Robotszülők?

A kísérletek során azt vizsgálják majd, hogy az újszülöttek mi alapján döntik el, hogy az általuk látott objektum „értelmes lény” vagy mozdulatlan tárgy-e. A csecsemők alapvető tulajdonsága a kíváncsiság és az utánzás – például igyekeznek lemásolni szüleik mozdulatait is.

A kutatást vezető Andrew Meltzoff, aki egyben az egyetem tanulást és az agy működését kutató tanszékének vezetője is, elmondta, hogy a babák leginkább a közösségi interakciók során tanulnak, ami viszont érdekes, és egyben a kutatás tárgya is, az az, hogy mi tesz valamit vagy valakit a közösség részévé?

A felmérést hatvannégy, körülbelül tizennyolc hónapos csecsemő „részvételével” végezték, akiket több csoportra osztottak. A folyamat során megfigyelték a babák reakcióit különféle szituációkban. A kísérlet másik szereplője egy apró, Morphy névre hallgató humanoid robot volt, amelynek szeme helyére kamerákat építettek. A robot irányítója ezeken keresztül „látta” környezetét, miközben láthatatlan tudott maradni a gyermekek előtt. Az egyik kutatóhölgy kérdéseket tett fel a robotnak (hol a hasad? hol a fejed?), amelyekre Morphy természetesen a megfelelő testrészre való rámutatással reagált. Másfél órányi ilyen gyakorlás után a kutató elhagyta a szobát, Morphy pedig bent maradt, és nyugodtan járkált tovább. A kutatás azt mutatta, hogy 16 csecsemőből 13 követte Morphy tekintetét és mozdulatait – miközben abból az ugyanekkora csoportból, amelyik nem látta, hogy a kutató Morphyval beszélget, csak 3 volt, aki Morphyt élő személynek vélte.