Kipróbáltuk: D-Link Music Everywhere (DCH-M225) DLNA kliens
A modern adattovábbítási megoldásokban közös, hogy nem vezetéken, hanem vezeték nélkül továbbítják az adatokat. Noha a megrögzött hifiőrültek továbbra is a kábelre esküsznek (tegyük hozzá, jogosan), azért azt valószínűleg senki nem vitatja, hogy az átlagember számára teljesen kielégítő minőséget szolgáltatnak a Bluetooth- és DLNA alapú megoldások is. A modern hangrendszerek többnyire már önállóan képesek WiFi-n vagy Bluetoothon is zenét fogadni, hiszen ezzel sokkal nagyobb fokú szabadságot kapnak a felhasználók: a zenét nemcsak a PC-n vagy a CD-lejátszón tudjuk elindítani és léptetni, hanem okostelefonról vagy táblagépről is. De mi a helyzet akkor, ha már van egy teljesen jó (és adott esetben méregdrága) erősítőnk, amelyet nem szeretnénk csak azért cserélni, hogy a DLNA-t is használni tudjuk? Egy apró kütyü, a D-Link Music Everywhere segít a probléma áthidalásában; a konnektorba csatlakoztatható DLNA-kliens a WiFi-n érkező zeneét analóg hangkimeneten keresztül továbbítja. Hogy erre a nagyszobában lévő erősítőt csatlakoztatjuk, vagy inkább egy mezei hangszórót, hogy a konyhát turbózzuk fel némi zenével, az már az egyéni ízlés dolga.
Külső
A Music Everywhere elvileg a D-Link hamarosan bővülő okosotthon platformjának része, viszont nem rendszerben használható kütyü, hanem egy olyan, amely önálló életre képes. Persze WiFi hálózatra szükség van, azonban a készülék nem rendelkezik olyan funkcióval, amelynek csak egy komplett rendszer kiépítésekor vennénk hasznát; célja az, hogy a zenét olyan helyre is eljuttassuk, ahova kábelekkel macerás vagy közel megoldhatatlan lenne.
Maga az eszköz egy konnektorba dugható, apró méretű doboz. A D-Linktől nem meglepő módon fehér színű készülékházzal rendelkezik, és a terméknév valamint a márkajelzés mellett fentiek ellenére szerepel rajta a mydlink Home logó is. Csatlakozókból és kezelőkből nincsen túl sok, csak amennyi feltétlenül szükséges: egy visszajelző LED, amely tudatja a kütyü aktuális állapotát, egy gomb a WPS csatlakozáshoz és persze a lényeg, amely nem más, mint az analóg (jack) hangkimenet. A burkolat alatt van még egy WiFi adapter is, de ez kintről értelemszerűen nem látszik. A D-Link Music Everywhere-re került még egy matrica és néhány felirat is, érdemes ezekről egy fényképet készíteni, mert az üzembe helyezéshez szükségünk lesz az adatokra. (Ezek egyébként megtalálhatók a csomagolásban mellékelt kis kártyácskán is, tehát nem gond, ha ezt elfelejtjük megtenni.)
Használat közben
A Music Everywhere routerként is funkcionál, ebből adódóan gyári beállítás szerint saját SSID-vel is rendelkezik. Megtehetjük tehát, hogy azzal az eszközzel, amelyről zenét szeretnénk lejátszani, közvetlenül kapcsolódunk, viszont ez nem annyira kényelmes megoldás; hiszen ha például az okostelefont használnánk erre a célra, akkora nem túl jó, hogy az otthoni WiFi és a Music Everywhere WiFi-je között kell ugrálni. Jobb tehát, ha úgy konfiguráljuk a Music Everywhere-t, hogy az is az otthoni hálózatra csatlakozzék. Ennek ráadásul van egy további előnye, mégpedig az, hogy a kütyü képes arra, hogy az otthoni netet „tovább ossza”, kvázi WiFi Bridge-ként működjék. Így a zenelejátszó funkció mellett a lakás WiFi lefedettsége is javítható. Nyilván a kütyü nem lesz a sebesség bajnoka, de 20-30 Mbps-os tempót simán tud biztosítani, ami a telefonoknak, tableteknek vagy akár tévéknek is elegendő lehet.
Miután bedugtuk a Music Everywhere-t a konnektorba, a visszajelző LED piros, majd narancssárga színnel jelzi, hogy a kütyü üzemkész, de ne nincsen konfigurálva. A kezdeti beállításokat vagy közvetlen kapcsolat kiépítése és egy böngésző segítségével végezzük el, vagy okostelefonról a D-Link QRP Mobile alkalmazással (iOS és Android alá is elérhető); természetesen ez utóbbi esetben is feltétel, hogy a készülék első körben a Music Everywhere saját WiFi-jére csatlakozzék, amely művelethez a szükséges adatokat a korábban készített fénykép vagy a dobozban lévő kártya tartalmazza. A varázsló mindössze néhány adatot kér, a legfontosabb nyilván az, hogy kiválasszuk, a kütyü melyik vezetéknélküli hálózatra csatlakozzék.
