Toshiba Satellite R630 notebook teszt

A Toshiba a hordozható számítógépek nagy öregjének számít – már 25 éve gyárt noteszgépeket, ez idő alatt pedig számtalan kiváló modellt készített. Ezek közé tartozik a javarészt drága, viszont cserébe az ultrahordozható kategória csúcsát jelentő Portégé R széria több tagja is. Annak illusztrálására, hogy milyen gépekről beszélünk, álljanak itt a 2007-ben bejelentett R500-as adatai: ebben már három éve 64 GB-os SSD és Core 2 Duo processzor dolgozott, kiegészítve a világ legvékonyabb, 7 mm vastag optikai meghajtójával és egy LED-es háttérvilágítású 12,1”-es kijelzővel. Ez még most, 2010-ben sem hangzik rosszul, főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy a notebook tömege 765 gramm volt! Ehhez képest a ma könnyűnek mondott 1 kg-os netbookok is ólomsúlyúak.

Tesztünk alanya, az R630 részben ezt az örökséget viszi tovább – legalábbis a kategóriát illetően, mert a modernebb hardveren kívül a megcélzott közönség is egészen más: a hordozhatóságért mindent feláldozó felsővezetők helyett inkább a magánfelhasználók kerültek célkeresztbe. Az R500 igazi utóda 2010-ben az R700 lesz – ez tesztünk résztvevőjéhez képest kicsit konzervatívabb külsőt, dokkolócsatlakozót és több biztonsági opciót (például ujjlenyomatolvasót) kap, de idehaza egyelőre még nem elérhető. Ennek megfelelően az R630 nem is a Portégé, hanem a Satellite sorozatba tartozik

Külső

Azért egy percig se gondoljuk, hogy „a kevésbé üzleti külső” valami extravagáns dizájnt jelent: az R630 így is egy kifejezetten visszafogott kinézetű, elegáns gép lett. A monitor fedőlapja a divatnak megfelelően mattfekete szálhúzott alumínium hatását kelti, ami koszolódásra egyáltalán nem hajlamos. Közepén meglehetősen nagy fényes felirat hirdeti a notebook gyártóját.

Az egyébként tükröződő kijelzőt egy matt keret veszi körbe – és matt, a monitor fedelével megegyező anyagból készült a billentyűzet kerete és a csuklótámasz is. Került azért egy-két fényes felület is a gépre: a zsanérok (amelyek a kijelző csukva tartásáról is gondoskodnak) és a tapipad gombjai, illetve az előtte található, a visszajelző LED-eket tartalmazó felület is ilyen.

Kivitelét illetően az R630 nagyon jó: masszív, a kijelző is egész stabil (messze nem olyan hajlékony, mint a régi, 1 kg alatti tömeggel rendelkező Portégéké volt). A képernyő megóvásáról csukott állapotban a kereten elhelyezett gumicsíkok gondoskodnak.

A billentyűzet kiosztása nagyon jó: a chiclet-típusú klaviatúra gombjainak mérete és a közöttük lévő távolság is pont megfelelő, és a jobb oldali Del-Home-PgUp-PgDn-End sort kivéve mindegyik billentyű ott van, ahol lennie kell. Extra gombokat viszont nem kapunk, szinte mindent az Fn+funkcióbillentyűk segítségével kapcsolgathatunk – viszont a tapipad kikapcsolásához, az Eco mód aktiválásához és a külső kijelző bekapcsolásához azért van külön gomb. Ami a további funkciókat illeti, az Esc a hangszórót kapcsolja ki/be, az F1-gyel lezárhatjuk a Windowst (ugyanúgy, mint a Win+L gombokkal), az F2-vel az Eco üzemmódot lehet bekapcsolni, az F3-mal készenléti állapotba küldhetjük a gépet, az F4-gyel pedig hibernálhatjuk. Az F5-tel válthatunk a kijelzők között, az F6-F7 a fényerő állítására szolgál, az F8 pedig a vezeték nélküli adapterek ki- és bekapcsolására. Az F9-cel a tapipadot kapcsolgathatjuk, az F10-zel Scroll Lock-ot, az F11-gyel a Num Lockot lehet aktiválni. Nincs a billentyűzetre rajzolva, de az Fn gomb lenyomásakor felül megjelenő menüből kitalálható, hogy az Fn+Tab az optikai meghajtó kezelésére szolgál, végezetül pedig az Fn+szóközzel a képernyőt lehet nagyítani.

A billentyűzet alatt kissé balra tolva helyezkedik el az igen jól sikerült tapipad. Ez a csuklótámasz anyagából készült, de rendes kerete van és tapintása is más. Mérete megfelelő, az alatta elhelyezett széles gombok is kényelmesek, bár kissé kemények.

Ha megfordítjuk az R630-at, láthatjuk, hogy szemben a többi noteszgéppel, itt ez a rész készült fényesebb anyagból. Ezen két kinyitható ablak van, az egyik alatt a memória, a másik alatt a merevlemez lapul. A csavarok a megszokottnál jóval kisebb csavarhúzót igényelnek, ráadásul igen erősen is vannak meghúzva (mi ezért sem mertük kinyitni mindkettőt), tehát a bővítéshez némi elszántságra és bátorságra van szükség, de ha ezek megvannak, a gép bővítése nem okozhat problémát.

A notebook vonalaiba teljesen belesimuló akkumulátor hátrafelé húzható ki. Összeszerelve a gép mérete 316×225×30 mm, tömege pedig 1,40 kg – ezekkel az adatokkal meg is felel az ultrahordozható noteszek kritériumainak, bár a 13,3”-as kijelző miatt kell kötnünk egy kevés kompromisszumot.