Újabb szuperakkut fejlesztettek ki
A hordozható eszközökben alkalmazott akkumulátorok közül jelenleg a Li-Ion és Li-Polimer változatok számítanak a legkorszerűbbnek, a két típus egyike található meg szinte minden okostelefonban és táblagépben. Ezen kütyük rendelkezésre állási ideje mindenki számára ismert: ha használjuk is őket, akkor ritkán bírják ki egy napnál tovább. Nem véletlen, hogy a kutatók egyik kedvenc területe a hatékonyabb energiatárolási megoldások fejlesztése – számos kecsegtető eredmény is született már, azonban egyelőre egyik kifejlesztett megoldás sem került olyan állapotba, hogy a mindennapi életben is alkalmazni lehessen.
Sajnos a gondolatmenetet nem tudjuk úgy folytatni, hogy bezzeg most; az Illionois-i Egyetem kutatói ugyanis még a prototípus kidolgozásáig sem jutottak, csupán szimulációkat végeztek, azonban a projektben résztvevő kutatók legalább azt elmondhatják, hogy megoldásuk papíron minden eddigi fejlesztést a földbe döngöl: kicsi, kétezerszeres kapacitást kínál és másodpercek alatt feltölthető. A titok nyitja részben az, hogy a mérnökök új anyagokat alkalmaztak mind az anód mind a katód esetében, részben pedig az, hogy ezek felületét a kutatók nanotechnológia segítségével drasztikus mértékben képesek voltak megnövelni. Ez utóbbi egyébként ma már nem számít különleges eljárásnak, több akkumulátor prototípus is készült már nanotechnológia segítségével.
Az akkumulátor nemcsak hatalmas kapacitása miatt ígérkezik különlegesnek, hanem azért is, mert nagyon apró, akár néhány négyzetmilliméternyi alapterületen is képes annyi energiát tárolni, amely például egy mobiltelefon ellátásához szükséges – amiből az következik, hogy a készülékek akkumulátoránál jelenlegi alkalmazott méretet megtartva végre búcsút lehetne mondani a napi feltöltési kényszernek. A prototípus további előnye, hogy nemcsak arra képes, hogy nagy mennyiségű energiát adjon le rövid ideig, vagy alacsony mennyiségűt hosszabb ideig, hanem arra is, hogy nagy mennyiséget sokáig, így ideális lehet az elektromos járművek számára is. Sőt, jó eséllyel ez a terület lehet az, ahol a technológia először megjelenik, mert az EV-k esetében nagyjából az ár negyedét, tehát akár 1,5-2 millió forintnak megfelelő összeget is kitehet az áramforrás, így kevésbé problémás, ha a gyártás kezdetben többe kerül.
A kutatók figyelme most elsősorban arra irányul, hogyan lehetne az akkumulátort alacsony költséggel előállítani, valamint, hogy az egység hogyan viselkedik valódi eszközökben – ezek a paraméterek később azt is meghatározzák majd, hogy a technológia segítségével a nagyobb kapacitás-nagyobb leadható energiamennyiség-kisebb méret hármasból melyik milyen mértékben profitáljon az elérhető előnyből.
Ezek alapján már sejthető, hogy a kutatók egyelőre nem tudják, hogy fejlesztésük mikor kerülhet be valódi termékbe; az eredmények minden esetre biztatóak, így csak remélni tudjuk, hogy idővel a sok fejlesztés közül legalább az egyik végre valósággá válik.
