Samsung UE55JS9000 LCD-tévé teszt
Használat közben
Fekete és kontraszt
A Quantum Dot elméletileg nemcsak a fényerősséget és a színteret képes javítani, hanem a kontrasztarányt is, mivel a kevesebb szivárgó fény azt jelenti, hogy ugyanazt a fényességet a nézők felé valójában kisebb LED fényerővel lehet biztosítani. Az elméletet, ahogyan az előző oldalon láttuk, a gyakorlat is bizonyította, hiszen a 0,05 cd/m²-es fekete az LCD-k között nagyon, de nagyon jónak számít. Tegyük azért hozzá, hogy hasonlót nemcsak a Samsung QD-s SPVA-panelje, hanem a Sharp-féle ASV is el tudott érni. Ami még fontos, az az, hogy mindezt kikapcsolt képjavítókkal (dinamikus kontraszt, stb.) mértük, tehát erre nem az elektronika és a panel, hanem egyedül a panel képes. A kontraszt ennek megfelelően az „egekben”: a 2480:1-es érték egy LCD-tévétől kiválónak számít (és ez ANSI kontraszt). A ki nagyon szeretné, az a dinamikus kontraszttal és a local dimminggel javíthat ezen, de szerintünk a dolog nem éri meg: felesleges a 0 cd/m²-es feketére hajtani, ha az csak kisebb részletesség és gyengébb helyi maximális fényerő mellett érhető el.
Fényerő egyenletessége, betekintési szögek
Az ívelt kialakítás, ha LCD-tévéről van szó, akkor két dolognak biztosan nem tesz jót: a fényerő eloszlás egyenletességének és a horizontális betekintési szögeknek. Ez legalábbis az elmélet, amit igazoltak az elmúlt években piacara dobozz készülékek is. Ezen egyébként nem is érdemes csodálkozni, hiszen önmagában az, hogy ennyire vékony LCD-tévék készülnek, megnehezíti a fényerő hatékony elosztását. A Samsung mérnökeinek dicséretére legyen mondva ugyanakkor, hogy addig csűrték-csavarták a dolgokat, amíg sikerült megoldani, hogy az ívelt forma hátrányait teljesen kiküszöböljék; ahogyan az a tesztképeken is látszik, az UE55JS9000 kiválóan teljesít, még ha a fényerőre azt azért nem lehet mondani, hogy a panel teljes területén ugyanakkora is lenne.
A betekintési szögek sem rosszak, itt persze már figyelembe kell venni, hogy a VA-panelek eleve nem annyira jók ebből a szempontból, mint egy IPS-es verzió. Ahhoz hogy mindez gondot okozzon, az ívekkel együtt ráadásul már nem is kell sok: amikor például 3 méterről néztük a tévét, jól láthatóvá vált, hogy a széleken a színek kicsit fakulni kezdenek. A tesztképek egyébként abból a szempontból csalókák, hogy bár a fényerő a széleken (és főleg a sarkokban) valóban kisebb, mint középen, a különbség az optimális nézési pontból (lb. 1,4 méter) messze nem olyan drámai, mint ahogyan az a fotókon látszik.
Mozgások
A Samsung természetesen az UE55JS9000 több olyan megoldást is beépített, amelyek a mozgásmegjelenítést hivatottak javítani. Sokszor elmondtuk már, hogy véleményünk szerint a különféle technológiák között csak egyetlen olyan van, amely komoly mellékhatások nélkül tudja megtenni ezt, mégpedig a BFI, vagyis Black Frame Insertion, fekete képkockák beillesztése. Ennek valamilyen verzióját minden gyártó használja, a legtöbb esetben azonban nem komplett képkockákat, illesztenek be a gyártók, hanem egyesével kapcsolgatják le-fel a local dimming zónákat. Az ok prózai: ha komplett fekete képkockák kerülnek beillesztésre, akkor a maximális fényerő drámai mértékben csökken, az alkalmazott beállításoktól függően adott esetben az optimálisnak tartott 120 cd/m²- alá is.
A részleges változattal persze van egy nagy gond: messze nem olyan hatékony. Éppen ezért dönthetett úgy a Samsung, hogy a tavalyi készülékeknél visszahozza a BFI-t. Ami a Quantum Dottal együtt még jobb ötletnek tűnik: mivel nagyobb a maximális fényerő, ezért a tévének nem okoz gondot a fekete képkockák beillesztéséből adódó fényerő csökkenés. Ráadásul attól sem kell tartani (ez szintén a nagy fényerővel van összefüggésben), hogy a képet esetleg az arra érzékenyek vibrálónak látják majd. És persze nem okoz majd gondot az sem, hogy a BFI-t nappalra is bekapcsolva tartsuk – ez 100-120 cd/m²-es fényerőnél nem ennyire egyértelmű, az UE55JS9000 viszont 200 cd/m² felett teljesített!
A mozgóképfelbontás aktív BFI-vel 400 sor körül volt, ami filmekhez bőven elé. Sporthoz persze kevés, ilyenkor ajánlott bekapcsolni a Motion Plus-t, ami a 100 Hz-es képfrissítést takarja a Samsungnál – de számolni kell a szappanopera hatással, ezért szerintünk állandóra nem éri meg használni.Emellett sajnos azt is felfedeztük, hogy a kép, ezt a fícsört engedélyezve, néha-néha megakad.
