Alkalmazás boltot nyit a Panasonic
A televízió termékvonal a korábbi évekhez hasonlóan két részre, LCD és plazma tévékre bontható. Ez utóbbiak technológiájukból adódóan eleve alkalmasabbak a 3D megjelenítésére, mint a lassabb képfrissítésű LCD-k, a Panasonic az idén megjelenő NeoPlasma panelekben (új fejlesztésű foszfor alkalmazásával) azonban még tovább javította a képek élességét, részletgazdagságát. A plazma termékvonal nem csak képfrissítésben javult, hanem fogyasztásban is: az energiafelvétel 30%-kal csökkent a 2010-es modellekhez képest, és a gyártó állítása szerint javult az eddig sem rossz fekete megjelenítés is.
A négyféle méretben (42, 50, 55 és 65 col) készülő VT30 a második olyan 3D-s televízió, ami mind 2D-ben, mind pedig 3D-ben teljesítette a THX minősítéshez szükséges kritériumokat (az elsőt a tavalyi IFA-n az LG mutatta be).
A GT30 háromféle méretben (42, 46 és 50 col) érkezik, ebben „csak” az Infinite Black (Pro nélkül) technológia található meg, és WifFi hálózatra is csak opcionális adapterrel csatlakoztatható. Nem tud videót rögzíteni, de a THX minősítést megkapta. A 3D-ben a belépő szintet képviselő, szintén 42, 46 és 50 colos méretben készülő ST30 széria tudását tekintve szinte egyezik a GT modellekkel, amelyekhez képest a THX minősítés és a DLNA-képesség hiányzik.
A 3D nélküli plazmák között a szintén NeoPlasma panellel szerelt G széria (G30) jelenti a csúcsot, kíváncsian várjuk, hogy a részletes teszt során hogyan teljesít majd a tavalyi legjobb 2D-s tévéhez, a G20-ashoz képest. Az S30 és U30 széria szintén Full HD, de nem NeoPlasma panel kapott.
Idén először a Panasonic LCD fronton is jelentkezik 3D-tévékkel. A gyártó tévéi továbbra is IPS Alpha panellel készülnek, és érdekesség, hogy a belépő szintű C3-as modellt leszámítva az összes típus LED-es háttérvilágítást kapott.
A Panasonic azonban már erősen a 3D utáni időkre koncentrál. Ahogy a mobiltelefonok piacán is láthattuk, a készülékek funkcióinak kiegészíthetősége, vagyis a telepíthető alkalmazások sora egy márka sikeréhez vagy bukásához vezethet. Két-három éve a VIERA Link a háztartás audiovizuális eszközeit segített összekapcsolni, a tavalyelőtt megjelent VIERA Cast pedig a tévét az internetre kapcsolta. 2011-ben viszont már érkezik a VIERA Connect, amelyhez lesz Market is, és nagyjából mindazt kínálja majd a tévé képernyőjén, amit ma egy okostelefontól várunk el. A teljesen nyílt rendszerre a hamarosan megjelenő fejlesztői környezet segítségével bárki készíthet majd alkalmazásokat. A bemutató során az internetes rádióadásokat streamelő programtól az egyszerű Facebook alkalmazáson és a Google Streetview képeket használó, futópaddal összekötött kocogó alkalmazáson keresztül az egészen komoly 3D-s grafikát is használó játékszoftverekig mindenfélét láttunk. Míg az egyszerűbb, internetes tartalmak megjelenítésére koncentráló alkalmazások Javascriptben készülhetnek, a tévé képfeldolgozó processzorát is kihasználó 3D-s szoftvereket C++-ban kell majd elkészíteni. A tévékhez más gyártók vezetékes és vezeték nélküli játék kontrollerei is csatlakoztathatók lesznek. A 2011-es VIERA termékvonal 70%-a lesz VIERA Connect kompatibilis.
