Samsung Galaxy Ace Plus okostelefon teszt
Kezelőfelület (TouchWiz UI 4.0)
A Samsung a telefonra az Android 2.3.6-os verzióját telepítette, amely messze nem a legújabb verzió – és sajnos nagyon valószínű, hogy a készülékhez nem is lesz ICS frissítés. Az OS-ből viszont keveset látunk majd, mert a Samsung a Galaxy Ace Pluson is saját kezelőfelületét, a TouchWiz UI-t használja. A gyári Android felület és a TouchWiz között sok az eltérés, utóbbi jóval több funkciót nyújt, viszont a koreai gyártó nem rajzolta újra a teljes interfészt, a menük esetében például nem sok változást lehet észrevenni. Az UI sebességével a relatív gyenge rendszerchip és GPU ellenére igazából nem volt gond, ami persze annak fényében nem meglepő, hogy a lassabb Galaxy Ace is jól teljesített e szempontból.
Bár a Galaxy Ace Plus nem tartozik a legerősebb modellek közé, a Samsung dicséretére legyen mondva, hogy a kezdőképernyők számával nem fukarkodott, ugyanúgy hetet pakolhatunk tele ikonokkal, mint mondjuk a csúcskategóriás Galaxy S III esetében. A Samsungtól megszokott módon ezúttal is „bal szélső” az elsődleges, ennek azonban túl nagy jelentőséget nem érdemes tulajdonítani, mert a lapozás végtelenített, így az első oldalról balra tovább haladva az utolsóra jutunk.
A Samsung azt is megoldotta, hogy a képernyőket reprezentáló pontok is tapinthatók legyenek, így bárhol is vagyunk, az összes képernyő elérhető egyetlen érintéssel. Normál lapozás esetén a képernyők egyszerűen egymás mellett csúsznak, de az effektek nekünk igazából nem hiányoztak. Csiptetős zoommal előhívhatjuk az áttekintő nézetet is, amely az összes képernyőt mutatja kicsiben – itt lehetőség van arra, hogy a képernyők sorrendjét megváltoztassuk, és akár arra is, hogy azokat a paneleket, amelyekre nincsen szükségünk, eltávolítsuk.
A képernyőkön összesen 4×4 ikonnak van hely, illetve további négy funkció állandó helyet kapott a kijelző alsó részén: a telefon, a névjegyek, az üzenetek és az alkalmazások előhívására szolgáló gombok helye fix, ezek minden kezdőképernyőn megtalálhatók. A kezdőképernyők egyedi funkciója (legalábbis Android 2.3 alatt), hogy lehetőség van mappák használatára is, így az ikonokat akár csoportosíthatjuk is. A felület leggyengébb pontja a widgetek kezelésében rejlik, a kipakoláshoz való felület kis mérete miatt nem használható túl jól. A widgetek száma egyébként 30 körüli, ami nem mondható túlságosan soknak.
A lezáró képernyő egyszerű darab, alapesetben csak az időt és a dátumot mutatja, plusz információkat csak akkor látunk rajta, ha nem fogadott hívásunk volt vagy üzenetünk érkezett. A telefon feloldására a Samsungtól megszokott módon az oldalsó gombot használhatjuk, amelynek megnyomása után a kijelzőt kell még végigsimítanunk.
Nemcsak a főképernyők, hanem az alkalmazások ikonjai is egymás melletti oldalakon kaptak helyet. Alapesetben három képernyőre elférnek az alkalmazások, de természetesen a képernyők száma az újabb és újabb appok telepítésével szépen gyarapodik. A lapozós nézet mellett van listás nézet is, amit a Samsung azzal spékelt meg, hogy oldalsó görgetősáv segítségével akár arra is van mód, hogy rögtön ez adott betűvel kezdődő programokhoz ugorjunk. Ha maradunk a lapozós nézetnél, akkor itt is kérhetünk áttekintést, és ebben az esetben lehetőség van arra is, hogy az ikonok és vagy az oldalak sorrendjét megváltoztassuk, valamint, hogy itt is készíthetünk mappákat.
A háttérképet és/vagy a lezáró képernyőn megjelenő képet megváltoztathatjuk, de a testreszabási lehetőségek ebben gyakorlatilag ki is merülnek, a TouchWiz messze nem kínál annyi opciót, mint mondjuk a HTC Sense-e. A billentyűzet esetében lehetőség van arra, hogy több kiosztás közül válasszunk: a betűket tartalmazó verzió mellett kérhetjük a régi telefonok számgombjaira emlékeztető verziót illetve két kézírás-felismerőt is, és emellett a Swype is választható.
A feladatváltó a középső gomb nyomva tartásával érhető el, külsőre semmi különöset nem kapunk, de az ikonok ablakban jellegű felület a célnak így is tökéletesen megfelel. A Samsung az értesítési sávot is átdolgozta kis mértékben; legfelül gyorsgombokat kapunk a WiFi, a Bluetooth, a GPS, a csendes üzemmód és az automatikus elforgatás ki- és bekapcsolásához.
Összességében a TouchWizről azt mondhatjuk el, hogy a Samsung egy kellemes kis felületet rakott össze, amely megfelelő sebességgel működik.
