Törvénnyel a magánszféra ellen?

Ezt a technológiát rengeteg üzenetküldő alkalmazás használja, mert segítségével biztosítható, hogy a beszélgetésben résztvevőkön kívül az elhangzottakat senki – még a platform üzemeltetője se – ne ismerhesse meg. Végpontok közötti titkosítást használ többek között a WhatsApp is, a Facebook pedig a tervek szerint a közeljövőben vezeti be ezt a szolgáltatást. Már ha lesz rá lehetősége, most ugyanis kiderült, hogy Donald Trump kormánya szeretné betiltani a végpontok közötti titkosítást annak érdekében, hogy a beszélgetéseket – szükség esetén – le tudják hallgatni.

Persze nem fekete-fehér helyzetről van szó; az FBI-t és a hatóságokat nyilván nem az érdekli, hogy Pistike miért küld disznó vicceket az osztálytársaknak. A hatóságok elsősorban azt szeretnék, hogy a terroristák és más bűnözők ne tudjanak lehallgathatatlan módon kommunikálni egymással. Vagyis azt, hogy alapos gyanú esetén legyen mód arra, hogy megbizonyosodjanak valaki bűnösségéről vagy ártatlanságáról.

Több korábbi felmérésben is bebizonyosodott egyébként, hogy a felhasználók nem feltétlenül bánnák, ha a beszélgetéseket a hatóságok le tudnák hallgatni – legalábbis ha egy terrorcselekmény elhárítása és a magánszféra védelme közül kell választani, akkor a döntő többség a terrorveszély elhárítását fontosabbnak tartja.
Lassan öt éve megy a vita arról, hogy a hatóságoknak – megfelelő engedélyek birtokában – kell-e hozzáférést kapniuk privát információkhoz. Hát most úgy tűnik, hogy törvény rögzíti majd, hogy igen.