Skip to main content

USB-s akkumulátor a repülőgépeken: ezt érdemes tudni

FacebookFacebookFacebookFacebook
Szinte minden légitársaságnál létezik szabály az USB-s akkumulátorok szállítására és használatára vonatkozóan, mutatjuk mire érdemes figyelni.

Hirdetés

Az utazás ma már elképzelhetetlen mobilok, laptopok és egyéb okoseszközök nélkül – ha ezek a kütyük lemerülnek, az könnyen keresztülhúzhatja a számításainkat. Főleg igaz ez a hosszabb, 8-10 órás járatok esetén, hiszen vannak, akik erre az időre mozizást, mások pedig némi munkát terveznek be. Összeszedtük, hogy mit érdemes tudnia annak, aki hordozható akkumulátorral szeretne repülőgépre szállni.

Miért szabályozzák az eszközök használatát a légitársaságok?

A legtöbb USB-s akkumulátorban lítium ion cellák találhatók; ezek igen rossz tulajdonsága, hogy bizonyos esetekben túlmelegedhetnek, ami láncreakciót indít el, és ez végső soron robbanáshoz, tűzhöz vezethet. A robbanás során mérges gázok kerülhetnek a levegőbe, ám a repülőgépek szempontjából sokkal veszélyesebb, hogy az égés során a hőmérséklet elérheti akár az 1000 °C fokot is, a tüzet pedig nem olyan egyszerű eloltani. (Nem véletlen, hogy a repülőgépek személyzete külön képzést kap arra vonatkozóan, hogyan kell kezelni egy kigyulladt USB-s akkumulátort vagy telefont.)

A láncreakciót tipikusan négy dolog indíthatja be:
• az akkumulátor fizikai sérülése,
• túl meleg környezet,
• túltöltés vagy túlhasználat,
• gyártási problémák.

Adódik a kérdés, hogy miért csak az USB-s akkumulátorokra vonatkoznak a szabályok, hiszen a legtöbb telefon, tablet, notebook, okosóra, fülhallgató, stb. ugyanilyen áramforrást használ: a válasz pedig az, hogy azért, mert van pár fontos különbség. Az egyik a feltételezettgyártási minőség. Amíg egy telefonba vagy notebookba olyan akkumulátor kerül, amit az eszköz gyártója alaposan tesztelt, addig az USB-s akkumulátorok között rengeteg a filléres, kínai gyártmány, lutri minőséggel és sokszor elégtelen vagy akár teljesen hiányzó biztosító áramkörökkel. Sokban még azt az egészen egyszerű feladatot sem sikerül megoldani, hogy a cellák rögzítése fix legyen! A beépített akkumulátorokat a légitársaságok részben ebből adódóan biztonságosabbnak értékelik, másik részben pedig figyelembe veszik azt is, hogy egy akkumulátorral az ember jellemzően nem bánik olyan kesztyűs kézzel, mint egy több százezer forintos kütyüvel – így nagyobb az esélye annak is, hogy a sima, hétköznapi használat során fizikai sérülések keletkeznek.

A légitársaságok jellemzően a nemzetközi légügyi szervezetek (IATA, FAA) ajánlásait követik, ami alapján az USB-s akkumulátorokat három csoportba sorolják.
• 100 Wh kapacitásig (kb. 27000 mAh) az akkumulátorok korlátozás nélkül felvihetők,
• 100-160 Wh kapacitás esetén a légitársaság előzetes engedélye szükséges, és jellemzően maximum két termékre kérhető,
• 160 Wh kapacitás felett az akkumulátort nem lehet felvinni a repülőgépre.

Fontos, hogy amennyiben a kapacitás nem leolvasható a termékről (vagy esetleg az információ gyanús), úgy a biztonsági szolgálat elveheti a terméket. Emellett figyelni kell arra is, hogy az USB-s akkumulátorokat csak és kizárólag a kézipoggyászban lehet felvinni a gépre, ha a feladott poggyászba tesszük azt, akkor a biztonsági szolgálat ki fogja venni a táskából. Figyelni kell arra is, hogy ha esetleg a beszállító kapunál adjuk fel a bőröndöt, az akkumulátor(oka)t akkor is ki kell venni belőle! Ez a szabály az okosbőröndökre is érvényes, azaz feladni ezeket is csak akkor lehet, ha az akkumulátort eltávolítottuk belőle, és azt magunkkal visszük a fedélzetre.

