Alcor HD-500 DVB-T set-top-box teszt

Használat közben

A puding próbája az evés, lássuk, mit tud a DTV-500 a gyakorlatban. (Aki olvasta korábbi, ATD STB-838 set-top-box tesztünket, annak nagy meglepetésre nem kell számítania.) Kezdjük mindjárt ott, hogy a készüléken egyetlen gomb sincsen, így a vezérléshez a távirányítóra kell hagyatkoznunk. Ez persze nem olyan nagy probléma, mert még a gombokkal felszerelt set-top-boxokat sem lehet általában teljes körűen vezérelni az előlapról, de azért legalább egy bekapcsoló gombot el tudtunk volna képzelni elöl, ez több esetben is jól jönne. A boxot, bár gomb nincs rajta, nem tudjuk elrejteni a kíváncsi szemek elől (például a tévé hátuljára), mert a távirányító érzékelője az előlapba van beépítve. Az elrejtés emellett azért sem lenne szerencsés, mert az USB portot is csak így érjük el, amire, ha a médialejátszási képességek miatt nem is, a felvételi lehetőség miatt mindenképpen szükségünk lesz.

A set-top-boxhoz mellékelt távirányító egyszerű darab, és nem is túlságosan high-end kialakítású, de az apró, puha gombok ellenére a kezeléssel nem volt különösebben problémánk. Persze olyan extrákra ennyi pénzért ne számítsunk, mint háttérvilágítás vagy fluoreszkáló gombok. A menüben alapvetően a zöld gombokkal mozoghatunk, és a négy irányba mutató nyilakat használhatjuk a csatornaváltásra és a hangerő szabályozására is. A menübe való belépés nélkül több funkció is elérhető, így az EPG, a PVR, a teltext és a kedvenc csatornák listája is.

Menürendszer

A menürendszer egy az egyben azonos a korábban nálunk járt ATD STB-838 menüjével, így ezúttal is egy nagyon egyszerű, nem túl látványos, de cserébe legalább jól áttekinthető kezelőfelületet kapunk, amelyben a fent elhelyezett hét ikon segítségével érhetjük el a beállítási lehetőségeket. A felületet a felső ikonok miatt akár grafikusnak is csúfolhatjuk, de az ábrák felbontása miatt az élmény messze elmarad attól, mint amit mondjuk egy márkás gyártó Blu-ray lejátszójának nyomkodása közben tapasztalhatunk meg.

Amint korábban említettük, a menüben a nyilakkal lehet mozogni, a menüpontokhoz tartozó funkciókat viszont a teletextnél is használatos színgombokkal tudjuk módosítani.

Az Alcor DTV-500 felismeri, ha először kapcsoljuk be, és ebben az esetben egy gyors varázsló segítségével végigvezeti a beüzemelés lépésein. Ez az ország és a nyelv kiválasztását valamint a csatornakeresést jelenti, ezek összesen is csak néhány percet vesznek igénybe. A teszt során a tuner érzékenységével nem volt gondunk, a box az összes adót rendben megtaláláta – de sajnos a kódolt adókat is betette a listába, annak ellenére, hogy azokkal nem tud mit kezdeni. Jelvesztéssel később sem találkoztunk, de azért ne feledjük, hogy a hazai DVB-T rendszert elsősorban tetőantennás vételre tervezték, ezért egyáltalán nincs garancia arra, hogy akár a fővárosban is, mindenhol működni fog az Alcor doboza szobaantennával is.

De térjünk vissza a menüre! Az első csoportban a csatornabeállításokat találjuk, itt lehet az adók sorrendjét módosítani, az egyes csatornákat átnevezni és letiltani és kedvenceket választani. Itt lehet azt is megadni, ha egy-egy csatornát a léptetésből szeretnénk kihagyni – mivel a tuner a kódolt adókat is megtalálja, ez utóbbi lehetőség nagyon hasznos. Ha akarjuk, ebből a menüből elindíthatjuk az EPG-t is, de sokkal kényelmesebb, ha erre a célra a távirányítón lévő dedikált gombot használjuk. AZ EPG felülete sajnos a box esetében nem túl látványos és nem is annyira kényelmes a használata, mint más eszközöknél, mert egyszerre csak egyetlen adó műsorát tudja megmutatni, viszont legalább a felvételi időzítő programozható segítségével – de erről később.

