LG Cinema 3D LW5500 passzív (polarizációs) 3D tévé teszt

Menürendszer és távirányító

Az LG a 2011-es tévéknél a menühöz is hozzányúlt valamelyest, de alapvetően sem a beállításokra vonatkozó rész, sem az opciók mennyisége nem változott. Ez jó, mert az LG továbbra is az egyik legrészletesebb beállítási lehetőségekkel bíró menüt adja a felhasználóinak. Új viszont, hogy a távirányítóról eltűnt a menü gomb. Helyét a Home gomb vette át, amivel egy új típusú kezdőképernyőt érhetünk el. Innen a tévé valamennyi extrája kényelmesen indítható, beleértve a médialejátszót és az internetes alkalmazásokat is. A Home képernyő legnagyobb részét, bal oldalt, felül, a tévé élőképe foglalja el. Mellette a leggyakrabban használt alkalmazások listája és a médialejátszóval elérhető források (helyi meghajtó, DLNA szerver) listája látható. A tévé alatt a bemenetek listája, a beállítások és az EPG található, az alsó sávban pedig az okostévé funckiókat érjük el.

Az LG-től megszokott gyorsmenü is rendelkezésre áll, ám ennek külseje már megváltozott: nem a jobb alsó sarokban lévő köralakú felület köszön vissza, az opciók a kijelző alsó részére költöztek.

A távirányító néhány apró változtatást leszámítva ugyanaz a típus, mint amelyet a tavalyi modellekhez kaptunk, így előnyei és hátrányai nem változtak. Közvetlen elérhetőséget az energiatakarékos funkcióhoz, a képarány és a színprofil változtatásához, a 3D kezeléséhez valamint az EPG-hez és a Teletexthez kapunk. A távvezérlő a sötétben is jól használható, mert a gomboknak van külön bekapcsolható háttérvilágítása is.

A tévéhez megrendelhető a Magic Remote Controller Unit is, ami valójában egy levegőben használható egér, a tévé emellett pedig még androidos telefonokkal és iPhone-nal is vezérelhető.

Extrák

Mivel az LG 47LW5500 az extrák tekintetében teljesen egyezik a korábban nálunk járt 47LW650S-sel, a továbbiakat, a típusjelzés cseréje mellett, egy az egyben átemeltük korábbi cikkünkből.

Extrák

Médialejátszó

A médialejátszó a Home gomb segítésével előugró menüből vagy a bemenetválasztóból is elérhető. Felépítése alapvetően nem változott a tavalyi modellekhez képest, de néhány új funkció került bele. Ezek egyike, hogy a mappák között most már kiválaszthatjuk, hogy csak videókat, képeket vagy zenéket szeretnénk-e látni vagy az összes médiafájlt. Emellett az LG sokat javított a szoftver sebességén is, amely most már villámgyorsan működik, legyen szó videók, képek megjelenítéséről vagy zenék lejátszásáról.

Sajnos az új funkciók a médialejátszó alapvető képességeit nem bővítették ki, így az a DTS hangsávok kezelésére illetve a 4.1-es szintnél magasabb beállítással tömörített H.264 kódolású videók kezelésére nem alkalmas – univerzális lejátszóként tehát a beépített szoftver nem lesz használható. Nyilván ezzel a korlátozással az a célja az LG-nek, hogy aki komolyabb médialejátszót szeretne, az vásárolja meg mondjuk a DP1-et vagy valamelyik 3D Blu-ray lejátszót, amelyek a fenti korlátozásoktól mentesek.

A formátumtámogatás (videók esetén) a következő:
• Konténerek: DAT, MPG, MPEG, TS, TRP, TP, VOB, MP4, MKV, AVI, DIVX, WMV
• Video: DivX/XviD, MPEG-1/2/4, H.264/AVC, WMV
• Audio: AC3, AAC, HEAAC, MP3, PCM
• Feliratok: SMI, SRT, SUB, ASS, SSA, TXT, PSB

Amint a listából látszik, a videolejátszó sem a rippelt Blu-ray sem a rippelt DVD-ket nem kezeli – utóbbiakat viszont megnyithatjuk akkor, ha a közvetlenül a VOB-okat töltjük be. Tökéletes élményre ne számítsunk azonban ebben az esetben sem, egyrészt a tesztfilmek közül többnek is rossz volt a képaránya (amit módosítani nem lehet, mert csak eredeti és teljes kitöltési méretet választhatunk), másrészt a feliratok sem működnek. Leszámítva ezt az apróságot, a feliratkezelés tökéletes, az LG tévéje az ékezetes karakterekkel is kitűnően boldogult.

A médialejátszó sajnos nemcsak a hiányos formátumtámogatás miatt nem teljes értékű, hanem azért sem, mert a színprofilok közül csak a Normál, Mozi, Játék, Sport és Élénk választhatók ki. Előrelépés a tavalyi modellekhez képest ugyanakkor, hogy a képbeállítási paraméterek közül szinte az összes elérhető, és a 2D-3D konverzió is működik.

A médialejátszó új funkciója, hogy a szoftver a legalább 10 perces videófájlokat jelenetekre bontja, előnézeti képpel. Így könnyebb bennük keresni, ugyanakkor az algoritmus még csiszolgatásra szorul, mert egyelőre csak annyi történik, hogy a tévé a videófájl teljes hossza alapján tíz hosszabb-rövidebb etapra bontja a teljes filmet.