Képminőség
A tévé, 4K-s felbontásából adódóan, minden jelenleg széles körben elérhető tartalmat fel kell, hogy skálázzon. Ahhoz, hogy az eredmény kiváló legyen, szükséges a megfelelő forrás is. Aki SD-ben nézi a Barátok Köztet, annak nyilván nem fog leesni az álla a kiváló képminőségtől, de azért azt elmondhatjuk, hogy a lehetőségekhez képest az elektronika még ilyenkor is jó munkát végez. A kép persze fakul, a vonalélesség, mint olyan megszűnik.
Az ördög most is a részletekben rejlik, és ezt akár szó szerint is vehetjük. Fentebb már elmondjuk, hogy a fekete és a kontraszt jó, a színek szépek és elég pontosak is. A kérdés tehát legfőképpen az, hogy milyen a részletesség. És ezen belül is két dolog számít nagyon: milyen a részletesség a nagyon sötét és a nagyon világos helyeken. Mivel a tévé különféle elektronikai trükkök nélkül is kiváló feketével rendelkezik, a legjobban akkor járunk, ha nem piszkáljuk a kontraszttal és feketével kapcsolatos beállításokat (azaz mindent kikapcsolunk). A kép még ebben az esetben sem fog világítani a sötét szobában (mint IPS-panelnél), és akkor is minden apró részlet látható marad, ha olyan filmet nézünk, amelyben végig a sötétebb jelenetek dominálnak. Egyik kedvenc tesztfilmünk a Harry Potter 7 második része, amelyben több éjszakai csatajelenet is van; ezek is kiválóan mutatnak a Samsung UE55JS9000-en. És a tévé hasonló eredményre képes világos képsoroknál is.
A képminőséggel kapcsolatban még egy adósságunk van, mégpedig a HDR. Ezt nem véletlenül hagytuk a végére: a tévének hiába van meg minden adottsága ahhoz, hogy minden eddiginél jobb képminőséget nyújtson, ha ehhez nincsen megfelelő tartalom – egyelőre. A HDR, csakúgy, mint a fényképezőgépeknél, arra hivatott, hogy a tévé egyszerre tudjon megjeleníteni nagyon sötét és nagyon világos árnyalatokat is, ami a 10 bites jelfeldolgozással és a megnövelt színtérrel együtt elvileg teljesen élethű képalkotást tesz lehetővé. A 10 bites részletesség azért kell, hogy a megnövelt dinamikatartomány ellenére a nagyon sötét és nagyon világos területek részletessége se csökkenjék. A HDR a valóságban is működik – még ha a különbség egy normál filmhez képest drasztikusnak nem is mondható, észrevehetőnek mindenképpen. Az aktuális Blu-ray szabvány egyébként már lehetővé teszi a HDR anyagot tárolását, egyelőre azonban csak tesztfilmekkel lehet kipróbálni, hogy mire jó a technológia, és olyan széles körben elérhető anyagok sincsenek, amelyek a REC.709-nél nagyobb színteret használnak.
Input lag
A tévé hatalmas input laggal bír, 60 ms feletti értékeket mértünk, ez nagyrészt valószínűleg annak köszönhető, hogy a 4K-s felbontás miatt a megszokott képjavítók alkalmazásához (a kép elemzéséhez) több idő szükséges. Ezt támasztja alá az is, hogy a játék mód kikapcsolásával eltűnik ugyan sok opció a menüből, de cserébe 23 ms-ra csökkenthető a késleltetés, ami viszont nagyon jó érték.
Hangminőség
Ahhoz képest, hogy képminőségben mennyire jól teljesít a tévé, hangban annyira rossz. Amin meglepődni azért nem kell: kis helyre kis hangszórók férnek be. Viszont akinek van közel 1 millió forintja tévére, annak valószínűleg lesz pénze egy hangrendszerre is. És persze nem találkoztunk még olyan tévével, ami önmagában is teljesen korrektül szólt volna…
Extrák
Az UE55JS9000-be a Samsung legújabb, Tizen alapú operációs rendszere került, ez a szoftver kezeli a tévé funkciókat, a menüt, a médialejátszót és minden mást, ami Smart. A helyzet viszont az, hogy bár a nálunk járt tesztpéldány tévé funkció rendben működtek, az okos funkciókról azonban ugyanez már nem volt elmondható – ezért a mostani tesztünkben az extrákról szóló részt elegánsan mellőzzük.
A terveink szerint a Tizen vizsgálata nem marad el, de csak később fogunk rá sort keríteni, mégpedig egy külön cikk formájában.
Összegzés
A Samsung összerakott egy igen jó tévét, amely a jelenlegi termékpalettán ugyan nem a csúcs szériába tartozik, de annál már csak egy jobb van, a JS9500-as. Ami főleg a háttérvilágítás terén nyújt többet, mivel a LED-ek hátra kerültek, így precízebb local dimmingre, ezzel együtt még jobb feketére és kontrasztra lehet számítani tőle. De térjünk vissza az UE55JS9000-re! Az SPVA panel képminősége kiváló, a fekete és a kontraszt remek, a BFI-vel pedig a mozgások is szépen jelennek meg. Mindezt kiegészítve a HDR technológiával és a 10 bites színkezeléssel egy olyan tévét kapunk, amely a most elérhető Full HD anyagokból vitán felül kihozza a maximumot, és még abban is biztosak lehetünk, hogy a jövőben, a HDR anyagok megjelenését követően, még többet fog tudni nyújtani. Belekötni szinte csak az árába lehet, de azt sajnos el kell fogadni, hogy a termékpaletta tetején lévő készülékek olcsók sosem lesznek.

A Samsung UE55JS9000 LCD-tévét a Samsungtól kaptuk kölcsön a tesztelés idejére, köszönjük. A tévé ára kb. 800 ezer forint.

