaltunk. Állóképeknél jól megfigyelhető az is, hogy a finom színátmeneteket nem tudja tökéletesen visszaadni a tévé, néhány helyen a finom átmenetek helyett „lépcsőket” fedezhetünk fel. A tévének az az egy szerencséje, hogy ezek a hibák normál felhasználás közben nem látszanak igazán.

Persze a képminőség nyilván erősen függ attól is, hogy mit nézünk a tévén. A Cinema 21:9-is (nem meglepő módon) a HD felontású filmekkel érzi magát a legjobban. A konkurensektől eltérő módon, a 21:9-es képaránynak köszönhetően, a tartalom többnyire nem pixelpontosan jelenik meg. Kivételt a 16:9-es képarányú Blu-ray filmek jelentenek, de ezek is csak akkor, ha Unscaled képarányt választunk. Amire figyelni kell, az az, hogy a tévé alapesetben 5%-os overscant használ, amit csak úgy tudunk eltűntetni, ha a menüben bekapcsoljuk a PC-módot (az elnevezés ellenére ez a beállítás csak az overscant kapcsolja ki/be, más hatása nincs). De visszatérve a 21:9-es filmekhez, ezek a felméretezés miatt egy hajszálnyit elmosottabbak – ezt azonban a menüben a képélesség minimális növelésével tökéletesen kompenzálhatjuk.

DVD-vel és normál felbontású digitális tévéadásokkal értelemszerűen nem annyira jó a helyzet – már csak azért sem, mert ezek képaránya vagy nem illeszkedik megfelelően a tévéhez, vagy olyan mértékben kell felnagyítani, hogy a Philips tévéje sem tud csodát tenni, még a Pixel Prerfect HD Engine-nel sem. Azt viszont talán mondanunk sem kell, hogy a Cinema 21:9-et nem arra találták ki, hogy a Barátok Köztet nézzük rajta, a 4:3-as kép szinte elvész a hatalmas felületen. Sőt, igazából a számítógépes összeköttetés sem lesz optimális – hacsak nem állítjuk át a képarányt a tévén 16:9-esre. Ebben az esetben megkaphatjuk ugyanis a pixelpontos megjelenítést, igaz, két fekete csíkot is kapunk a kép mellé.

A képjavítók általában nem javítanak, hanem inkább rontanak a képminőségen, és ez a Cinema 21:9 esetében is így van – sőt, talán jobban is, mint más tévéknél. A zajszűrés a kelleténél jóval agresszívabb, ami nemcsak a normál felbontású tartalomnál, hanem HD adásoknál is képes fontos részleteket eltüntetni. A 200 Hz Clear LCD a folyamatosságot a Philipsnél is biztosítja (a szappanopera hatás mellett), de az 1 ms-os válaszidő miatt igazából nincs szükség a bekapcsolására.

Szigorúan a válaszidő és az input lag szempontjából nézve a dolgot, a Cinema 21:9 kiválóan alkalmas lehet játékra, ha ugyanis a Game színprofilt választjuk ki, akkor a képjavítók kikapcsolásával 30 ms alá vihető a késleltetés, míg az utánhúzás az 1 ms-os válaszidőnek köszönhetően nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is elmosódásoktól mentes képet ad. Azonban nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a képarány nagy mértékben befolyásolja a használhatóságot!

A 21:9-es képarány előnyei, hátrányai és kihívásai

A szuperszéles, 21:9-es képarány legnagyobb előnye az, hogy a tévé alul és felül fekete csíkok nélkül tudja a 2,39:-es képarányú filmeket megjeleníteni. A dolog úgy működik, hogy a tévé fogja az 1920×1080 pixeles jelet, felnagyítja 2560×1440 pixelesre, majd a „középső” 2560×1080 pixeles részt kipakolja a képernyőre. Legalábbis ez az alapeset. A távirányító fel-le gombjaival könnyedén eltolhatjuk a képet, így ha akarjuk, akkor akár a felső vagy az alsó 1080 sort is nézhetjük. Érdekességképpen megjegyeznénk, hogy a Cinema 21:9 képe annak ellenére, hogy a panel csak 56 colos, kb. akkora, mint amekkora egy 60 colos, de 16:9-es képarányú tévén lenne. És a 2,39:1-es képarányú filmekkel tökéletesen képes betölteni a látóterünket.

Viszont tény az is, hogy a szokatlan képarány a használhatóságra több szempontból is kedvezőtlenül hat. Triviális dolog, hogy bár a 21:9-es képarányú filmek kitöltik a képet, a 16:9-es és a 4:3-as képarányú filmek már nem. Márpedig a kábeltévék e két méretarányt használják, még akkor is ha HD-ben sugároznak. Másképpen fogalmazva most nem filmnézés közben és nem felül lesz fekete csík a tévén, hanem tévézés közben és oldalt. A helyzet kiküszöbölésére a Philips a szokásos képarányok mellett kétféle panoráma üzemmódot is beépített, ezek a 16:9-es képből 21:9-es képet tudnak előállítani, a 4:3-as képarányúból pedig 16:9-es képarányút. Az elektronika a kép tartalma alapján nemlineáris nyújtást végez, ami adott esetben elég bizarr képet eredményezhet, szerintünk jobban járunk az eredeti képarány megtartásával – még akkor is, ha 4:3-as adásnál ez azt jelenti, hogy a panel majdnem fele üresen marad.

Gondot jelenthet továbbá, hogy a legtöbb műsorforrás, így a DVD-lejátszók, a Blu-ray lejátszók, sőt, még a számítógép is, azt hiszi, hogy 1920×1080 soros felbontással jeleníti meg a képet a tévé, ezért a feliratok könnyen lemaradhatnak alul (rendesen ezek a fekete csíkban jelennének meg). Számítógépen egyszerű a szöveget újrapozícionálni, azonban a DVD- és Blu-ray lejátszók közül csak a Philips gyárt olyanokat, amik feljebb tudják tolni a feliratokat. Ennek megoldására a képarányok között találjuk a 21:9 Subtitle nevű üzemmódot, ami árnyalatnyit feljebb tolja a képet valamint össze is nyomja picit, hogy a feliratok is beférjenek a képbe.

Hangminőség

A legtöbb LCD- és plazmatévé hangminősége csapnivaló, azonban a Philips Cinema 21:9 e téren kifejezetten jól teljesít, köszönhetően a hátsó termetes hangkeltőknek. Azt nem állítjuk, hogy a tévé kiválthatja az erősítőt, hiszen a mélyhangok nyilván még így sem tudnak elég öblösen megszólalni, azonban a tévéadásokhoz bőven elég, amit kapunk, sőt, adott esetben zenehallgatáshoz is.

Amellett, hogy lehetőségekhez képest vannak mély hangok, a magasak sem torzulnak el, és a hangerő növelésével sem jelentkezik jelentős torzulás. Hang tekintetében a Philips Cinema 21:9 az egyik legjobb tévé a piacon, a kapható tévék 99%-ánál szebben szólaltatja meg a hangokat.