A beállítások elmentése után a Music Everywhere újraindul, és ha sikeresen csatlakozott az otthoni hálózathoz, akkor az állapotjelző zöldre változik. Természetesen a beállításokat a készülék eltárolja, így ha kihúzzuk a konnektorból, majd újra bedugjuk (akár máshova), akkor is fel fog tudni jelentkezni a WiFi hálózatra. A beállításain csak akkor kell módosítani, ha megváltoztatjuk az otthoni hálózat nevét vagy jelszavát. (Elvileg az appos beállításnak elegendőnek kell lennie, nálunk viszont valamiért nem működött a készülék csak azután, hogy a webes konfigurációs varázslót is lefuttattuk.) A konfigurációval kapcsolatban két hiányosságot meg kell említenünk: a rejtett WiFi-re annak megmutatása nélkül nem lehet kapcsolódni, és a D-Link kütyüje sem képes elrejteni a hálózatot.
Ha a kezdeti beállításokkal megvagyunk, indulhat is a móka, gondolhatnánk – és ha valakinek Apple termékei vannak, akkor ez valóban így is van, hiszen azok rendelkeznek az AirPlay funkcióval, így a szokásos módon egyből küldhetnek is zenét a D-Link Music Everywhere-re. A kütyü ezen kívül az UPnP/DLNA megosztást támogatja még (kliensként működik), így a zeneküldés akkor is azonnal működik, ha legalább Windows 7-et használunk, hiszen ebben a Windows Media Player egyben DLNA-szerverként is működik. Viszont arra figyeljünk, hogy nem D-Link Music Everywhere-ként, hanem a típusnevével, DCH-M225-ként jelenik meg a kütyü a listában – legalábbis alapesetben, a webes kezelőfelületen ugyanis ezt meg lehet változtatni (amint azt mi is megtettük).
Az Android esetén már más a helyzet, mivel ez az OS nem tartalmaz beépített DLNA-szervert, így az ezt használó telefonokról csak akkor tudunk zenét küldeni a Music Everywhere-re, ha az adott készülék gyártója gondoskodott a DLNA beépítéséről, vagy mi tesszük ezt meg – az alkalmazásboltban rengeteg ilyen funkcióval rendelkező app található. Ez utóbbi akár még pozitívumként is felfogható, hiszen ha nem tetszik a beépített kliens, akkor bőven van lehetőség alternatívákat keresni. Azonban arra fel kell készülnünk, hogy a teljes funkcionalitást nyújtó szoftverek többnyire fizetősek. Viszont sokféle funkció közül választhatunk, akad például olyan app is, amely a PC-re/notebookra telepített párja segítségével nem a telefonról küldi a zenét a D-Link Music Everywhere-re, hanem a számítógépről – a telefon pedig csak távirányítóként funkcionál. Az univerzális DLNA-szerverek egyetlen hátránya talán az, hogy nemcsak zenék, hanem képek és videók megosztására is képesek, így szinte bármelyiket is választjuk, biztosan lesznek olyan funkciók, amelyeket kerülgetni kell. És ha nem szeretnénk fizetni, akkor még reklámokkal is számolnunk kell. A teljesség igénye nélkül tökéletesen megfelel a célra a Bubble UPnP, az iMediaShare, az AllCast, a DLNA Player illetve a MediaHouse.
Fentiek közül az AllCast elsősorban akkor ajánlott, ha egy olyan programra van szükségünk, amely beállítások és egyéb sallangok nélkül teszi a dolgát: az app a telefonon tárolt zenék mellett a korábban elkészített lejátszási listákhoz fér még hozzá, utóbbiakat ki is emeli, de cserébe kevés más listázási lehetőséget tartogat.
Aki több funkcióra vágyik, annak viszont inkább a Bubble UPnP-t ajánljuk, amelynek teljes (kb. 1100 forintba kerülő) változata akár még a felhő alapú tárhelyekről is tud zenét streamelni. Az app többféle listázási lehetőséggel bír, valamint lehet vele keresni is a zenéink között.
Hangminőség
A D-Link Music Everywhere a tömörítetlen formátumokat (pl. FLAC) nem támogatja, gyakorlatilag csak az MP3 fájlokkal boldogul. A rajta lévő kimenet többé-kevésbé AUX-ként funkcionál (de a hangerőt adott esetben a forrásnál is lehet állítani), így a hangminőség leginkább attól függ, hogy milyen hangszórót (vagy hangrendszert) kötünk rá. Egy nagyszobában lévő erősítő nyilván sokkal többet fog tudni kihozni a zenéből, mintha a konyhában egy kétezer forintos hangszórópárt használnánk, hogy főzés közben kellemesebben teljen az idő.
Összegzés
A D-Link Music Everywhere, vagy ahogyan a katalógusban is megtaláljuk, a DCH-M225 olcsó alternatívát kínál minden olyan hangrendszer „felokosításához”, amely nem rendelkezik semmilyen streaming funkcióval. A készülék csak analóg hangkimenettel rendelkezik, ezért a fogadó félnél analóg hangbemenetre is szükség van, azonban ha ez adott, akkor szinte semmi sem állhat a zene útjába. Az AirPlay és a DLNA együttes támogatása biztosíték arra, hogy akár Apple akár Android fut egy telefonon, az fog tudni csatlakozni a DCH-M225-re, ugyanakkor az kár, hogy az androidos tábornak többnyire saját szoftver kell keresnie – a D-Link ajánl ugyan alkalmazásokat a dokumentációban, de azok teljes verziójáért külön fizetni kell. Ezzel együtt is a Music Everywhere egy jópofa és jól használható termék, amelynek 15 ezer forintos ajánlott ára, a Bridge funkciót is figyelembe véve, kedvezőnek mondható (a hasonló csatlakozási lehetőségekkel rendelkező hangszórókhoz képest mindenképp).
A Music Everywhere-t a D-Linktől kaptuk kölcsön a tesztelés idejére, köszönjünk!