Képnézegető

A képfájlok közül a tévé csak a JPEG-eket látja, ezeket viszont szinte bármekkora felbontásban képes kezelni, ráadásul meglehetősen gyorsan. A funkcionalitás a tavalyi modellekhez képest a 2D-3D konverzióval bővült, ez az alapműveletek mellé, így a forgatás, nagyítás és diavetítés mellé kapcsolódott be.

Zenelejátszás

A zenelejátszó szintén maradt fapados, és továbbra is csak az MP3 fájlokat nyitja meg. Egyetlen extrája az, hogy mappákon belül lehetőség van zenék válogatására.

DLNA

Az LG 47LW5500 nemcsak USB-ről, hanem DLNA szerverekről is tud tartalmakat lejátszani. A DLNA kliens a Home menüből indítható el, értelemszerűen úgy, hogy a jobb oldali listából nem az USB meghajtót, hanem a használni kívánt DLNA szerver nevét választjuk ki. Ezután a rendelkezésre álló lehetőségek nagyjából ugyanazok, mint amiket USB-s meghajtó használatakor kapunk, az egyedül eltérés annyi, hogy a külső feliratok DLNA szerverről nem működnek.

MediaLink

Az LG a PlexAppsszal közösen egy további érdekes lehetőséggel bővítette a repertoárt: az LW5500 képes a PC-re telepített PlexApps médiaszerverre is rákapcsolódni, és a böngésző segítségével a megosztott tartalmakhoz hozzáférni. Amellett, hogy a szoftver telepítése nem volt zökkenőmentes (a teszthez használt notebookon nem működött a megosztás, míg egy PC-n minden gond nélkül), a tévé és a szerver közötti kommunikációt is meglehetősen lassúnak találtuk. A PlexApps előnye egyébként az lenne a normál médialejátszóval szemben, hogy a filmekhez, sorozatokhoz és zenékhez képes albumborítókat és más metaadatokat leszedni – ígéretes kezdeményezés, de jelenleg a program még nem elég stabil.

WiFi

A tévéhez alapból nem jár WiFi stick, de külön lehet hozzá vásárolni. A kütyü a 802.11n-es szabványt támogatja, így a rendelkezésre álló sávszélesség bőven elég ahhoz is, hogy HD felbontású anyagot továbbítsunk a tévé felé.

Okostévé funkciók, LG Apps

A 3D mellett a tévé egyik legérdekesebb funkciója az LG Apps – legalábbis az lett volna, de sajnos az LG saját tartalomszolgáltató szervere egyelőre még nem működik (az LG a második félévre ígérte az éles indulást), ezért sem a tartalmak közötti keresés, sem az LG Apps nem használható egyelőre.

Az okostévé funkciók hiányában egyelőre be kell érnünk a widgetekkel – a tavalyi modellekhez képest azonban hatalmas a változás, most már nem három program, hanem 14 alkalmazás közül lehet választani, plusz van két játék is, kicsiknek és nagyoknak. A widgetek közül magyar vonatkozása egyedül a Port.hu-nak van (ami EPG szerűen mutatja a tévéműsort), de rajta kívül elérhető még a Picasa, a facebook, a vTuner, az MLB.tv, az AccuWeather, a YouTube, a Dailymotion, a twitter, az iConcerts, a Google Maps, az AUPEO, az I-play TV és a funspot is.

Ezek mellé kapunk egy teljes értékű böngészőt is, ami azt leszámítva, hogy a flasht nem kezeli és a betűtípusok között sem tesz különbséget, szépen, olvashatóan jeleníti meg a weboldalakat. Ötletes megoldás az LG-től, hogy a webcímek begépelésére szolgáló sávot keresésre is használhatjuk: ha a begépelt kifejezés nem mutat weboldalra, akkor a szoftver automatikusan a Google-ből jövő találatokat mutatja. A tévé menüjére és a médialejátszóra azt mondtuk, hogy gyors, a böngészőre azonban sajnos ennek ellenkezője igaz.

Az okostévé felület kezelése a normál távirányítóval nem a legkönnyebb, akkor viszont remekül használható még a böngésző is, ha a Magic Remote Controller Unitot használjuk.

Persze egy kis megszokást igényel a levegőben működő egér használata, de a betanulási időszakot követően a weboldalak illetve az alkalmazások között nagyon könnyű navigálni.

Összegzés

Bár nem láttuk mindegyik CINEMA 3D modellt, gyanítjuk, hogy az LW5500-as széria lesz az, amelyik a legjobb ár-érték aránnyal bír. Egyes helyeken már 300 ezer forintért is hozzá lehet jutni a 47 colos verzióhoz, sokkal olcsóbban, mint amennyiért az LG hasonló méretű, tavalyi 3D megjelenítésre képes tévéit meg lehetett venni. Az aktívról a passzív technológiára való váltással az LG megelőzte a konkurenciát, amit jól mutat az is, hogy számos gyártó vásárolja tőle az FPR panelt saját 3D tévéihez is. A 47LW5500 nem hibátlan tévé, de kiváló 3D élményt nyújt, LCD-vel idén ennél jobbat aligha lehet nyújtani. A 47LW650S-sel összevetve nem vitás, hogy a 47LW5500 jelenti a jobb vételt, sokkal olcsóbb, míg érdemi tudása semmivel sem kisebb.

Az LG 47LW5500-at az LG-től kaptuk tesztelésre, ára kb. 299 ezer forint.