Egyes légitársaságoknál a 100 Wh alatti kapacitású termékeknél is lehet limit: a British Airways például legfeljebb négy darab akkumulátort enged felvinni. Sőt, akár országok is limitálhatják a felvihető power bankok számát: Hong Kong és Szingapúr 2026 áprilisától például egy olyan korlátozást vezetett be, amely alapján egy utasnál legfeljebb két USB-s akkumulátor lehet – ez akkor is keresztülhúzhatja a számításainkat, ha nem az adott országba megyünk, de átszállunk a repülőterén.

A szabályokról mindig tájékozódjunk előre; ha nem ismerjük az előírásokat, az mindig a mi felelősségünk, és a következmények is minket terhelnek!

Miért pont 100 Wh a határ?

A kapacitás és a robbanást, tüzet okozó láncreakció hevessége között nem lineáris a kapcsolat; utóbbi nagyobb mértékben nő. Az IATA és az FAA ajánlása alapján azért pont 100 Wh-nál ajánlott meghúzni a határt, mert a tesztek szerint a láncreakció ebben az esetben még nagy biztonsággal kezelhető a fedélzeten lévő eszközökkel. Egyébként a 100 Wh kapacitás elég nagyvonalú ahhoz, hogy termékek többsége beleférjen a limitbe, felette jellemzően már úgyis csak az ipari felhasználóknak gyártott típusok helyezkednek el.

Mit lehet a fedélzeten?

A légitársaságok egyedileg szabályozzák, hogy a felvitt akkumulátort lehet-e használni, vagy sem – de érdemes úgy készülni, hogy nem. Ez azt jelenti, hogy sem tölteni nem lehet őket, sem arra nem használhatók, hogy más eszközt töltsünk fel segítségükkel. Vannak ugyanakkor olyan légitársaságok, amelyek a power bankról való töltést engedélyezik – mindig kövessük a személyzet által, a repülés megkezdése előtt adott utasításokat, amelyekből az is kiderül, hogy az adott járaton pontosan hol szabad és hol nem szabad tárolni az akkukat.

Szerencsére a legtöbb hosszútávú járaton ma már minden hely mellett van USB csatlakozó, így ezeket használhatjuk a mobil feltöltéséhez (de a power bank feltöltéséhez nem).

Mi a teendő, ha kigyullad egy akkumulátor?

Ha kigyullad egy akkumulátor a fedélzeten, azonnal értesíteni kell a személyzetet, az utas az előírások szerint nem avatkozhat be!

Az oltáshoz a személyzet elsősorban nagy mennyiségű vizet vagy más, alkoholt nem tartalmazó folyadékot használ; a víz önmagában ugyan nem feltétlenül oltja el a tüzet, viszont csökkenti a cellák hőmérsékletét, és ezzel megállítja a láncreakciót. Amire nagyon figyelni kell, az az, hogy a keletkező füst mérgező! A halogénes oltóanyagok szinte teljesen hatástalanok, mert a lítium-ion cellák az égés során az égéshez szükséges oxigént is megtermelik, száraz ruhával letakarni pedig nemhogy nem segít, hanem egyenesen ront a helyzeten, mert bent tartja a hőt, és ezzel felgyorsítja a láncreakciót.

Ha a tűz kialudt, az akkumulátort a személyzet tűzgátló dobozban helyezi el (ami minden repülőgépen megtalálható), a dobozt pedig folyamatosan szemmel tartják a hátrelévő út során, mert a lítium-ion cellák hosszú ideig újra kigyulladhatnak.

Összefoglalás

Az okoseszközök és hordozható akkumulátorok nélkülözhetetlenek a hosszabb utazások során, azonban a bennük lévő lítium-ion cellák miatt jelentős biztonsági kockázatot hordoznak. A repülőgépeken érvényes szigorú szabályok – mint például a kizárólag kézipoggyászban engedélyezett szállítás, a 100 Wh-s kapacitáskorlát, valamint az egyes légitársaságok és országok egyedi korlátozásai – nem a bosszantásunkat szolgálják, hanem a repülőgép biztonságát, azaz az utasok életét védik. Utazás előtt mindig érdemes alaposan tájékozódni az aktuális előírásokról, hiszen a biztonságos repülés mindannyiunk közös felelőssége.