Ecovacs Deepoo D77 robotporszívó teszt
Tapasztalatok
A véletlenszerűen mozgó robotok többségéhez hasonlóan az Ecovacs is viszonylag hirtelen mozdulatokkal, kissé idegesen mozog, de ez nem különösebben zavaró. Többnyire faltól-falig, bútortól-bútorig megy, de időnként átvált falkövető módba. Amellett, hogy így felszedi a koszt a fal és a bútorok mellett is, egy-egy ilyen akció után gyakrabban találhatja magát új szobában. Ez is segítheti, hogy a lehető legtöbb helyiségbe eljuthasson.
Az előd modellel, amellett, hogy szerettük leginkább két gondunk volt. Az egyik az időzíthetőség bénasága, amin a fejlesztők sajnos ennél a modellnél sem változtattak, így a porszívózás a megadott egy vagy két időpontban a hét minden napján elindul. Egy-egy nap kihagyására, vagy bizonyos napokon más időpont beállítására nincs lehetőség.
A másik gond az előd modellnél a takarítás minősége volt, mert az egy feltöltéssel elérhető működési idő túl rövidnek bizonyult ahhoz, hogy 50 m2-en mindenhova eljusson. Bár az akkumulátor kapacitása ebben a modellben sem változott, a Deepoo D77 50%-kal többet, akár 90-100 percet is ment egy feltöltéssel. Ez, kombinálva a 3 cm-rel szélesebb kefés hengerrel látványosan jobb takarítási minőséget adott, mint amit a közvetlen elődjénél tapasztaltunk. A laminált padlót minden takarítás után tökéletesen tiszta, pormentes állapotban találtuk.
Az Ecovacs Deepoo D77 egyébként ugyanúgy négy takarítási módot kínál (Auto, Intensive, Border, Spot), melyek közül időzített módban minden esetben az Auto módot választja. A Spot mód érdekessége, hogy nem az indítási pont körül takarít, hanem attól jobbra szabályos csíkokat bejárva. Logikus lépésnek tűnik, hogy ne a legnagyobb kosz közepére tegyük a robotot, hanem mellé, és ő kívülről indulva próbáljon meg azt felporszívózni.
Továbbra is nagyra tartjuk a Deepoo problémamegoldó képességét. A dokkolás stabil, a kütyü mindig visszatér a dokkolóra. Elakadni szinte soha nem akad el, egyedül csak a vékony, kicsi szőnyegek okozhatnak gondot neki, ha véletlen maga alá gyűri a sarkait. De legtöbbször ezt is észreveszi és letolat róla. Egyébként, ha nem emelkedik el nagyon a talajtól (tehát rendesen leérnek a kerekei), akkor nem is adja fel a harcot. Kábelekben elakadva például addig mozog előre és hátra, míg ki nem szabadítja magát. Ebben a tekintetben nagyon hasonlít az etalonnak számító Roomba modellekhez.
Takarítás és dokkolás után az első lépés a tartály ürítése, ami kb. 15 mp-et vesz igénybe. Ezalatt a porszívó nagyjából 460 Wh-át fogyaszt. A robotban lévő tartályban marad ugyan némi kosz, de az a szívási teljesítményt nem befolyásolja. A dokkoló fogyasztása a töltés közben 12-13 Wh, csepptöltéskor és üresen a fogyasztása a mi eszközünk számára mérhetetlenül alacsony.
Karbantartás tekintetében óriási előnyt biztosít a tartályürítős dokkoló, hiszen a két-háromnaponta ürítendő belső tartályt egy két-háromhetente ürítendő nagyobb tartály váltja. Az előd modellnél a hengerekre feltekeredő hajszálakat sem találtuk vészesen soknak, de ennél a modellnél sajnos nem voltak ennyire jó tapasztalataink. Pozitívum, hogy a kefén a hajszálak a két szélen, illetve az elválasztó sávnál tekeredtek fel, így könnyű őket leszedni, de két hét alatt igencsak nagy mennyiség felgyűlt belőlük. A Samsung robotjaival ellentétben az Ecovacs modelleknél a tisztítás során semmi sem segít a hajszálak leszedésében.
A karbantartást könnyíti a pezsgőszínű külső burkolat is, amin sokkal kevésbé látszik meg a lerakódó por, mint a sötétebb, tükörfényes felületeken.
Az infravörös jelekkel működő virtuális fal ezúttal is elvérzett, hiszen néha-néha átengedte a robotot, így viszont a falnak semmi értelme nincs.