A második menü a képbeállításokat tartalmazza, itt a módosíthatjuk a képarányt (auto, 4:3, 4:3 Pan and Scan, 4:3 letterbox és 16:9 választhatók), a felbontást (1080i, 720p, 576p, 576i) a TV szabványt (PAL, NTSC) illetve a színteret (RGB, CVBS).

A harmadik menü a csatornakeresés (auto és manuális keresés is van), ide alapesetben nem kell külön ellátogatni, mert az első bekapcsolásnál megcsinálunk minden olyan dolgot, ami amúgy ebből a menüből lenne elérető.

A negyedik „fülön” az időt állíthatjuk be, és ide került az elalváskapcsoló is. Az ötödik menüben az OSD, a feliratok és a hangsávok nyelve, a hatodikban a gyermekzár (és a hozzá tartozó jelszó) állítható, illetve itt találhatók a készülékinformációk is. Nem túl valószínű, hogy a szegényes opciókban van annyi, hogy a készüléket teljesen elállítsuk, minden esetre ebben a menüben lehet kérni a gyári értékek visszaállítását is.

A hetedik, utolsó menüben van a médialejátszó, illetve itt lehet a képek kezeléséhez és a filmlejátszáshoz kapcsolódó minimális beállításokat is megadni (diavetítés lépésköze, feliratok mérete, színe, képarány).

Tévézés közben

A box a menüben való kutakodáskor lassúcskának tűnt, de a bekapcsolási idő és a csatornaváltás ideje szerencsére elég rövid, így a mindennapi használat során a sebességgel nem lesz gondunk. Tévézés közben az éppen nézett műsor illetve a következő film címét (illetve a kezdési időket) bármikor megnézhetjük, ha megnyomjuk az Info gombot, a részletes tartalomért pedig az EPG-t hívhatjuk segítségnek. Az EPG hasznos akkor is, ha elmékeztetőt vagy felvételi időzítőt szeretnénk beállítani; előbbi az OK, utóbbi a Rec gombbal, egyetlen gombnyomással programozható. Emellett azért van lehetőség manuális programozása is, ami főleg akkor jöhet jól, ha ismétlődő felvételeket szeretnénk készíteni. Természetesen a felvételi lehetőség csak akkor és, ha az USB-re csatlakoztattunk egy HDD-t vagy egy USB sticket! A felvételkészítés a tunert teljesen lefoglalja, így közben nem lehet korábban rögzített műsort sem nézni.

Az Alcor DTV-500 időeltolásra is képes (timeshift), de természetesen ehhez szintén kell az USB-re csatlakoztatott adattároló. A timeshift automatikus nem lehet, elindítása viszont csupán egyetlen gombnyomás. Timeshift közben a felvétel megállítására, folytatására és a tekerésre a szokásos gombokat használhatjuk – arra viszont figyeljünk, hogy a csatornaváltással az adatokat törli a készülék! A box nagy előnye, hogy – egyes tévékkel ellentétben – a csatlakoztatott adattárolót nem alakítja át, csupán készít rajtuk egy PVRRECORD nevű mappát, és ebbe pakolja a felvételeket. A rögzített videók ezen a mappán belül mindig külön könyvtárba kerülnek, ami a csatorna neve mellett a felvételkészítés időpontját is tartalmazza. A rögzítés formátuma TS, ez több PC-s alkalmazás segítségével is szerkeszthető.

Ha az adott műsor extra hangsávot vagy feliratot is tartalmaz, akkor azokat a Language és a Subititle gombokkal érhetjük el. Tesztünk készítésekor az ingyenesen fogható adókkal ezt nem tudtuk kipróbálni, egyelőre ugyanis nincs több hangsávot és/vagy feliratot tartalmazó adó az ingyenes csomagban.